2024. november 22. péntek Cecília

Duna Stratégia: körvonalazódnak a kiemelt kérdések

agrarszektor.hu
A Duna kínálta óriási gazdasági lehetőségek jobb kiaknázása érdekében az Európai Bizottság 2010 végén előterjesztette a Duna régióra vonatkozó átfogó stratégiát tartalmazó javaslatát, amely nyolc EU-tagállamot és hat más európai országot is érint. A stratégia olyan konkrét kiemelt kérdésekre fog összpontosítani, mint például a hajózhatóság fejlesztése, a vízminőség, a biztonsági együttműködés és az idegenforgalmi lehetőségek. A stratégia további megvalósítása érdekében Johannes Hahn, a regionális politikáért felelős biztos Martonyi János magyar külügyminiszterrel csütörtökön Budapesten bejelentette, hogy mely országok és régiók fogják a kiemelt kérdések terén végzett munkát koordinálni. Eddig tizenegy kiemelt terület körvonalazódott.

"A stratégia színesebbé és izgalmasabbá teszi a térségbeli együttműködést. Mélységes örömmel tölt el, hogy a régióban érintett minden uniós tagállam legalább egy kiemelt területnek a gazdája lesz és számos nem uniós tagállam is lényeges szerephez jut. A koordinátorok haladéktalanul megkezdik a stratégia végrehajtásának előkészületeit, azonosítják a legszükségesebb fellépéseket, hogy a régió mihamarabb felvirágozhasson, és teljes mértékben kiaknázhassa gazdasági potenciálját. Meggyőződésem, hogy a stratégia nagymértékben hozzá fog járulni ahhoz, hogy virágzóbb jövőt teremtsünk Európának ezen a részén. A javaslatunk ugyanis a legfontosabb kérdésekre, így a mobilitásra, az energiaügyre, a környezetszennyezésre, az innovációra, a munkahelyekre és a biztonságra helyezi a hangsúlyt" - nyilatkozta Johannes Hahn biztos a koordinátorok bejelentését megelőzően. 

A Duna régió Németországtól Ukrajnáig terjed. A régió számos kihívással küzd, mint például a kihasználatlan hajózási lehetőségek, a közúti és vasúti összeköttetések hiánya, az oktatási, kutatási és innovációs erőfeszítések koordinálatlansága, továbbá a környezetet fenyegető veszélyek.
A "makroregionális keretben" folytatott együttműködés célja, hogy a koordinációt hatékonyabbá tegye. E megközelítés lényege - amely a Balti-tengeri régióban már bevált -, hogy új jogszabályok és intézmények létrehozása helyett a különböző szakpolitikai területek és az érintettek közötti kapcsolatokat erősíti. 

Az együttműködésnek ezt a formáját számos területen alkalmazni lehet, legyen szó özönvízszerű áradások, a biodiverzitás és az élőhelyek tönkretétele vagy a csempészet jelentette problémákról. Új lehetőségeket is teremthet, hiszen a folyami hajózás javítása és a nemzeti energiapiacok összekapcsolása révén megelőzhetők a villamos energia, a tüzelőanyagok és a fűtőanyagok terén jelentkező ellátási problémák.

Noha a stratégiához nem rendeltek külön uniós finanszírozási forrást, különböző uniós programok révén a régió máris jelentős támogatásban részesül. A stratégia célja, hogy a hozzáférhető támogatási összegek felhasználása - 2007-2013 között csak a kohéziós politika 100 milliárd eurót irányzott elő a régió számára - hatékonyabban történjen, valamint hogy felhívja a figyelmet a makroregionális együttműködés jelentőségére a helyi problémák kezelésében. A kiemelt kérdések koordinátorainak kijelölését követően már csak az Európai Tanácsnak kell júniusban jóváhagynia a stratégiát.

A stratégiában vázolt részletes cselekvési terv az alábbi négy pillérre épül:
1. a Duna régió összekapcsolása a többi régióval (pl. a mobilitás fejlesztése, a fenntartható energiahasználat ösztönzése, valamint a kultúra és az idegenforgalom népszerűsítése),
2. a környezet védelme a Duna régióban (pl. a vizek minőségének helyreállítása, a környezeti kockázatok kezelése, a biodiverzitás megőrzése),
3. jólét teremtése a Duna régióban (pl. a kutatási kapacitás, az oktatás és az információs technológiák fejlesztése, a vállalkozások versenyképességének támogatása, valamint az emberi erőforrásba és képességekbe való befektetés),
4. a Duna régió megerősítése (pl. intézményrendszer kibővítése és az együttműködés erősítése a szervezett bűnözés leküzdése érdekében).

A stratégia néhány határidős célkitűzésre is javaslatot tesz:
1. hatékony multimodális terminálok kialakítása a dunai kikötőkben, hogy a belvízi hajóutak, valamint a vasúti és közúti közlekedés összekapcsolódjanak 2020-ra,
2. a teljes Dunára vonatkozó árvízkockázat-kezelési tervek végrehajtása - ami az árvízkockázatokról szóló irányelv szerint 2015-ben válik esedékessé - és ezáltal az árvízveszély jelentős csökkentése 2021-re,
3. a tápanyagterhelés szintjének csökkentése, ami lehetővé teszi, hogy a Fekete-tengeri ökoszisztémák 2020-ig az 1960-as szintre álljanak vissza,
4. a régió minden uniós állampolgára számára széles sávú és nagy sebességű internet-hozzáférés biztosítása 2013-ra,
5. a GDP 3 %-ának a kutatásra és fejlesztésre fordítása 2020-ra,

A kiemelt kérdések koordinátorainak egyik első feladata, hogy az említett célokat az egyes munkaterületeken legérdekeltebb országokkal elfogadják és finomítsák. 

A célok megvalósítása érdekében a stratégia számos olyan intézkedést sorol fel, amely jelentős mértékben hozzá fog járulni az Európa 2020 stratégia fenntartható és intelligens növekedésre vonatkozó átfogóbb célkitűzéseihez is.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?