Az elmúlt két évtizedben csaknem megduplázódott a gyümölcslevek fogyasztása az EU-ban, amelynek egyik oka a gyümölcslevek vélt jótékony egészségügyi hatása. Az Európában elfogyasztott narancslé több mint négyötöde ugyanakkor Brazíliából és az Egyesült Államokból érkezik. A szállítás során levegőbe kerülő szén-dioxid viszont jelentős környezetterhelést jelent - idézi egy, a környezetvédelmi bizottság elé kerülő jelentés megállapításait az EUvonal.
Egy új jogszabályjavaslat a környezeti terhelés csökkentése érdekében nagyobb hangsúlyt fektetne a helyi termékek fogyasztására, amelyeknek nem kell több ezer kilométert megtenniük, mielőtt a fogyasztók asztalára kerülnek. Feltétel lenne persze, hogy ezeket a termékeket az uniós szabályok szerint is elfogadható körülmények között, az EU által meghatározott élelmiszerbiztonsági normák figyelembe vételével állítsák elő.
Az uniós termelőknek azt is engedélyeznék, hogy legfeljebb 10 százalékig például mandarinlét adjanak a narancsléhez, amely intenzívebbé tenné a gyümölcslé ízét, és egészségesebbé is tenné azt - áll a jelentésben. Máskülönben a nem uniós termelők méltánytalan versenyelőnyre tennének szert.
Az új irányelv foglalkozna a fogyasztók tájékoztatásával is. Kevesen tudják ugyanis, hogy mi a különbség a gyümölcslé és a gyümölcsnektár között. Az előbbi nem tartalmaz hozzáadott cukrot vagy édesítőszert, utóbbi viszont igen. Ez az információ elengedhetetlen a cukorbetegek, a gyermekek és a súlyproblémával küzdő fogyasztók számára.