A sajtótájékoztató a "Magyarország nem támogatja a génmódosított növények termesztését" címet kapta. Az eseményen bemutatták a "Az elsőgenerációs géntechnológiai úton módosított növények megítélésének magyarországi háttere" című kiadványt, melyet Darvas Béla és Székács András, a Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézetének kutatói szerkesztettek.

A tájékoztatót Ángyán József, a VM parlamenti államtitkára, Font Sándor az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának (MB) elnöke, és Jávor Benedek az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának (FFB) elnöke tartotta. Az esemény koordinátora Jenes Barnabás, a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont mb. főigazgatója volt.

Elsőként a szerkesztők kaptak szót, akik elmondták, hogy a köztudatban kicsit tévesen szerepel bizonos információk. Hazánkban az EU-ban termeszthető MON 810-es kukorica-fajcstaoport ellen van moratórium, és a könyv maga is erről szól, és kutatási anyagokon valamint tanulmányokon alapul.

A fajcsoport vetési moratóriumát hazánk 2005. január 20-án jelentette be az EU-ban. Ennek az oka a hazai környezeti hatásvizsgálatok aggasztó eredményei voltak. A moratórium egyébként máig életben van, tehát a magyar termőföldeken nem lehet genetikailag manipulált növényeket termeszteni.

Font Sándor elmondta, hogy 2006 novemberében nagy sikerű konferenciát szervezett több bizottsággal karöltve az általa vezetett csoport. Ezen esemény után pár nappal az Országgyűlés mind az öt parlamenti párt beleegyezésével határozatban kijelentette, hogy hazánk őrizni kívánja a GMO mentességét.

Hozzátette, hogy az EU-ban több GMO fajtát is engedélyeztetnek, nagy részüket sikerrel, és azokat kiterjesztik a tagállamokra is, de az országgyűlés 2006-os álláspontja szerint nem érdeke hazánknak a GM-növények beengedése. Ezen eseményre adták ki a mostani könyv elődjét. Az említett Országgyűlési ülésen az ilyen növényeket terjesztő cégek képviselői is szót kaptak. A 2006. november 22-én elfogadott, EU felé benyújtott javaslatot az elején az Unió támadta, de végül engedett neki, ekkor Ausztria és Románia is csatlakozott, majd őket követte Franciaország és Németország végül pedig Luxemburg.

Font Sándor kiemelte, a legfontosabb, hogy a tiszta agrárkörnyezetet védjük, így a tiszta élelmiszer védelme is megmarad. Ezért 5-10 éven belül hazánk imázs termékeivé válhatnak a tiszta, GMO mentes környezetben előállított élelmiszerek.

Elmondta, hogy pár napon belül ülésezik a országunkban az EU mezőgazdasági bizottsága, melyen kiemelt szerepet kapnak a manipulált növényekkel kapcsolatos kérdések. Hazánk egyik fontos elgondolása pedig az, hogy az unióban elérjünk egy olyan módosítást, hogy minden tagország saját döntése legyen, beengedi-e területére a genetikailag módosított növényeket, vagy sem.

A szót Jávor Benedek vette át, aki elmondta, hogy nemzetközi viszonylatban a GMO nyomás elég erős, ez a hatalmas tőkével rendelkező, fajsúlyos cégek, és a szintén jelentős államok miatt van. Emiatt nagyon meg kell indokolni, hogy miért nem engedjük be a GM-növényeket, és ezt a politikának is jól kell tudni kommunikálni a nemzetközi platformokon.

A legfontosabb indok, hogy jelenleg nincs a birtokunkban kellő mennyiségű információ, mely megengedné, hogy a GMO termékeket beengedjük a magyar agráriumba. Hasonlóan járhatunk, mint annak idején a DDT-vel, illetve a Contergan tablettákkal. Akkor nem voltunk elég körültekintőek, és az eredménye is meglett, a jövőben ugyan ezt a hibát nem szabad elkövetni - szögezte le az FFB elnöke.

Ángyán József a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára is hozzászólt az elhangzottakhoz. Elmondta, hogy készül a Nemzeti Vidék-stratégia, melynek célja, hogy 10 évre meghatározza az irányt az agrárszektorban és a vidék fejlesztésében. Kiemelte, hogy ilyen eddig nem volt, ezért komoly fordulatot hozhat az agráriumban, illetve a vidék helyzetében.

A stratégia három alappilléren fog állni, melyek közül az egyik, és egyben leghangsúlyosabb a minőségi és biztonságos termelés, hiszen a termőföld elsősorban élelmiszerkén szolgáló növények előteremtésére hivatott, csak utána következhet az energetikai célú növénytermesztés.

A második pillér a környezeti egyensúly fenntartása, a harmadik pedig az, hogy a mezőgazdasági termelés munkahelyeket teremtsen, hiszen rengeteg lehetőség, és kihasználatlan humán erőforrás van, amiket ki kell használnunk, és ezzel a vidék fejlődését, illetve az ottani könnyebb megélhetést is biztosítani lehet.

Ángyán József elmondta, hogy jelenleg a GM-növények két dolgot tudnak. Egyik ilyen, hogy a rovarok ellen védekezik, melyet úgy tesz, hogy mérget termel, mely a célszervezetet elpusztítja, jelen estben a károsító rovarokat. A gond ezzel csak az, hogy ezt a hatóanyagot túl nagy mennyiségben állítja elő.

A másik ilyen képesség, amit egy GM-növény tud, a totális gyomirtók elleni rezisztencia., ezek a gyomirtók eredetileg hadianyagok voltak, csak később kerültek a mezőgazdaságba, a feladatuk minden növényt kiirtani egy adott területen. Viszont amelyik növény rendelkezik a rezisztenciával, akkor képes kibírni ezt a vegyszert.

Ángyán József eme tények leszögezése után tette fel a kérdést, hogy szükség van-e ezekre a képességekre egy környezetbarát stratégiában.

Kiemelte, hogy a közpénzek csak és kizárólag a minőségi szerkezetváltozást elősegítő vizsgálatokra fordíthatók, olyan kísérletek, melyek cégek termékfejlesztését szolgálják, nem kapnak a közkaszából, hiszen az a cég saját fejlesztése, így azt kell, hogy terhelje.

A GMO elleni érvelést az is alátámaszthatja, hogy a cégek, melyek szeretnék hazánkban GM termékeiket terjeszteni, nem hajlandóak termékmintát biztosítani, annak bevizsgálásának céljából. A hagyományos fajtákkal nincsen ilyen probléma, de GM termékeket mindenképpen hatásvizsgálat alá kell vetni.