A KSH adatai alapján a hazai burgonyafogyasztás 2005-ben még fejenként 66,8 kilogramm volt, ami 2010-re 60,5 kilogrammra csökkent, majd 2017-ben érte el mélypontját 57,1 kilogrammal, azóta pedig 60 kilogramm körüli szinten stabilizálódott. Magyarország fogyasztása továbbra is elmarad az EU28 átlagától, és a legalacsonyabb a V4-országok között. A termelés is jelentős visszaesést mutatott: míg 1960-ban még 3 millió tonna burgonya termett, addig a 2000-es évek elejére ez 700–800 ezer tonnára zsugorodott. Varga György, a Solanum Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a magyarországi burgonyatermesztés jelenleg lefelé ívelő tendenciát mutat, a teljes vetésterület 7,5-8 ezer hektárra tehető, mely a hazai fogyasztás körülbelül egyharmadát tudja kielégíteni.

Zömében holland fajtákat termesztenek, van köztük valamennyi magyar is, de nem túl sok. Szépen lassan jönnek felfelé a magyar fajták, de jelenleg megállt a folyamat, mert nincsen elegendő szaporítóanyag

- fogalmazott a szakember, hozzátéve hogy úgy véli, a termelőknek az eszközállomány fejlesztésére, beruházásokra és a munkaerő létszámának növelésére lenne szüksége és ha a termelőknek sikerül megnyerniük a most megjelent pályázatokat, akkor számíthatunk némi előre lepésre az ágazatban. A KSH adatai alapján kiderül, hogy az elmúlt években a burgonya termőterülete és termésmennyisége csökkenést mutatott – míg nyolc éve a termőterület meghaladta a 15 ezer hektárt, 2023-ban már csak 5,82 ezer hektáron takarították be a termést. Az AKI Agrárközgazdasági Intézet jelentése szerint az országos termésátlag 27,2 tonna hektáronként, a teljes termés pedig 158,5 ezer tonna volt, ami 5 százalékkal több az előző évinél, de nem elegendő az éves hazai fogyasztás kielégítésére. Ennek következtében Magyarország importra szorul, mivel a hazai készletek általában csak február-márciusig biztosítják az ellátást.

Nagy István: Magyarországnak önellátónak kell lennie burgonyából

A tárcavezető szerint a kertészeti ágazatot támogató pályázatok és az államilag segített nemesítés lehet a megoldás.

Ahogy korábban az Agrárszektor megírta, a termelés csökkenése összefüggésben van a klímaváltozás tényével, hiszen a burgonya a hűvösebb, csapadékosabb környezetet kedveli. Nehezíti a termelők dolgát az is, hogy az EU hatóanyag-kivonásai miatt a burgonya növényvédelme az utóbbi években nehezebbé vált. Eközben a fogyasztók - különösen a fiatalok - körében csökken a burgonya népszerűsége, nem tartják egészségesnek, és igyekeznek más, alternatív növényekkel kiváltani. Ráadásul a krumpli nem is számít bele a WHO által kívánatosnak tartott zöldségfogyasztásba, ugyanis nagyon magas a keményítő-, vagyis a szénhidráttartalma, vitaminokat és egyéb ásványi anyagokat viszont nagyon kis mennyiségben tartalmaz.

Hazánkban a burgonyatermesztés egyik legnagyobb ellensége az aszály, ezért nem véletlen, hogy a magyar burgonyaföldek 90 százaléka öntözött. Magyarországon a következő években az öntözéskorszerűsítés mellett a tárolás lesz a fontosabb fejlesztési irány, hogy a kisebb területen termelő gazdáknak ne kelljen idő előtt, nyomott áron megszabadulni a terméstől

- fogalmazott az Agrárszektornak Kocsis Márton, a FruitVeb szakmai referense. Hozzátette:

Júniusban az új krumpli napokon belül eljuthat a vásárlókhoz, de az őszi betakarításnál már szükség van korszerű raktárakra, mert a csírázást vegyszerekkel ma már nem, kizárólag hőmérséklet- és páratartalom-szabályozással lehet gátolni.

Az elmúlt években a hazai burgonyatermés rendszerint már január végére vagy február közepére elfogy, így tavaszig sem tart ki. Ez elsősorban az alacsony termésmennyiségnek, a korlátozott tárolókapacitásnak és a gyengébb minőségnek köszönhető.

Sokan hibáznak az alma, krumpli tárolásakor: ezt rengetegen elrontják

A téli hónapokra csak a sérülésmentes zöldségek és gyümölcsök alkalmasak, megfelelő körülmények között egész télen eltárolhatók.

Franciaországból érkezik az utánpótlás

2024 januárja és augusztusa között az étkezési burgonya importja 2 százalékkal, 24,4 ezer tonnára emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva, a legnagyobb szállító továbbra is Franciaország. Az újburgonya behozatala ennél jelentősebb, 12 százalékos növekedést mutatott, elérve a 11,6 ezer tonnát, amelyből 10,2 ezer tonna – 22 százalékos emelkedéssel – Franciaországból származott. A burgonyaexport szintén jelentősen bővült: 62 százalékkal, 4,1 ezer tonnára nőtt, a legfőbb célországok Csehország, Horvátország és Németország voltak.

Így teljesített a burgonya Európában 

Az Északnyugat-európai Burgonyatermesztők Alapítványa (NEPG) szerint Németországban, Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában a burgonya termőterülete idén 7 százalékkal nőtt, 560 ezer hektárra és a termés várhatóan 22,7 millió tonnát ér el, meghaladva ezzel az ötéves átlagot. Németországban rekordtermés, 12,7 millió tonna burgonya várható, ami 9 százalékkal több, mint 2023-ban, míg Lengyelországban 5,8 millió tonnás termést becsültek, amely ugyan meghaladja a tavalyi alacsony szintet, de elmarad az ötéves átlagtól.

Ez nem fest jól: gondok adódtak a krumplival Lengyelországban

A tavalyinál csak kis mértékben várható nagyobb termés, és egyelőre sok a minőségi problémával küzdő tétel a lengyel piacokon.

Az unióban tavaly az 1,3 millió hektáros, betakarított terület csaknem 70 százaléka mindössze öt uniós országban összpontosul.

Ennyiért vehetjük most a krumplit

Az AKI PÁIR adatai szerint a Budapesti Nagybani Piacon az idei újburgonyát az előző évihez hasonló (+1 százalék) 1043 forint/kilogramm áron kínálták 2024 12–22. hetében. A primőr termék kifutását követően a burgonya termelői ára 24 százalékkal 243 forint/kilogrammra csökkent a 2024. 23–45. héten az előző év azonos periódusához viszonyítva. A franciaországi burgonya a 39. héttől jelent meg a kínálatban 255 forint/kilogramm áron, nagykereskedelmi ára 6 százalékkal 277 forint/kilogrammra csökkent a 2024. 42–45. héten az előző év azonos időszakához képest.