Mint ismeretes, a március 16-án végszavazással elfogadott energetikai törvények módosításáról szóló törvényjavaslatba az utolsó pillanatban módosító indítvánnyal bekerült többek közt a távhőárak április 15-től való befagyasztása, illetve a kötelező áramátvételi rendszerből a földgázüzemű, kapcsoltan termelők év közbeni kivezetése - tudatta a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) közleményében.
"Megdöbbenéssel szereztünk tudomást az utolsó pillanatban benyújtott indítványok elfogadásáról, melynek következtében a KÁT rendszeréből kivezetik a kogenerációsokat - fogalmazott Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke. - Mindazonáltal bízunk az illetékes döntéshozókban, hogy betartják ígéretüket, és szakmai alapokra helyezve új, és minden szereplő számára kielégítő átvételi rendszert dolgoznak ki, ebben támaszkodva az MKET javaslataira, véleményére is."
A gyors, és megnyugtató szabályozás különösen fontos, hiszen a KÁT hirtelen megszüntetésével egy ex lex, - törvény által nem szabályozott - állapotba kerülnek a kapcsoltan termelők. Immár nem lesz érvényes a KÁT ezekre az erőművekre vonatkozóan, így a szabad piacon kellene értékesíteniük a termelt villamosáramot. Ez, év közben már szinte lehetetlen, a hosszú távú megállapodások megkötése ilyenkor nem időszerű, csupán sokkal kedvezőtlenebb, piaci árfolyamokon.
Ezek az árak azonban köztudottan nem elégséges ezen termelők fennmaradásához. Ugyanakkor ősztől szolgáltatási kötelezettségük lesz ezeknek a termelőknek távhőellátás biztosítás, ráadásul március 31-i állapot szerint rögzített árakon. "Mindaddig, amíg nem látható a konkrétan formálódó javaslat a távhőalapú KÁT-ra, addig a beszállítóink, a finanszírozó bankok, és egyéb üzleti partnereink előtt nem leszünk képesek stabil jövőképet, hosszú távú fizetőképességet felmutatni. Légüres térbe kerültünk, de bízunk benne, hogy csak időlegesen, néhány hét erejéig." - mutatott rá a feszült helyzet okaira Bercsi Gábor.
Egy speciális külső körülmény tovább fokozza a szakma aggodalmait. A Japánban történt földrengés és azt követő szökőár miatt megsérült atomerőmű okán az Európai Unió egész területén felülvizsgálják az atomerőművi villamosáram-termelés biztonságát. Ez időleges kapacitáskieséseket hozhat a közelgő, egyre melegebb, ezáltal növekvő áramigénnyel jellemezhető hónapokban. "Ilyen időkben nem célszerű egy közel 1000MW összteljesítményű hazai villamosáram kapacitásról lemondani" - figyelmeztetett az MKET elnöke.