Trópusok gyümölcse: a pálma

Agrárszektor
A tegnapi napon a Szent István Egyetem (SZIE) kollégiumának Gorka termében egy újabb előadás került megrendezésre a TÁMOP-4.2.3/08/1/KMR-2008-0004 azonosító jelű - A tudomány eredményei és az eredmények közlésének tudománya a Szent István Egyetemen című pályázat keretein belül. Azonban most nem a szarvasgombáról, hanem egy másik, kicsit talán egzotikusabb növényről, a pálmáról volt szó.

Az előadást Dr. Neményi András tartotta, aki SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Kertészeti Technológiai Intézetének adjunktusa. Az érdeklődők rengeteg információval lettek gazdagabbak erről az egyszikű fatermetű trópusi növényről.

Az is különlegessége volt ennek az előadásnak, hogy a kivetített prezentációban gyakorlatilag egy betű nem volt, azt mindet az előadó tette hozzá, ellenben rengeteg csodálatosnál csodálatosabb fényképet tekinthettek meg az érdeklődők.

A szép számmal megjelent hallgatóság megtudhatta, hogy a pálmáknak 187 nemzetségük van, és a legtöbbről pár szóban rövid jellemzést is hallhattunk. Emellett elhangzott, hogy a növény fasornak is kiváló, és azon országokban, ahol honos, nagyon jól ki is használják a turizmus szempontjából, hiszen nagyon sokan vagyunk, akik a pálmáról azonnal egy egzotikus tengerpartra asszociálunk, ahol nyugalom van, és minden egyéb helynél könnyebben lehet pihenni közöttük.

Neményi András elmondta, hogy ezekben az országokban például plázák vagy irodaházak dekorációjaként is szolgálnak ezek a növények. Sajnálatának adott hangot, mikor hozzátette, hogy hazánkban ilyen fajta zöld dekorációra nem marad keret az építkezés végén, pedig egy pálmákkal dekorált bevásárlóközpontban, ha az ember végigmegy, egészen más érzése van, mint egy szürke, embertömeggel dekorált hazai helyen.

A pálmáknak egyébként nagyon sokféle a hasznosításuk. A turisztikai szerepükön kívül például bútorokat készítenek némelyikből, ezek az úgynevezett rotáng-bútorok, de némelyikből olajt nyernek, és ami hazánk szempontjából igazán érdekes lehet, az a kókusz, a datolya és a kókusztej.

A kókusz esetében gyakoriak a félreértések, hiszen sokan azt hiszik, hogy amit a boltokban kínálnak, az maga a termés, miközben eme csonthéjasnak csupán a belsejét bocsájtják exportra, hiszen fölösleges lenne a majdnem kétszer nagyobb, egész termést utaztatni.

Valamint hasonló félreértéseket szülhet maga a kókusztej is, mivel talán kevesen tudják, hogy maga a tej csak éretlen formájába nyerhető ki a termésből, mikor már beérett, akkor a benne lévő folyadékot kókuszvíznek hívják, ami fogyasztható, de sokkal kevésbé édes, mint maga a kókusz tej. Ezzel azonban vigyázni kell, mert a dobozolt "kókusztej" nem feltétlenül az éretlen dióból kinyert nedű, gyakran hígítják vízzel, vagy a vizet a kókuszon átpréselve ízesítik meg.

Datolyából is létezik ezer féle. Az előadáson lehetőségünk volt az eredeti kókusztej és a kókusz mellett az Izraelből származó datolyát is megkóstolni. Ezt ritkábban lehet kapni hazánkban, és az ára is egészen más, mint a szokásosnak mondható tunéziai importnak, hiszen izraeli társának kilója elérheti a 6 ezer forintot is. Ellenben ha ezt a jóval nagyobb és krémesebb termést valaki megkóstolja, akkor utána már kevésbé vágyik olcsóbb testvérére, hiszen íze klasszisokkal jobb, sokkal krémesebb és sokkal méretesebb is a termés.

Egyébként ezer féle dolgot készítenek a pálmákból. Az előadáson megtekinthettünk kicsi szobrokat, tányérokat, evőeszközöket, sőt még egy vállfát is.

Az előadás után Paksi András, aki szintén a Kertészeti Technológiai Intézeten dolgozik tanszéki mérnökként, elmondta, hogy a kókusz leginkább Elefántcsontpartról érkezik hazánkba francia vagy holland kereskedőkön keresztül, de néha elérhető a drágább dominikai termék is. Ezzel jelenleg 4-5 magyar cég foglalkozik, és 3-4 raklappal érkezik hetente.

A zöld kókusz, melyből a kókusztej frissen fogyasztható, már sri-lankai és costa-ricai import és ebből 1-2 karton a heti behozatal. A datolya pedig már az említett Tunéziából, illetve a prémium terméknek minősülő Medjool az izraeli Jordán folyó partjáról érkezik.

Paksi András kiemelte, hogy ezek a termékek sosem egyenesen a származási helyükről érkeznek hazánkba. Mindig van egy köztes kereskedő, aki behozza a terméket a kontinensre, és akitől a magyar kereskedők fel tudják vásárolni a szükséges mennyiséget.

Az előadás egyébként nagyon hangulatos volt, a gyönyörű képek egy egészen más világba repítettek el minket, az pedig, hogy az előadás témáját a végén meg is ehettük, különös élménnyel zárta az estét.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?