Kevés a júniustól életbe lépett Hungarikum-törvény a magyar élelmiszeripar belső-és külső piacainak fellendítéséhez még akkor is, ha megfelelőek lesznek a kerettörvényt kiegészítő részletszabályok, vélik élelmiszeripari szereplők.
"A Hungarikum-törvény és az alapját képező koncepció, miszerint az ezen jelzésekkel ellátott termékek eladhatóbbak lesznek külföldön, és így kitörési pontot jelenthetnek az olyan ágazatoknak mint például az élelmiszeripar, naiv elképzelés. A magyar termékeket nem attól fogják külföldön venni, hogy rajtuk van a "Hungarikum"- címke, hanem mert ismerik a márkanevet, vagy azért, mert megfelelő a minősége és elfogadható az ára. A hazai fogyasztóknál szintén ez a helyzet. A Pick-szalámit is azért veszik, mert megbíznak a márkában, amit több mint száz éve ismernek szerte a világon. Ehhez viszont nagyon erős imázs- illetve brandépítésre van szükség az adott termék esetében, ami akár több évtizedes kitartó marketing munkával lehetséges és nem utolsó sorban igencsak költséges játék. Vagyis, ha a magyar állam népszerűsíteni akarja az itthon előállított élelmiszereket külföldön, akkor nyúljon a zsebébe és ne pár millió forintot szánjon exportmarketingre, hanem évente legalább néhány tízmilliárdot, mint a német AMC." - mondta az agrarszektor.hu-nak Raskó György agrárközgazdász, a Royal Tokaji Borászati Zrt., a Ceres Zrt., illetve a Csopak Holding elnöke, a Földművelésügyi Minisztérium egykori közigazgatási államtitkára.
Hasonlóan látja a helyzetet Ruck János, a Gyulai Húskombinát vezérigazgatója, aki elmondta, hogy miután a gyulai és a csabai kolbász megkapta az Uniótól az eredetvédettséget, nem volt elég forrás arra, hogy kommunikálják a magyar fogyasztók felé ez mit is jelent, és az exportértékesítésüket sem dobta meg számottevően az, hogy feltüntették a termékeken az eredetvédettséget. Ezért nagyon fontos szerinte, hogy a védjegyek megismertetése megfelelő marketingstratégiával társuljon.
A Hungarikum-törvény júniustól lépett életbe, ami egy kerettörvény, és annak a szabályozási rendszernek adja a vázát, amelyen keresztül meghatározzák majd, hogy mi a magyar nemzeti érték és az úgynevezett hungarikum. (az általános definíciót lásd keretes írásunkban.)
Kutatások szerint a magyar fogyasztók számára fontos, hogy magyar terméket vegyenek, és a Vidékfejlesztési Minisztérium legutóbbi fogyasztói felmérésből is az derül ki, hogy a megkérdezettek nagyjából 40 százaléka még mindig élelmiszeripari termékekre gondol, ha meghallja azt, hogy hungarikum. A kereskedelmi láncok tapasztalatai azonban még mindig azt igazolják, hogy a magyar fogyasztó - aki a jövedelmének nagyjából 25-30 százalékát élelmiszerre költi - árérzékeny, tehát ár, és nem eredet alapján fog választani.
"A fogyasztók egyre árérzékenyebbek, amit jól jelez az, hogy a magasabb és a közepes árkategóriába eső termékek egyre kisebb súllyal szerepelnek az áruházak polcain, mivel a fogyasztók egyre nagyobb része fordul a nagyon olcsó termékek felé. Márpedig a nagytételű, olcsó termékek piacán több meghatározó élelmiszeripari ágazatban jelentős versenyképességi problémái vannak a magyar előállítóknak. Ezt a fogyasztásban mind meghatározóbb szereppel bíró szegmenst azonban nem lehet feladni. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy itt is javítsuk a magyar termékek versenyképességét. Viszont a Hungarikum-címkék ennek az alapvető problémának a megoldásában keveset segítenek, hiszen a hungarikumok elsősorban a kiváló minőségű, illetve speciális, így drágább termékek közül kerülnek ki." - mondta az agrarszektor.hu-nak Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke, a Bonafarm vállalati kapcsolatokért felelős és PR-igazgatója.
Amióta beléptünk az Unióba, a magyar élelmiszeripar a belső piacainak több mint negyedét elvesztette, és napról napra veszít belőle. A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Zrt. és az Agrár Európa Tanácsadó Kft. 2010-es jelentése szerint az élelmiszer-gazdaság problémás területei közül az élelmiszeripar helyzete a legsúlyosabb. A termelés jelentősen csökken, volumene 2009-ben már a nyolcvan százaléka sem volt az uniós csatlakozás előtti évinek.
A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény szerint "a hungarikum olyan kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye." Ezek szerint a hungarikum lehet a belföldön és külföldön egyaránt a magyar kultúra és tudomány eredményként számon tartott érték, vagy védett természeti érték, vagy amelyet egyedi értékelés eredményeként a Hungarikum Bizottság annak minősít. Ez utóbbi bizottságba tagokat delegál Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, valamint az igazságügyért, a helyi önkormányzatokért, a kultúráért és oktatásért, a vidékfejlesztésért, a turizmusért, a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter. Szintén egy-egy tagot delegál a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, míg a Magyar Állandó Értekezlet három tagot, az Országgyűlés pedig két tagot.
