Az emberiségnek az elkövetkező 40 évben valószínűleg teljesen át kell térnie a vegetarianizmusra, ha el akarja kerülni a katasztrofális élelmiszerhiány következményeit, írta a guardian online kiadása vezető vizgazdálkodási szakemberekre tanulmányára hivatkozva.

A Stockholm International Water Institute legfrissebb kutatása szerint az emberek a fehérjefogyasztásuknak nagyjából a 20 százalékát állati eredetű termékekből szerzik. Ennek az aránynak 2050-re azonban le kell csökkennie 5 százalékra, ha nem akarjuk, hogy az addig megszülető plusz 9 milliárd ember éhezzen. "Nem lesz elég víz, hogy öntözzük a mezőgazdasági termőterületeket, így nem tudunk majd elegendő élelmiszert termelni a 9 milliárd embernek, ha folytatódnak a jelenlegi fogyasztási trendek" - írja a Malik Falkenmark, a Stockholm International Water Institute egyik munkatársa. "Csak akkor lesznek elegendőek a vízkészleteink, ha az állati eredetű élelmiszerek fogyasztása 5 százalékra csökken és az egyes régiókban bekövetkező vízhiányt egy fenntartható élelmiszeriparral tudjuk ellensúlyozni" - tett hozzá a kutató.

Az ENSZ újabb élelmiszerkrízisre készül

A lehetséges vízhiányról szóló előrejelzések is közrejátszanak abban, hogy mind az ENSZ, mind az Oxfam egy újabb élelmiszerkrízisre készül 2 éven belül. Június óta az olyan alapélelmiszerek gyártásához használt termények ára mint a kukorica és a búza több mint 50 százalékkal emelkedett az elmaradó ázsiai monszunesőknek, illetve az orosz és amerikai szárazságnak köszönhetően. Észak-Afrikában pedig több mint 18 millió ember fog élelmiszerhiánytól szenvedni.

Az Oxfam szerint az élelmiszeráremelkedésnek hatalms horderejű következményei lesznek az olyan fejlődő országokban mint Latin-Amerika, Észak-Afrika, vagy a Közel-Kelet, ahol az élelmezés elsősorban az élelmiszerimporttól függ. A 2008-as élelmiszerhiány 28 országban okozott polgárháborús állapotokat.

A vegetáriánus életmódra való áttéréssel meg lehetne akadályozni a fenyegető vízhiányt a tudósok szerint. Az állati fehérjében gazdag élelmiszerek termeléséhez 10-szer annyi öntözővízre van szükség, mint a vegetáriánus életmódhoz szükséges élelmiszertermeléshez, ugyanis a világ szántóföldjeinek egy harmadán állati takarmányt termesztenek.

Növekvő víz-és energiaigény

Egy másik opció, ami segíthet elkerülni a krónikus élelmiszerhiányt, az az élelmiszerhiánnyal küzdő és az elég élelmiszerrel rendelkező országok közötti kereskedelem élénkítése, és az éelmiszerhulladék mennyiségének a minimálisra csökkentése. "900 millió ember már éhezik, és 2 milliárd ember alultáplált annak ellenére, hogy az egy főre jutó élelmiszertermelés továbbra is növekszik." - írják a svéd kutatók a tanulmányukban.

"A rendelkezésre álló vízkészletek 70 százalékát a mezőgazdaság használja föl, így ha 2050-re 2 milliárddal több ember élelmiszerének termeléséhez lesz szükség vízre, az hatalmas nyomás alá helyezi az elérhető vízkészletek és földterületek felhasználását." Ráadásul az évszázas közepére nem csak 70 százalékkal megemelkedő élelmiszertermelésnek lesz szüksége több vízre, hanem az következő 30 évben 60 százalékkal emelkedő globális energiaigénynek is, illetve, hogy a jelenleg elektromos áram nélkül élő 1,3 milliárd embernek áramot termeljenek.

Túlevés, alultápláltság, hulladéktermelés

A túlevés, az alultápláltság és a hulladéktermelés egyre növekszik, miközben a növekvő élelmiszertermelésnek gátat fognak szabni az egyre jobban kimerülő vízkészletek. A Nemzetközi Vízgazdálkodási Intézet (International Water Management Institute) szerint megoldás lehet a majdan csökkenő élelmiszerkészleteire, ha az elmaradt afrikai és ázsiai területeken kisméretű vízpumpákkal, illetve egyszerű öntözési technológiával látják el a mezőgazdasági termelőket ahelyett, hogy nagyméretű öntözési projekteket finanszíroznának.
A fejlődő országokban a mezőgazdasági termelők egyre inkább a kisméretű, helyileg megvalósítható öntözési projektekre támaszkodnak. Ezek a megoldások akár 300 százalékkal is növelhetik termést, és több tíz milliárd dollár plusz bevételt termelhet az afrikai szub-szaharai és a dél-kelet ázsiai térségben, vélik Nemzetközi Vízgazdálkodási Intézet kutatói.