A tavalyi időjárás miatt drága a zöldség és a gyümölcs. Mint az év végi összegzésekből kiderült, a tavalyi mennyiség harmadával maradt el az átlagostól, de ha a minőségi árut nézzük, a mérleg még rosszabb, felével termett kevesebb - írja a Népszabadság.

A Népszabadság információi szerint a zöldségesek standjain már nagyon kevés a magyar áru: a téli, kora tavaszi hónapokban Európa és Észak-Afrika adja a friss zöldségek zömét. Mártonffy Béla, a FruitVeb Magyar Zöldség, Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint az import felszabadítása óta a hazai primőrtermelők hamar rájöttek, hogy a magas energiaárak miatt sem bírják a versenyt azokkal a mediterráneumban élő kollégáikkal, akik ilyenkor is szabadföldön vagy fűtés nélkül képesek megtermelni az árut.

A FruitVeb a szaktárcával közösen hozzákezd az árdrágító, zsebből üzletelő zöldségesmaffia felszámolásához. A rendszert a görögdinnyeszezonban fogják tesztelni. A magyar dinnye európai és hazai értékesítésének sikerét várják attól a rendelettől, amely már idéntől szakmai engedélyhez köti a forgalmazást, utcai árusítást. Ilyet csak olyan vállalkozás kaphat, amely valódi telephellyel és a zöldség-gyümölcs kereskedelem folytatásához szükséges egyéb tárgyi és személyi feltétellel rendelkezik. A rendelettervezet szerint a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal ellenőrizheti a dinnyeforgalmazást. De az igazi áttörést e termékkör áfájának csökkentése hozza majd. Mártonffy Béla úgy véli, hogy az ötszázalékos áfa "ellopásáért" már nem érdemes kockáztatni.

Gombareformra is készülnek, mert különböző uniós és nemzeti programokhoz csatlakozva lehet növelni e termék előállítását is. Az étkezési paprika termesztése is változik, mert a piac igényeinek megfelelően, úgy alakban, színben és ízben bővíteni fogják a fajtaválasztékot. Mindettől azt várják, hogy az értékesíthető hazai kertészeti termelés mennyisége közelítsen a hárommillió tonnához, szemben az átlagos évek 2,6 millió tonnás termésével. (Tavaly a kétmillió tonnát sem érte el a hazai termés.)

Magyar burgonyát már csak elvétve találni az üzletekben, az import pedig elég drága. Kecskés Gábor, a Burgonyaszövetség elnöke elmondta: már 2004 óta nem termelünk annyit, amennyi a hazai fogyasztást el tudná látni, s azóta egyre több import érkezik.

A magyar krumpli területvesztésében szerep jut annak is, hogy utolsóként a Chio is bezárta feldolgozóüzemét, ezek után Magyarországon már egyetlen nagy burgonyafeldolgozó sem működik. Az árakról az elnök elmondta, hogy sajátos a magyarországi importkrumpli árképzése, a nagy beszállító országokban ugyanis a termelők kilónként 35-40 forintot kapnak, de az exportőrök ezt az összeget csaknem megduplázzák, ugyanis egyszerre csak kisebb tételeket szállítanak, mondván, ott is kevés termett. Ezek után a piacokon és a nagy áruházakban egy kiló krumpliért gyakran kérnek 250 forintnál is többet.