A spenót (paraj) termesztése nemcsak egészséges, hanem örömteli tevékenység is, hiszen ez a kevés gondoskodást igénylő növény bőséges terméssel hálálja meg a törődést. A spenót az Amaranthaceae családba tartozó, egyéves, néha kétéves növény, amely a mérsékelt égöv alatt akár át is telelhet. Megfelelő körülmények között könnyen termeszthető a kertben, sőt, akár balkonládában vagy magas ágyásban is.
Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint hazánkban mintegy 541 hektáron termesztenek spenótot. A nagyüzemi termesztés alapvetően a feldolgozóipar igényeit elégíti ki, míg a frisspiaci spenótot elsősorban kisgazdaságokban, házi kertekben állítják elő, fűtetlen fóliák alatt. A frisspiaci spenótot jellemzően kisebb gazdaságokban, fűtetlen fóliasátrakban hajtatják. Ez utóbbit kézzel szedik, míg az ipari célú felhasználásra gépi vágást alkalmaznak a gazdálkodók. A spenótot számos országban és eltérő klimatikus körülmények között termesztik, a világ egyik legnépszerűbb és legelterjedtebb zöldségféléje. Termesztése gazdaságos, mivel alacsony hőigényéből adódóan már kora tavasszal vethető, korán kezd teremni, így az első szabadföldi „primőr” zöldségfélének számít.
Vetés télen: itt a lista, ezeket a zöldségeket már most elültetheted a kertbe
A világ legnagyobb spenóttermelője toronymagasan Kína, amely évente 30,6 millió tonnát állít elő. A jelentős spenóttermesztő országok közé tartozik még az Egyesült Államok 382 000 tonnával, Törökország 230 000 tonnával, Japán 208 000 tonnával és Indonézia 170 000 tonnával. Az Eurostat adatai szerint 2022-ben az Európai Unió összesen 674 000 tonna spenótot termelt. Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal szerint ugyanezen évben 12 100 tonna spenóttermést takarítottak be, ami 32 százalékkal meghaladta a 2017–2021-es évek átlagát.
Ez a növekedés is azt mutatja, hogy hazánkban egyre nagyobb az igény a spenótra, amely egészségtudatos táplálkozásunk fontos részévé vált, miközben sokoldalúan felhasználható a konyhában.
Mikor és hogyan érdemes vetni a spenótot?
A spenótot tavasszal és ősszel is elvethetjük, de ha betartunk néhány egyszerű szabályt, akár egész évben termeszthető. A nyári vetéshez érdemes hőtűrő, később virágzó fajtát érdemes választani, míg a téli termesztéshez a fagytűrő változatok a legmegfelelőbbek. A spenót hidegtűrő növény, így akár február végétől áprilisig vethető, de az őszi vetés is beválhat, ha a növényeket takarással óvjuk a kemény fagyoktól. A magokat jól előkészített, tápanyagban gazdag, laza szerkezetű talajba érdemes vetni kb. 1-2 cm mélyre, egymástól 15-20 cm-es sor- és 5-10 cm-es tőtávolságra. A rendszeres öntözés kulcsfontosságú, mert a spenót sekély gyökérzetű, és gyorsan kiszáradhat. Ennek ellenére figyeljünk arra is, hogy ne öntözzük túl, mert az sem tesz jót a növényeknek.
Itt a magyar szuperélelmiszer: ezt kellene ennünk, hogy egészségesek legyünk?
Milyen gondozást igényel a spenót?
A spenót gyorsan fejlődő növény, így a gyommentesen tartott, megfelelően nedves környezetben 4-6 hét alatt betakarítható, az év minden szakában. A levelek folyamatos szedésével hosszabb ideig fenntartható a termés. A tavaszi vetésű spenótot érdemes időben szedni, mert a meleg hatására gyorsan felmagzik. Az őszi vetésű növények enyhe tél esetén tavasszal korán újra növekedésnek indulhatnak, ha megfelelő takarást kapnak. A spenót termesztésével nemcsak friss, tápanyagban gazdag zöldséghez juthatunk, hanem a kerti munkák örömét is élvezhetjük, miközben minimális erőfeszítéssel bőséges termést takaríthatunk be.
A spenót (Spinacia oleracea) termesztése során fontos a megfelelő hely kiválasztása, mivel ez jelentősen befolyásolhatja a növény fejlődését és terméshozamát. A növény napos és félárnyékos helyen egyaránt jól érzi magát, de az optimális termőhely megválasztása a termesztett fajtától és az évszaktól függ.
Itt az új saláta, ami meghódíthatja a világot? Őrület, hogyan készül
Fényviszonyok
- Tavaszi és őszi termesztés: Ezekben az időszakokban a spenót előnyben részesíti a napos helyeket, ahol elegendő fényt kap a gyors növekedéshez.
- Nyári termesztés: A magas hőmérséklet miatt a spenót hajlamos a gyors felmagzásra, ezért ilyenkor célszerű félárnyékos helyet választani, hogy csökkentsük a hőstresszt.
Talajigény
- Szerkezet: A spenót laza, jó vízelvezetésű talajt igényel. A tömörödött talaj hátráltatja a gyökérfejlődést és a vízelvezetést, ezért ültetés előtt legalább 30 cm mélységig lazítsuk fel a talajt.
- Tápanyagok: A humuszban gazdag talaj elősegíti a spenót egészséges növekedését. A talaj tápanyagtartalmát komposzt vagy jól lebomlott szerves trágya hozzáadásával növelhetjük.
- pH-érték: A spenót a semlegeshez közeli talajokat kedveli, optimális pH-értéke 6,5-7,5 között van. A túl savas talajokon (pH 6 alatt) a növény rosszul fejlődik.
Üvegházi termesztés esetén spenóttermesztés lehetőséget ad a még korábbi, illetve még későbbi termesztésre. Fontos azonban a megfelelő szellőzés biztosítása, mivel a magas páratartalom elősegítheti a gombás betegségek, például a peronoszpóra kialakulását. Nyáron az üvegház hőmérséklete túl magas lehet a spenót számára, ami a már említett gyors felmagzáshoz vezethet, ezért ebben az időszakban a szabadföldi, félárnyékos termesztés ajánlott.
A spenót magaságyásban történő termesztése számos előnnyel jár, hiszen a magaságyás megkönnyíti a növények gondozását és betakarítását. A magaságyás csökkenti a talajlakó kártevők, például a csigák okozta károkat. Ezen termesztési folyamat során a talaj gyorsabban felmelegszik tavasszal, ami elősegíti a korai növekedést. Ügyeljünk azonban arra, hogy a magaságyás talaja hajlamosabb a kiszáradásra, ezért rendszeres öntözésre van szükség.
A paraj termesztése cserépben kiváló megoldás azok számára, akiknek nincs kertjük, de szeretnének friss zöldséget nevelni otthonukban. Ez a leveles zöldség jól alkalmazkodik a különböző körülményekhez, és akár erkélyen vagy teraszon is sikeresen termeszthető.
Új őrület hódít: egyre többen ültetnek így zöldséget Magyarországon is
Miért ajánlott a spenót fogyasztása?
A spenót rendkívül tápanyagdús zöldség, amely számos jótékony hatással bír. Kiemelkedően gazdag vitaminokban, többek között A-, B3-, B6-, B9-, C-, E- és K-vitaminban, emellett jelentős mennyiségben tartalmaz vasat, kalciumot és magnéziumot, amelyeket az oxálsav segít a szervezetben megkötni. További ásványi anyagok, mint a szelén, mangán, kálium, foszfor és folsav, szintén megtalálhatók benne, miközben magas rosttartalma segíti az emésztést és a méregtelenítést.
A kutatások szerint a spenót 13 különböző flavonoidot tartalmaz, amelyek antioxidánsként csökkentik a sejtkárosodást és szerepet játszanak a daganatos betegségek megelőzésében. A lutein és a zeaxantin hozzájárul a szem egészségéhez, míg a benne található B-vitaminok, különösen a folsav, támogatják az agyműködést és csökkenthetik a szellemi fáradtságot.
Szívbarát tulajdonságokkal is rendelkezik: magas káliumtartalma hozzájárul a vérnyomás szabályozásához, alacsony zsír- és koleszterintartalma pedig csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Emellett erősíti az immunrendszert, gyulladáscsökkentő hatású, és elősegíti az egészséges bélműködést, ezáltal támogatva a szervezet általános jólétét.
Ez a szuperzöldség nálunk is terem: aranyat ér és alig kell gondozni
A boltban is beszerezhetjük, ha nem akarunk kertészkedni
A spenót széles körben elérhető és könnyen beszerezhető a hazai szupermarketekben és piacokon egyaránt, ahol friss és fagyasztott formában kapható. Vásárolhatjuk egész levelekben, aprítva vagy pürésítve, attól függően, hogy milyen ételhez szeretnénk felhasználni. Az ára jelentősen változhat a feldolgozottság mértékétől függően, a hazai szupermarketekben kilónként 649 és 2198 forint között mozog. A friss spenót általában drágább, míg a fagyasztott, aprított változat kedvezőbb áron elérhető. Érdemes figyelni az akciókat és szezonális kínálatot, mert ilyenkor kedvezőbb áron juthatunk hozzá. A budapesti fogyasztói piacokon a 6. és 7. héten a primőr spenót ára 1980 forint volt kilogrammonként.
