Máris botrányt kavart az agrárpiaci szereplők körében, hogy a kormányzati ígéretekkel ellentétben az élőállat szállítások nem kaptak mentességet a júliustól hatályos elektronikus útdíj (e-útdíj) megfizetése alól, és számos mezőgazdasági kultúrnövény is elesett a kedvezményektől. Az útdíj miatt rövid időn belül jelentősen drágulhat a hús vagy a tej, egyes élelmiszeripari vállalkozások pedig csődöktől tartanak. A növénytermelésben az e-útdíj 1-5 százalékkal növelheti a költségeket, illetve csökkentheti a bevételeket, és ez sok gazdálkodónál most akár a teljes nyereséget is elviheti, mivel a felvásárlási árak a világpiaci trendek nyomán eleve 15-20 százalékkal estek tavalyhoz képest.
Elbukta a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a tárcák közötti, e-útdíjról szóló egyeztetéseket, mivel a lehetőségeknél jóval kisebb mezőgazdasági termékkör szállítása kapott mentességet a júliustól hatályos díjfizetés alól. Mint ismert, az autópályák, az autóutak és a főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvény felhatalmazta a kormányt arra, hogy rendeletben állapítsa meg azokat a szabályokat, amelyek mentesítik a mezőgazdasági termelők saját üzemeltetésű élőállat-szállító, illetve - betakarítás idején használt - terményszállító járműveit az új elektronikus útdíj megfizetése alól. A június 30-án megjelent kormányrendeletből azonban az élőállat-szállítás teljes mértékben kimaradt, és a kabinet a mentességet élvező termények körét is szűkre szabta.
A július 2-tól hatályos rendelet szerint a gabona, az olajos magvak, a hüvelyes növények, a rizs, a dinnye, a zöldségfélék, illetve a gyökér- és gumós növényeket szállító termelői járművek kaptak útdíj-fizetési mentességet. Eszerint a rendeletből kimaradt például a szőlő, a gyümölcs, a cukorrépa, a burgonya, a silókukorica, a lucerna és még számos olyan "kisebb" kultúrnövény, amely viszont egy-egy gazdaságon belül jelentős részarányt képviselhet.
Nem akárki lehet kedvezményezett
A mentességet is csak azok a gazdálkodók vehetik igénybe, akik a rendeletben szereplő termények valamelyikét főtevékenységként termelik és éves árbevételük minimum 50 százaléka ebből származik. A termelők a települési jegyzőktől kérhetik a díjmentes viszonylati jegy váltására jogosító bizonyítvány kiállítását, amely alapján az egyetemes útdíjszolgáltató a megjelölt útdíj-köteles útszakaszokra kiállítja a díjmentes viszonylati jegyeket.
Az illetékmentes hatósági bizonyítványok július 1-je és november 30-a között a kérelmekben meghatározott termények betakarításának idejéig, de legfeljebb 30 napig lehetnek érvényesek. Ilyen dokumentumot a kérelmező székhelye vagy lakóhelye, illetve a használatában álló termőföld, tanya vagy telephely közötti útdíj-köteles útszakaszra lehet igényelni, más szállítási útvonalakra nem.
A büdzsé legyőzte a VM-et
Az agrarszektor.hu információi szerint egyértelműen költségvetési szempontok játszottak közre abban, hogy a kedvezményezett agrártermékek köre nem lett szélesebb. A VM a tárcák közötti egyeztetésekre kidolgozott egy útdíjas kivételrendszert, ezt azonban a kormány nem fogadta el. Ehelyett a teljes útdíjas szabályozásban olyan mechanizmust léptetett életbe, amely a fizetés alóli kivételeket a lehető legnagyobb mértékben csökkentette. Emellett - állítják szakértők - gondot okozott, hogy az élőállat-szállításoknál, illetve a kedvezmények kiszélesítésekor az uniós előírások értelmében a mentességet vélhetően az importra is ki kellett volna terjeszteni. Abból pedig még ezután is EU-s viták származhatnak, ha a mezőgazdasági termelőknek nyújtott jelenlegi mentesség az uniós szabályok szerint (burkolt) állami támogatások minősülne. Ez esetben ugyanis előzőleg a kormányrendeletet jóvá kellett volna hagyatni (notifikáltatni kellett volna) Brüsszellel.
Egyes termelőket már az elmúlt egy-két napban is megbüntettek, mivel a korábban elhangzott ígéretek alapján szállították termékeiket, miközben a mentességről szóló kormányrendelet még nem lépett hatályba, illetve az adott mezőgazdasági árut nem tartalmazta - tudta meg az agrarszektor.hu. Szakértők szerint a mentességet a kedvezményezett termelői kör is nehezen veheti majd igénybe, mivel a bürokratikus szabályozás az ügyintézést nehézkessé teszi. Ráadásul a mentesség megadását a törvény csak akkor teszi lehetővé, ha a gépjárműveket a kérelmezők maguk üzemeltetik.
Akár a teljes nyereség is elszállhat
Ezen felül a mentesség az élelmiszeripari vagy a kereskedelmi szállításokra semmilyen módon nem vonatkozik, ezért a gazdálkodók arra számítanak, hogy a felvásárlók a telephelyekre ingyenesen bevitt termények megvásárlásakor is árcsökkentő szándékkal lépnek fel saját fuvarozási többletköltségeik miatt. (Az útdíj-fizetési kötelezettség a 3,5 tonnánál nagyobb járművekre vonatkozik). Az előzetes számítások szerint az útdíj 1-5 százalékkal növelheti a termelői költségeket, illetve csökkentheti a bevételeket, és ez sok termelőnél most akár a teljes nyereséget is elviheti, mivel a felvásárlási árak a világpiaci trendek nyomán eleve 15-20 százalékkal estek tavalyhoz képest.
Különösen nagy botrányt kavarhat a kormányrendelet az állattenyésztők és az élelmiszeripari vállalkozások körében, mivel ezek az ágazatok hosszú ideje komoly jövedelmezőségi gondokkal küzdenek. Szakértők szerint az élelmiszeripari cégek a mentesség megtagadása miatti élőállat-szállítási pluszkiadásokat már nem tudják hatékonyság-javítással kompenzálni, ezért rövid időn belül megpróbálkoznak majd átadási áraik növelésével. Így az alapvető árucikkek közül hamarosan emelkedhet a sertéshús és a baromfihús ára, és az útdíj árnövekedést okozhat a tejiparban is. A drágítás a nagyobb térfogatú, alacsonyabb árfekvésű élelmiszeripari termékeket jobban érintheti, és általában 1-10 százalék közötti, durvább esetekben akár 30 százalékos is lehet. Ha pedig az áremelési kezdeményezéseket a kereskedők nem fogadják el, az útdíj az élelmiszeripari vállalkozások egy részét akár csőd közeli helyzetbe is juttathatja - érvelnek szakérők.
Másképp számol a fejlesztési tárca
Nem osztja viszont az agrárgazdasági aggodalmakat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM). A tárca korábban közölt álláspontja szerint a lengyel és szlovák adatok azt mutatják, hogy az e-útdíj bevezetésekor és az azt követő fél évben az alapvető élelmiszerek ottani árai csak kismértékben, 1-4 százalékkal emelkedtek, és ennek az útdíjon kívül más okai is lehettek. Emellett az is tény, hogy a szűk kereslet miatt a termelők és kereskedők sok esetben nem tudják érvényesíteni a magasabb előállítási költségeket a fogyasztói árakban. A tavalyi gyengébb hazai terméseredmények nyomán például a pékek jelentős, 20 százalékos kenyér áremelést tartottak volna szükségesnek, de idén áprilisban a kenyér ára mindössze 1,3 százalékkal volt magasabb, mint 2012 augusztusában - közölte az NFM.
