A Takarékbank szakértői folyamatosan követik az új KAP-pal kapcsolatos fejleményeket. Elemzéseikben korábban felhívták a figyelmet, hogy a - kissé leegyszerűsítve - a zöldítés helyébe lépő ún. eco-scheme-kkel kapcsolatban eddig nem sok részlet derült ki, többek között még azt sem lehetett tudni, hogy az Európai Bizottság által megállapított listából választhatnak majd a tagállamok, vagy a nemzeti adminisztráció saját maga dolgozhatja ki az ajánlott környezetvédelmi gyakorlatokat.

Az Európai Bizottság január 14-én nyilvánosságra hozott listája alapján eldőlni látszik a kérdés: az eco-scheme-k esetében a zöldítéshez hasonlóan Brüsszelben készítik elő az étlapot, amiről a tagállamoknak választaniuk kell. A menü ráadásul "zárt" lesz, azaz a tagállamoknak az ott felsorolt gyakorlatok közül kell kiválasztaniuk azokat, amelyeket beemelnek a Közös Stratégia Tervbe és ezáltal az adott tagállamban a gazdálkodók számára elérhetőek lesznek, emelte ki Mezei Dávid. A szakértő elmondta, hogy a javasolt eco-schemeket a Bizottság két fő csoportra osztotta.

Az első - rövidebb lista - a már létező, elfogadott uniós gyakorlatokat tartalmazza:

• ökológiai gazdálkodás
• integrált növényvédelem (ideértve az élővizek melletti védősávokat, a mechanikus gyomirtást és a kártevő-rezisztens fajok termesztését)

Jóval hosszabb a listája az "egyéb" elismert gyakorlatoknak:

Agroökológiai gyakorlatok

• vetésforgó fehérjenövényekkel
• takarónövények az ültetvények sorközeiben
• téli zöldtakaró biztosítása
• alacsony intenzitású, legeltetésen alapuló állattenyésztés
• klímaváltozással szemben ellenállóbb fajták használata
• a biodiverzitást növelő, kevert állományú gyepterületek létrehozása
• a metánkibocsátást csökkentő alternatív rizstermesztés
• az ökogazdálkodás egyes gyakorlatainak átvétele
  

Állattenyésztési és állatjóléti gyakorlatok

• különböző állatjóléti gyakorlatok (nagyobb férőhely, javított padozat, árnyékolás, ventiláció és párásítók a hőstressz csökkentésére)
• az állatok élettartamát, ellenállóságát, termelékenységét növelő gyakorlatok
• állatbetegségek megelőzését szolgáló gyakorlatok (vakcinálás, takarmánykiegészítők használata stb.)
• legeltetési arány növelése
• szabadtartás arányának növelése

Agrár-erdészet

• magas biodiverzitású fásított legelők létrehozása

Magas természeti értékű gazdálkodás

• műtrágyahasználat csökkentése, alacsony intenzitású szántóföldi művelés
• magas biodiverzitású ugar fenntartása

Széndioxid-megkötő ("karbon") gazdálkodás

• mocsaras, vizes élőhelyek helyreállítása
• gyepterületek létrehozása, extenzív használata
• szármaradványok betakarása

Precíziós gazdálkodás

• tápanyaggazdálkodás, tápanyagveszteség csökkentése innovatív megoldásokkal, optimális pH érték beállítása
• inputanyagokat csökkentő precíziós gyakorlatok alkalmazása
• öntözés hatékonyságának növelése

Javított tápanyaggazdálkodás

• a minimumkövetelményeken túlmutató nitrátvédelmi intézkedések
• rendszeres talajminta vételezés

Hatékony vízgazdálkodás

• kisebb vízigényű kultúrák, optimalizált öntözés, vetési időszakok

Egyéb talajvédelmi gyakorlatok

• eróziót gátló sávok és széltörők
• teraszos művelés

Egyéb üvegházhatású gázkibocsátás csökkentő gyakorlatok

• emésztésből származó ühg-kibocsátást csökkentő takarmányadalékok
• javított szervestrágyakezelés- és tárolás

Mezei Dávid szerint a most közzétett listát még számos ponton szükséges tovább pontosítani, tisztázni. Az Európai Bizottság ráadásul a saját céljaival is rendszeresen ellentmondásba kerül. Az eco-scheme-k bevezetésének és alkalmazásának alapja a Zöld Megállapodás, az EU klímavédelmi programjának megvalósítása. Számos, a fenti listában szereplő gyakorlat azonban növeli az egységnyi üvegházhatású gázok kibocsátását. Ilyen a legtöbb állatjóléti intézkedés, de az extenzív növénytermesztési és állattenyésztési gyakorlatok is jellemzően csökkentik a hatékonyságot, és ennek következtében növelik az előállított termékre jutó fajlagos emissziót. További problémát jelenthet a tagállamok számára a végrehajtás során az intézkedések ellenőrzése, monitorozása. Ráadásul a tagállamoknak az új időszakban nem magának az intézkedésnek a végrehajtását, hanem annak hatását, eredményét kell - bizonyítékokkal alátámasztva - bemutatniuk Brüsszelnek.

A tagállamok ráadásul amiatt is nehéz helyzetben vannak, hogy számukra kötelező lesz legalább 20 százalékot elkülöníteni a közvetlen kifizetésekre szánt összegből - az úgynevezett nemzeti borítékból. A gazdák számára viszont önkéntes lesz a programban való részvétel. Azaz, ha túl sok elemet vesznek át a Közös Stratégia Tervbe, nehézzé és kockázatossá teszik a végrehajtást. Ha viszont túl keveset, abban az esetben felrémlik a forrásvesztés réme, hiszen, ha túl szűk a kínálat, félő, hogy sok gazda nem találja meg a számára kedvező és teljesíthető eco-schemet, hívta fel a figyelmet a Takarékbank szakértője.