A Mohosz adatai szerint az előző év december 31-re összesen 313196 horgász volt regisztrálva hazánkban, akik 1111 horgászegyesület tagjai, melyek 25 megyei, illetve területi szövetségbe tömörülnek.. Ma Magyarországon 130-140 ezer hektár vízterületen lehet horgászni, és 600 egyesületnek saját vize van. A horgászegyesületek látják el közvetlenül tagjaik érdekképviseletét, érdekvédelmét és mindazon feladatokat, melyet a tagság által elfogadott egyesületi alapszabály rögzít.
Ennyi horgászt érint az engedélyek drágulása. Bár az éves állami horgászjegy árát a törvény szabályozza, így az évek óta változatlan, mégis folyamatosan emelkednek a területi engedélyek árai. A hazai vizek közül viszont csak a Határréti víztározónál, a Velencei-tavon, illetve a Tassi V-VI-os vizeken szabja ki az árakat a Mohosz, mindenhol máshol az illetékes megyei szövetségek, vagy horgászszervezetek járnak el.
Az átlag 8-10%-os drágulás egyébkén azt eredményezte, hogy az éves engedélyek ára 6500 és 28000 forint között valósul meg. Ezek szerint idén aki például az Akai holtágban szeretne horgászni, az idén már 20000 ezer forintot köteles fizetni az engedélyért egy évre, de a Velencei-tavon is 21700, a Kiskunsági Főcsatornán pedig 23000 forint az ár. A Mohosz adataiból egyébként szembetűnik az, hogy az éves halfogás 80%-a valósul meg az egyesületi és szövetségi vizeken.
Természetesen nem kivétel az emelkedés alól a Duna, illetve a Tisza sem. Itt bizonyos szakaszokon kisebb, máshol magasabb árakkal kell számolni. Így a dunai áremelkedés 8-12 százalék közé tehető, tehát 6 és 15 ezer forint határolja körül. Kicsit lebontva ez úgy néz ki, hogy például az ercsi és bajai részen 10 ezer, a paksin 9 ezer míg a győrin 9500 forintba kerül az egy évre szóló horgászengedély.
Nem marad el ettől a Tisza sem, hiszen itt a nagyobb arányú emelkedés, ami 10-15%-ot jelent, szintbe hozza a tiszai árakat a dunaival, tehát 9500 és 15 ezer forint között lehet kiváltani a szükséges papírokat.
Emeli árait a Balaton horgászterületét kezelő Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. is, méghozzá a teljes tóra vonatkozó engedély 9,3%-os drágulás után kerül 60 ezer forintba, míg a partközeli engedély ára 26 ezer forintba kerül 12,6%-os emelkedést követően.
Szakértők szerint a vízhasznosítók a területi engedélyek bevételeiből elsősorban haltelepítések költségeit szeretnék fedezni. Számos vállalkozás az államtól pályázatokon szerezte meg a halászati haszonbérleti jogot, így halgazdálkodási tervet kell végrehajtania. A hasznosítóknak jelentős kiadásokat okoz a halőrzés-halvédelem is, mivel a szakértők véleménye szerint egy halőr foglalkoztatása éves szinten legalább 2 millió forintba kerül.
További összegeket emésztenek fel a partbérlési, környezetvédelmi, szemétszállítási és a jegyforgalmazási költségek is. A horgászszervezetek ezzel együtt a nonprofit jellegű gazdálkodást célozzák meg, és erre törekszenek a nonprofit cégek is. A gazdasági társaságok ugyanakkor bevételeikből nyereséget is igyekeznek realizálni.