Visszaélésekre adhat lehetőséget az új földtörvénytervezet, ha elfogadják

agrarszektor.hu
Az új földtörvénytervezet gyakorlatilag megszünteti a termőföldek adás-vételével kapcsolatos piaci mechanizmusokat. Piaci mechanizmusok nélkül pedig elsősorban az engedélyezés során alakulnak ki az árak és a vevőkör, az engedélyezés maga pedig lehetővé teszi azt, hogy esetlegesen bizonyos érdekkörök felé hajoljon az engedélyezésben részvevők keze. Ráadásul a tervezett intézkedések alacsonyabb magyar földárakat eredményezhetnek, ami így továbbra is csábító lesz a külföldi tőke számára.

 

A kormány július 12-én benyújtotta az Országggyűlés elé az új földtörvény (hivatalos nevén a Mező-és erdőgazdasági földek fogalmáról szóló törvény) tervezetét. Cikksorozatunkban a mezőgazdasági szektor meghatározó szereplői mondják el véleményüket az új törvénytervezetről.

"Tulajdonosi, illetve agrároldalról is problémákat vet fel az új földtörvénytervezet. Gazdaságilag és agrárszakmailag is nem kívánt hatásai lehetnek." - válaszolta az agrarszektor.hu kérdéseire egy, a földkereskedelemben és az agrárszakmában is jártas, illetve a földtörvénytervezet megszületésének körülményeit jól ismerő agrárszakember, aki politikai okok miatt kérte a névtelenséget.

Tartósan alacsony földárak jöhetnek

A földek adásvétele során erős korlátozások kerülnek bevezetésre. Csak "földműves" státusszal lehet termőföld tulajdont szerezni, főszabályként a lakóhely 20 kilométeres körzetében. Ezen túlmenően minden termőföld adásvétel hatósági engedély köteles lesz, mely korlátozások gyakorlatilag megszüntetik a termőföldek adás-vételével kapcsolatos piaci mechanizmusokat.

A hatósági engedélyezés és a vevőkör limitálása kérdéseket vet fel mind a klientúra építés lehetőségével, mind a reális földárak kialakulásával kapcsolatosan. Piaci mechanizmusok nélkül (valós, szabad kereslet és kínálat), elsősorban az engedélyezés során alakulnak ki az árak és a vevőkör, az engedélyezés maga pedig lehetővé teszi azt, hogy esetlegesen bizonyos érdekkörök felé "hajoljon" az engedélyezésben részvevők keze.

Mindez nem kívánt módon tartósan az Uniós árak alatt tarthatja a magyar földárakat, így a külföldieknek való legnagyobb kitettség - a náluk szokásostól jóval alacsonyabb ár - megmarad. Elképzelhető ugyanis, hogy a szigorú szabályozás ellenére az alacsony földárak csábítása miatt, magyar "földműves" nevében külföldi tőke szerezhet területeket.

A gazdálkodás szabályozása helyett jogkorlátozás

A tulajdonlás és az adásvételek szigorú szabályázása figyelmen kívül hagyja annak a több mint 3 millió jelenlegi földtulajdonosnak az érdekeit is, akik jelenleg a termőföldek túlnyomó részét birtokolják. Európa legnagyobb részén a földek tulajdonlása viszonylag liberális, az államok a földhasználat, a gazdálkodás szigorú szabályzásával érik el a kívánt agrárérdekek érvényesülését.

Agrárszakmai oldalon a földtörvény a kisebb birtokméretek és gazdálkodók irányába tolná el a művelési struktúrákat. Ha a nagyobb birtokok és gazdálkodók a földtörvény következtében megszűnnek, az viszont a mezőgazdaság versenyképességére lehet negatív hatással.

Zárttá válhat a mezőgazdasági szegmens

Ugyanilyen probléma agrároldalon az is, hogy a földtörvény a szintén 2014-től életbelépő KAP reformmal (az Európai Unió közös agrárpolitikája) változó agrártámogatási rendszerrel együttesen, teljesen "zárttá" teheti a mezőgazdálkodás szegmensét.

A KAP-reform miatt változó agrártámogatási rendszer egyik legrelevánsabb eleme az, hogy a terület alapú támogatások "elválnak" a területtől, és a támogatási jogosultság a gazdálkodók tulajdonába kerül, önálló vagyoni értékű jogként. Eddig egy adott földterület számított "támogathatónak" és az a gazdálkodó igényelhetett rá támogatást, aki azt művelte. 2014-től a támogatási kvóták a gazdálkodók tulajdonába kerülnek, és azok a gazdálkodók hívhatnak le támogatást az általuk művelt területekre, akiknek ilyen kvótájuk van. A vagyoni értékű jogok "kiosztásának" fő szabálya, hogy az kap ilyen jogot, aki 2011-ben igényelt terület alapú támogatást, és olyan mértékben amilyen nagyságú területet 2014-ben művel.

Ha valaki mezőgazdasági művelésbe kezdene 2014 után, ahhoz - több dolog mellett - leginkább földre van szüksége, amit megvehet, vagy bérelhet. Az új szabályzás szerint venni viszont nem, vagy csak nehezen tud (a területi korlátozások illetve a hatósági engedélyeztetés miatt, illetve induló vállalkozóként valószínűleg még tőkehiányos is). Bérelni pedig úgy tudna, hogy egy lejáró bérlet esetén, a régi bérlő ellenében ajánlatot tesz a tulajdonosnak a területre. Ezt azonban nem tudja megtenni, hiszen a "régi" bérlőnek van támogatási jogosultsága, neki induló vállalkozóként pedig nincs. Ez hozzávetőleg 60.000 Ft/Ha előnyt jelent a támogatásból a "régi" gazdálkodó részére, ami a szokásos 30 - 50.000 Ft/Ha mértékű bérleti díjakhoz viszonyítva "behozhatatlan" előny.

Nem a tulajdonlást kellene szabályozni

A szakértő szerint, ha az új földtörvény nem a tulajdonlás erős szabályzásával operálna, az évek óta töretlenül emelkedő árak 2-3 év alatt elérnék az Uniós átlagot, a földhasználat és a gazdálkodás erős szabályzásával pedig az összes kívánatos agrár-jellegű közérdek elérhető lenne. Nem lenne továbbá szükség újabb hivatalokra és szervezetekre az engedélyeztetéshez, összhangban a meghirdetett karcsúsított államigazgatás céljaival.

Az új szabályzás agrárgazdasági hatásait a szakértő kiszámíthatatlannak tartja, annál is inkább mivel az ágazat jelentősen érintett szürke gazdasági adatokkal, így ezekből nehéz következtetéseket levonni. Például az idén a terménykereskedelemben bevezetett fordított ÁFA is jelentőset változtathat az agrárgazdasági mutatókon, miközben ennek nem fundamentális, termelékenységet érintő okai vannak, hanem a termelés egy részének "kifehéredése" okozza.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?