Az Európai Parlament túlnyomó részben magáévá tette az Európai Bizottság közös agrárpolitikáról szóló reformjavaslatait, számos vitatott ponton azonban olyan engedményeket helyezett kilátásba, melyek az új tagállamok, köztük Magyarország részére is kedvezőbb feltételeket eredményeznének. Ami talán a legfontosabb, az EP elutasította az agrárkiadások további csökkentését, mely a szakbizottság szerint veszélybe sodorná a KAP eddig elért eredményeit, például az élelmiszerellátás biztonságát is. A rendelkezésre álló források emellett méltányosabb rendszerben kerülnének szétosztásra a szakbizottság szándékai szerint, egyetlen uniós termelő támogatási szintje sem lehetne alacsonyabb az uniós átlag 65 százalékánál.

Egyetértett az EP azzal a törekvéssel, mely az egyes tagországokon belüli direkt szubvenciók kiegyenlítődését irányozza elő 2019-ig, a hirtelen jövedelemcsökkenések elkerülése érdekében azonban az egyes országok akár 20 százalékkal is eltérhetnének a főszabálytól. A bizottság tagjai elfogadtak egy negatív listát is azokról a tevékenységekről, melyek a jövőben nem számíthatnak támogatásra, így garantálva hogy csak az aktív termelők részesüljenek a juttatásokban. Nem kapnak tehát semmit a jövőben a repterek vagy a sportpályák, kizárólag akkor, ha bizonyíthatóan jövedelmük jelentős része mezőgazdasági tevékenységből származik.

A szakbizottság kitartott az EP azon javaslata mellett is, hogy 150 ezer eurótól indulóan a kifizetés mértékének arányában csökkennének a közvetlen jövedelemtámogatások, mérsékelve így a nagybirtokok és nagyüzemek támogatásait, azaz általános érvényű, kötelező limitet írnának elő, ennek szükségességét nem utalnák az egyes tagállamok hatáskörébe. A rengeteg vitát előidéző 30 százalékos zöld komponensről kompromisszumos véleményt fogalmazott meg a testület. Megtartaná ugyan, ám a 10 hektárnál kisebb területeket mentesítené a szabály alól, míg a 10 és 30 hektár köztiek esetében könnyített feltételeket szabna. Az is előfordulhat azonban, hogy hazánkban még jó ideig nem ad vitára okot a zöldreform, az Európai Parlament ugyanis 2020-ig engedélyezné az új tagállamok, így Magyarország számára is a jelenlegi kifizetési rendszer, a SAPS használatát.

A képviselők a kockázatkezelésben is követték a Bizottság javaslatát, amikor úgy rendelkeztek, hogy az ilyen eszközöket a vidékfejlesztési programokból kell majd finanszírozni, és nem a direkt támogatásokra elkülönített büdzséből. A parlament tagjai a termelői szervezetek hatásköreinek kiszélesítésével és megerősítésével a gazdák alkupozícióit is javítani kívánják a nagy kereskedelmi láncokkal szemben.