Az agrárpolitika a 2014-2020 közötti időszakban komoly átalakulásokon ment keresztül, melyek meghatározták a magyar agrárágazat jövőjét. A Portfolio.hu által szervezett első Agrárszektor konferencia előadói 2013-ban már világosan látták ennek az – akkor még előttük álló – időszaknak a jelentőségét.
A korábbiakhoz képest ugyanis a változás egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy az új Közös Agrárpolitika (KAP) jelentős mozgásteret biztosított a nemzeti politikák számára, de ez egyúttal komoly felelősséggel is járt.
Nagyobb mozgástér – nagyobb felelősség
Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára a KAP szerepét hangsúlyozta a magyar gazdaságban, rámutatva, hogy az új rendszer számos lehetőséget kínál, de bonyolultabb lett az előzőeknél. Magyarország pozíciója akkor a csökkenő EU-s keret ellenére nem változott számottevően, és a közvetlen támogatások nagyságrendje is stabil maradt. A megújuló KAP-ban jelentkező nemzeti rugalmasság lehetővé tette, hogy az ország saját prioritásait jobban érvényesítse, így a zöldítés, a fiatal gazdák és a kisgazdaságok támogatása előtérbe kerülhet.
A nemzeti agrárpolitika megerősödése ugyanakkor azt is eredményezte, hogy Magyarország előtt komoly döntési helyzetek álltak a támogatási modellekkel kapcsolatban.
A konferencián számos szakértő kifejtette véleményét arról, hogy melyik modell lenne a legelőnyösebb az ország számára, azonban egyértelmű konszenzus nem alakult ki. A résztvevők többsége a SAPS-ról a BSP rendszerre történő átállást 2018-ra vagy 2020-ra tette, attól függően, hogy milyen erőforrások állnak majd rendelkezésre.
Kemény szavak: teljesen át kell gondolni a szántóföldi termelést
Földtörvény: nem volt egyetértés
Az akkortájt megújuló földtörvény szintén jelentős vitákat váltott ki a konferencia résztvevői között.
Az agrárszakértők egy része szerint a törvény különösen a nagyüzemi állattartást hozta nehéz helyzetbe, mivel a benne foglalt korlátozások gátolták a vertikális integráció és a hatékonyságnövelés lehetőségeit. Raskó György agrárközgazdász az eseményen rámutatott, hogy a földtörvény hosszú távon komoly károkat okozhat a magyar gazdaságnak, különösen a mezőgazdaság teljesítményére vonatkozóan. Mások, mint Kurucz Mihály, az ELTE Agrárjogi Tanszékének képviselője, úgy vélték, hogy a földnek nem csupán gazdasági, hanem társadalmi jelentősége is van, és a szabályozás célja éppen az, hogy megvédje a magyar gazdákat a külföldi befektetőkkel szemben.
Bizonytalan, de érdeklődő bankok
Az agrárszektor finanszírozása akkoriban a banki szereplők megítélése szerint szintén kihívásokkal nézett szembe, különösen az élelmiszeripar területén.
Bár az állattenyésztés nagy forrásigényű volt már akkor is, az élelmiszeripar pénzügyi helyzete még nagyobb gondot jelentett.
Az élelmiszeriparban tapasztalható szabályozási és adózási bizonytalanságok miatt sok bank nehezen tudta megítélni a cégek hitelképességét, ami megnehezítette a finanszírozást. Ennek ellenére a szántóföldi növénytermesztés területén stabilizálódás volt megfigyelhető, és a bankok is egyre nagyobb érdeklődést mutattak a kisebb agrárvállalkozások iránt.
Az események visszatekintéséből látszik, hogy a magyar agrárium számára a 2014-2020 közötti időszakban meghozott döntések jelentősége egyértelmű volt a szakmai szereplőknek az első Agrárszektor konferencián. Az agrárium és az élelmiszeripar finanszírozási helyzete akkoriban jelentős kihívásokkal nézett szembe, különösen a jogszabályi és piaci környezet változékonysága miatt. A földtörvény és a KAP reformja jelentős vitákat váltott ki, de abban egyetértés volt, hogy hosszú távú siker csak átgondolt döntések révén érhető el.
