Az elnök szerint a 110 hazai tenyészetben jelenleg 6800 regisztrált és ugyanennyi törzskönyv nélküli tenyészmangalicát tartanak, évente pedig 60 ezer hízót állítanak elő. Mint mondta, ez utóbbi szám a hazai sertésállomány mintegy 2 százaléka és ennek is a felét házilag vágják.
Az április 8-10. között második alkalommal megrendezésre kerülő Debreceni Mangalicanapok egyik fontos célja, hogy a gazdák és a fogyasztók közti közvetlen értékesítést elősegítse - hangsúlyozta Tóth Péter, hozzátéve, hogy a fesztiválon megjelenő húsz tenyésztő szinte a teljes hazai ágazatot lefedi.
Tóth Péter az MTI érdeklődésére elmondta: a takarmányárak drasztikus növekedése "súlyos csapás" volt a tenyésztőkre, így jelenleg a piaci árak újrarendezése folyik. A magas kvalitású terméket jelentő, nem tömegfogyasztásra gyártott mangalicatermékek exportjában a legfontosabb piacot jelentő Spanyolország mellett Japán, az Egyesült Államok és Németország is egyre fontosabb partner.
Papp László, Debrecen fideszes alpolgármestere a sajtótájékoztatón elmondta: a kiváló adottságokkal rendelkező Hortobágyon 1850-ben már első számú tenyészállat volt a mangalica. Az évszázad végére Debrecen és környéke a maga 100 ezer tenyészállatával az ország második legnagyobb hízlalási területe volt. A mangalica sikertörténete 1945-ig tartott, a rendszerváltozás után pedig kétszáznál is kevesebb állatból kellett a "mezőgazdasági műemlékké" vált ágazatot feléleszteni.