A hazai génmódosítás-mentes termékelőállításnak két bökkenője van: a takarmányipar - költséghatékonysági okokból - a génmódosított amerikai szójával biztosítja az állatok magas fehérjeigényét. A másik ok az, hogy csak 2016 óta létezik hazánkban a GMO-mentes védjegy, és ennek piaci elismeretetése csak néhány külföldi piacon lehetséges - derült ki az idei OMÉK egyik szakmai rendezvényén, ahol az agrárszektor.hu is jelen volt.
Dévainé Dr. Meggyes Ágnes, a védjegyet gondozó Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Kft. képviseletében elmondta, hogy maga a "GMO-mentes" fogalom sem tiszta, ami a kereskedelemben is szabályellenes jelölésekhez vezet. Felhívta rá a figyelmet, hogy
Vagyis a külföldi GMO-Free, Non-GMO és egyéb feliratok lefordítása GMO-mentesre teljesen szabálytalan és megtévesztő a hazai fogyasztók számára - intett az előadó. Az is problémás, ha olyan élelmiszereket, gyümölcsöket, zöldségeket stb. árusítanak ilyen címkével, amelyeknek nem is létezik GMO-s verziója. Az alma vagy a répa nem lehet génmódosított Európában, ez annyira egyértelmű kellene hogy legyen, mint az, hogy minden tej gluténmentes, vagy minden sör laktózmentes. Mégis sok forgalmazó törekszik arra, hogy az összes trendivé vált "mentes" szót ráírja a termékére, hiszen ezek ma hívószóként működnek.
A hozzászólásokkal tarkított eseményen annak okait is boncolgatták,
(pillanatnyilag csak a halak etethetőek vele). Makai Szabolcs, aki július 1-jétől már a Talentis Agro Holding stratégiai vezérigazgatója, úgy vélte, az utóbbi évtizedben nagyon megerősödött a pet food lobbi, és ennek szerepe lehet benne, hogy a sertésliszt nem etethető a baromfival és megfordítva. A vágóhídi melléktermékekre a hobbi állatok eledelében van szükség - a gazdik ugyanis jól fizető kuncsaftoknak számítanak, szemben a haszonállattartókkal. A rovarfehérjékben viszont nagy jövőt látott.
Érdekes az is, hogy Ausztriára ugyanazok az uniós szabályok érvényesek, mint ránk, ott mégis a tej- és a baromfiszektor teljes vertikumában érvényesül a GMO-mentesség. A különbség oka ismét a piac fizetőképessége. (Megjegyezzük: Németországban a legtöbb felvásárló egy centtel sem fizet többet a garantáltan GMO-mentes tejért, a tej általában véve sokkal drágább, mint nálunk.) Nem csoda, ha magyar viszonylatban is azok érdeklődnek a leginkább a védjegy iránt, aki prémiumtermékekkel lépnek a külföldi piacokra.
A rendezvény további részében a Magyarországon elsőként auditált Tranzit-Food Kft. példáján keresztül mutatták be, hogyan lehet a védjegyet megszerezni. Dobos Tamás elmondta, hogy már az előzetes szemlén is sok hasznos tanácsot kaptak a védjegytulajdonostól, ezt követően pedig azt kellett igazoniuk, hogy a takarmány GMO-mentes termelésben felhasználható volt, a takarmánykevő ilyen alapanyagokkal dolgozott, a telepeken egész életükben csak ilyen takarmányt kaptak a madarak, a vágóhíd pedig csak ezeket a szárnyasokat dolgozta fel. Dobos Tamás
Tehát ma még leginkább az exportra termelő cégek látnak fantáziát a védjegyben. Ez mindaddig így is marad, amíg a hazai fogyasztó nem fizet többet egy tanúsítottan GMO-mentes élelmiszerért, vagy úgy általában az élelmiszerért. Tavaly áprilisban az alábbi cikkben mutattuk be, hogy a GMO-szóját kiváltó Nemzeti Fehérjetakarmány Program sikeres végrehajtásával egy liter tej ára mindössze egyetlen forinttal emelkedne. Félsiker esetén pár forinttal többel, de biztosak lehetünk benne, hogy az infláció, a piaci kilengések vagy a mostani pénzromlás hatása ennél sokkal nagyobb.
Fehérjeprogram: 6 észszerű lépés 8 milliárd forint elköltésére
Jó kérdés persze, hogy ha a termék árában valójában nem érvényesíthető ez a sok többletbefektetés, akkor mi értelme az egész tanúsításnak? A válasz a fogyasztói igényekben van.
Nem azért fontos a tanúsítás, mert jövedelmezőbb lesz tőle az áru, hanem azért, mert másképp hamarosan az "alsó polcokra" kerülünk vele. És mindennek nem sok köze van az egészséghez...
