A szakmai konferencia fő témája az EU új Energiahatékonysági Irányelvének bemutatása, valamint a hazai végrehajtás kérdéseinek áttekintése volt. Jonathan Knott brit nagykövet nyitóbeszédében igazi áttörésnek nevezte azt, mivel kötelező érvényű cmegtakarítási célokat jelöl ki, és konkrét feladatokat határoz meg a tagállamok számára. Ezek közül a legfontosabb az úgynevezett energiaszolgáltatói hatékonysági kötelezettség bevezetése, mely értelmében a szolgáltatók 2014-től teljes eladott mennyiségük 1,5 százalékának megfelelő megtakarítási intézkedéseket, beruházásokat kötelesek megvalósítani minden évben.
Perger András, az Energiaklub szakértője szerint az Irányelv történelmi jelentőségű, hiszen a 2020-ra elérendő megtakarítási cél a Paksi Atomerőmű termelésének 40, illetve a jelenlegi földgáz importnak 20 százalékát teszi ki. A konferencia fontos tanulsága, hogy mindez szorosan összefügghet az építőipar energiahatékonysági beruházásokkal történő fellendítésével, hiszen az energiaszolgáltatók úgy tudják a legolcsóbban csökkenteni a fogyasztói energiafelhasználást, ha támogatják a lakossági energiahatékonysági felújításokat (szigetelés, ablakcsere, kazáncsere, készülék-csere, szabályozás). Ezt mutatják a nemzetközi példák is: Nagy-Britanniában, Franciaországban és Olaszországban a lakossági energetikai beruházásokat a kötelezettségi rendszereknek köszönhetően ma is jelentősen támogatják az energiaszolgáltatók. Ezek a beruházások új munkahelyek tízezreit hozhatják létre, egyúttal csökkentve az emberek rezsiköltségeit, és az energiaimport-függőséget.
Ehhez kapcsolódóan a konferencián a meghatározó magyar vállalatok által jegyzett "12 Javaslat a hazai gazdasági növekedés beindítására az energiahatékonysági beruházások ösztönzésével" című anyag is átadásra került a Kormány részére, amely a fent említett Irányelv bevezetése mellett megtehető energiahatékonyság-ösztönző intézkedésekről tesz részletes javaslatokat a Kormánynak. A 12 javaslat elérhető a MEHI honlapján.
A konferencia zárszavában dr. Bart István, a MEHI igazgatója elmondta: az Irányelv bevezetése nem kis feladat az állam és a szolgáltatók számára, de egyben nagy lehetőség is jelent. A szolgáltatók új szolgáltatásokkal jelenhetnek meg, segítve az embereket az energiatakarékosságban, és közvetve új munkahelyeket teremtve.
