Hogyan érték el a legsikeresebbek, hogy a hulladék probléma helyett erőforrássá váljon? Az Európai Bizottság ma közzétett jelentése szerint különböző gazdasági eszközök kombinálásával. A hulladéklerakás és ‑égetés megadóztatásából és tiltásából, a gyártói felelősségvállalási programokból és a "szennyező fizet" elvéből álló kombinációk bizonyultak a legeredményesebbnek a hulladék áramlásának fenntarthatóbb pályára terelésében. Ahhoz, hogy az EU megvalósíthassa az energiahatékonysági ütemtervben rögzített célkitűzéseket (a hulladéklerakás teljes kiküszöbölése, az újrafeldolgozás és az újrafelhasználás maximalizálása, valamint az energia-visszanyerésnek a nem újrafeldolgozható hulladékra való korlátozása), e gazdasági eszközöket minden tagállamban, szélesebb körben kell bevezetni.

Janez Potoènik környezetvédelmi biztos így fogalmazott: "A hulladék túlságosan is értékes ahhoz, hogy egyszerűen csak kidobjuk - ha megfelelően kezeljük, értékét vissza tudjuk forgatni a gazdaságba. Hat tagállamban már sikerült teljes egészében kiküszöbölni a hulladéklerakást és magas újrafeldolgozási arányt elérni.

Ezek az országok nemcsak kiaknázzák a hulladékban rejlő értéket, hanem ennek kapcsán virágzó iparágat és számos munkahelyet is létrehoztak. A jelentés bemutatja, hogyan érték el mindezt: úgy, hogy jól megválasztott eszközökkel gazdaságilag vonzóbbá tették a hulladékmegelőzést, az újrafelhasználást és az újrafeldolgozást. A tagállamokkal és a helyi hatóságokkal közös felelősségünk biztosítani, hogy ezek az eszközök az Unió egész területén elterjedjenek és hatékony alkalmazásra kerüljenek. Ez az energiahatékonysági ütemterv egyik központi célkitűzése."

A tagállamok tapasztalatai alapján a következő eszközök kombinációja a legalkalmasabb a hulladékkezelés javítására:

A hulladéklerakás és ‑égetés megadóztatása és/vagy tiltása - a tanulmány eredményei egyértelműek: azokban az országokban, ahol az adók vagy tilalmak megnövelték a hulladéklerakás és -égetés költségeit, csökkent a lerakás és az égetés aránya.

A "szennyező fizet" elvre épülő rendszerek nagyon hatékonynak bizonyultak a hulladék keletkezésének megelőzése, valamint a szelektív hulladékgyűjtésben való lakossági részvétel ösztönzése terén.

A gyártói felelősségvállalási programok számos tagállamban tették lehetővé a szelektív hulladékgyűjtés és az újrafeldolgozás javításához szükséges források összegyűjtését és újraelosztását. Az egyes tagállamok és hulladékáramok között azonban igen jelentős különbségek vannak a költséghatékonyság és az átláthatóság tekintetében, így ezek a programok alapos tervezést és szoros nyomon követést igényelnek.

Jelentős különbségek a tagállamok között

A tagállamok között számottevő különbségek vannak a hulladékkezelés tekintetében. Az Eurostat által március 27-én közzétett jelentés szerint (lásd: STAT/12/48), a hat élen járó tagállam - Belgium, Dánia, Németország, Ausztria, Svédország és Hollandia - a települési hulladéknak kevesebb mint 3%-át helyezi el hulladéklerakókban. A másik végleten az a 9 tagállam helyezkedik el, amely települési hulladékának továbbra is több mint 75%-át hulladéklerakóba szállítja. Az Eurostat által a közelmúltban közzétett statisztikák tanúsága szerint egyes új tagállamokban folyamatos fejlődés tapasztalható - gyorsan nő az újrafeldolgozási arány. A keletkező települési hulladék mennyisége is számos tagállamban csökkent: ez valószínűleg a gazdasági visszaesésnek tudható be.

Gazdasági eszközökre van szükség az uniós célkitűzések megvalósításához

Ahhoz, hogy az Európai Unió elérhesse a hulladékra vonatkozó jogi szabályozásában rögzített, illetve az energiahatékonyságra vonatkozó céljait, valamennyi tagállamban be kell vezetni a fent említett eszközöket. Ezért a hulladékokra vonatkozó uniós célkitűzések 2014. évi felülvizsgálatakor vizsgálat tárgya lesz az a lehetőség, hogy ezen eszközöket egyes esetekben jogilag kötelező legyen alkalmazni. A Bizottság emellett bizonyos uniós források odaítélésének feltételei közé is beépíti a megfelelő hulladékkezelés követelményét (lásd: IP/11/1159 és MEMO/11/663).

A hulladék jó üzlet

A Bizottság addig is a meglévő hulladékkezelési jogszabályok hatékonyabb végrehajtására ösztönzi a tagállamokat. 2008-ban a hulladékkezelési és újrafeldolgozási iparágak 145 milliárd eurós forgalmat generáltak az EU-ban, és mintegy 2 millió főt foglalkoztattak. Az uniós hulladékpolitikának való teljes körű megfelelés további 400 000 munkahelyet hozna létre az EU-n belül és további 42 milliárd eurónyi éves forgalmat generálna (lásd: IP/12/18). A hulladékkezelés javítása az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020 stratégia számos célkitűzésének megvalósításához hozzájárulna.

(Az Európai Bizottság sajtóközleménye)