Egy régóta ismert és szerte a világban alkalmazott biotechnológiai eljárást bővítettek ki, és tettek gazdaságosabbá és környezettudatosabbá a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Biotechnológiai Tanszék és az SZBK Növénybiológiai Intézet együttműködő kutatócsoportjai. Az új recept szerint fűzfát is használnak a biogáz előállítására.
A Szegedi Tudományegyetemen és a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban Dudits Dénes akadémikus vezetésével zajló közös kutatásnak köszönhetően kiderült, hogy a biogáz reaktorokba helyezve, a hagyományos szerves hulladékok mellett a fűz biomasszája az egyik legalkalmasabb alapanyag a biogáz előállítására - írja közleményében az SZTE.
A kutatás célja a növekvő energiaigény miatt egyre fontosabbá váló zöld energiatermelés környezetbarát módon való növelése és megfelelő alkalmazása. A biogáz előállítására a fermentáló tankokban szinte valamennyi szerves anyag alkalmas, mint például az állati eredetű trágya, az élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok, az elpusztult állatok tetemei és a növények egyes részei is. Nincs ez másként a háztartási szerves hulladékokkal és a szennyvíziszappal sem. Mindezekből biogáz, azaz megújuló energiahordozó termelhető mikroorganizmusok segítségével, biotechnológiai módszerekkel. A szerves anyagok energiatermelés céljára más eljárásokkal nem hasznosíthatók, és a környezetünkbe elhelyezve számos környezetvédelmi és egészségügyi problémát okozhatnak
- hangsúlyozta Dr. Bagi Zoltán, a kutatás szakmai vezetője, az SZTE Biotechnológiai Tanszék adjunktusa.
Forrás: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor
A biogáz előállításánál az említett anyagok biológiai úton történő fermentációjával az energiatermelés mellett ártalmatlanításukra is sor kerül, méghozzá úgy, hogy a lebontás után visszamaradó anyag, biotrágyaként tápanyag-visszapótlásra is jól felhasználható a mezőgazdaságban. Ráadásul ezzel kiválthatjuk a környezetterhelést jelentő műtrágyát is. A felhasználható alapanyagok többsége veszélyes hulladéknak számít, ám így olyan anyagokból is hasznos terméket - biogázt vagy biotrágyát - állíthatunk elő, amelyek egyébként nagyon magas költséggel lennének csak kezelhetők, illetve megsemmisíthetők
- emelte ki Prof. Dr. Kovács Kornél, az SZTE emeritus professzora.
A kutatás során a fűz biomasszáját hasznosító, erjesztési technológiák kidolgozásával sikerült megnövelni a biogáz üzemek gazdaságosságát. Hogy minderről megbizonyosodjunk, hasonló protokoll szerint, üzemi kísérleteket végeztünk a kaposszekcsői, ipari léptékű biogáz üzemben. Az energiafűz ültetvények biomassza hozamának, sótűrési, környezettisztító képességének javítását, innovatív, termesztéstechnológiai fejlesztésekkel, és a genotípusok jellemzésével valósítottuk meg
- mondta Dr. Bagi Zoltán adjunktus.
A projekt a "Rövid vágásfordulójú energia ültetvények hasznosítása innovatív biogáz kofermentációs és fitoremediációs technológiákkal" című, GINOP-2.2.1-15-2017-00081 számú pályázatban, a Széchenyi 2020 program keretében valósult meg, 545 356 205 millió forintból az AGRÁR-BÉTA Mezőgazdasági Kft. kezdeményezésére. Résztvevő konzorciumi partnerek a Szegedi Tudományegyetem, a Kaposszekcsői Agrár-Biogáz Kft. és az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont.
