Heteken belül megkezdődhet az árpa vetése attól függően, milyen gyorsan szárad ki annyira a talaj, hogy a munkagépek rámehessenek. A tervek szerint 65 ezer hektáron vetnek tavaszi növényeket, kukoricát, napraforgót, kisebb mennyiségben árpát, rozst,szóját és zabot, a pontos arány azonban a vetőmagellátástól függ, a gazdák információi szerint ugyanis a favoritnak számító kukoricavetőmag-készletek kifogytak.

Lukács Zoltán, a Vas Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának mezőgazdasági főfelügyelője kijelentette: kukorica vetőmag ugyan van a piacon, de ezeket a hibrideket a forgalmazók lényegesen magasabb áron ajánlják, a gazdák viszont a nagyobb biztonsággal betakarítható fajtákat szeretnék elvetni, és ebből hiány van.

Tavaly ősszel 38 ezer hektár búzát, 20 ezer hektár repcét 7,8 hektár árpát és 3,8 ezer hektár tritikálét vetettek el Vas megyében. Az októberi csapadékosabb időjárás hatására a repce- és a búzatáblák az ősz második felében szép képet mutatattak, a növényállomány nagyon jó kondícióban volt. A tél elején a repce 70, a búza 65-70 százalékát jó minőségűnek értékelték a szakemberek. Téli fagykárról sem érkezett bejelentés, a hidegebb időszakokban ugyanis hótakaró borította a földeket, így a fagy nem tehetett kárt a növényállományban.

Januárban és februárban viszont 160 milliméter csapadék hullott a földekre, s február végén, a hirtelen olvadás után további 25 milliméter csapadék esett, az árvíz és a belvíz a mélyebben fekvő területeken, a mezőgazdasági terület egytizedénél okozott gondot. Az árhullám elöntötte az ártereket és kérdéses, hogy a levonuló víz után mekkora lesz a kár.

A felmérések jelenleg is folynak, de jelentős kárra nem számítanak, mert a belvizes területek három nap alatt egytizedükre csökkentek, a nagy mennyiségű csapadékot a talaj viszonylag gyorsan be tudja szívni.

(Magyar Hírlap)