Búzapiac: megállíthatatlan az árzuhanás?

agrarszektor.hu
Semmit sem ér az állami felvásárlás.

Nem lehet érdemi hatással a hazai gabonaárakra, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) tulajdonában lévő TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. 30 ezer tonna gabonát megvesz a termelőktől. Úgy tűnik, a búzafelvásárlási árak megállíthatatlanul zuhannak a betakarítás időszakában, és helyenként már megközelítik a tonnánkénti 40 ezer forintot is. Miközben a VM az állami vásárlással a spekulációnak üzen hadat, a hazai árak nem emiatt, hanem a csökkenő világpiaci trendek hatására estek 30-40 százalékkal tavalyhoz képest. Az útdíj szintén a termelőknél "csapódhat le". Az alacsonyabb árak sok termelőnél elvihetik a teljes nyereséget.


"Csepp a tengerben" - így kommentálták az agrarszektor.hu-nak gabonapiaci szakértők azt a közelmúltbeli bejelentést, amely szerint a TIG a "spekulációs ármozgások kordában tartása" érdekében 30 ezer tonna gabonát vesz meg tőzsdei áron a kisebb gazdáktól és 80 ezer tonnás raktárterét is a termelők szolgálatába állítja. A megvenni kívánt termésmennyiség ugyanis az 5 millió tonnás várható búzatermés mindössze 0,6 százalékát teszi ki, és az állami cég tárolási kapacitása is elmarad egy-egy nagyobb hazai gabonaipari vállalat saját raktározási lehetőségeitől.


A VM a bejelentéssel nyilvánvalóan arra igyekszik hatni, hogy a gabonaárak ne csökkenjenek tovább a hazai piacon. Bár Czerván György, a VM államtitkára az aratási koordinációs bizottság legutóbbi ülése után úgy nyilatkozott, hogy a VM szerint a világpiaci helyzet nem indokol tartósabb árcsökkenést, a hazai felvásárlási árak a jó várható terméseredmények hatására továbbra is esnek.

 

Nem tudni, hol áll meg a zuhanás

A búzabetakarítás előtt még 45-55 ezer forintos tonnánkénti árvárakozások jellemezték a piacot, mára azonban minőségtől függően 41-45 ezer forintos árak alakultak ki, és szakértők szerint egyáltalán nem biztos, hogy az árcsökkenés itt megáll. Mivel a tavalyinál 25-30 százalékkal nagyobb, 5 millió tonnás idei termésből csak mintegy 2,3 millióra van szükség belföldön, a hazai árviszonyokat alapvetően a nemzetközi árak határozzák meg, amelyek pedig továbbra is árcsökkenést mutatnak.


A csepeli szabadkikötő FOB búzaárai most tonnánként 46-48 ezer forint között mozognak, de az odaszállítást jelentős költségek terhelik és a felvásárlók várhatóan az új útdíjat is a gazdálkodókra terhelik. Nagyobb távolságok esetén a tonnánkénti költségek elérhetik az 5000-6000 forintot is, így az export helyenként már csak 40-42 ezer forintos tonnánkénti termelői telephelyi búzaárakat tesz lehetővé. Ez akár 30-40 százalékos árcsökkenést is jelenthet a 60 ezer forint feletti tavalyi árakhoz képest.

Nagymértékben szóródik az önköltség
A kisebb gazdaságok 120 ezer forintért is előállíthatnak egy hektár búzát, a nagyobbak viszont átlagosan 180-220 ezer forintos hektáronkénti önköltséggel termelnek. A különbség nem feltétlenül a hatékonyságbeli eltéréseket mutatja, hanem abból származik, hogy a kisebb termelők egyszerűbb technológiával dolgoznak, illetve többnyire nem fizetnek adót, bár általában termésátlagaik is kisebbek. Egy nagyobb gazdaságnál a 4,5 hektáros várható idei átlaghozam mellett 45 ezer forintos tonnánkénti búzaárak kellenek ahhoz, hogy a termelés nullszaldó körüli legyen. Ez is azt mutatja, hogy most sokan nem számíthatnak jelentős nyereségre, a további árcsökkenés pedig veszteségessé is teheti búzatermelésüket. A termelők a búza tárolásával spekulálhatnak arra, hogy hosszabb távon az árak ismét nőnek, de ezzel a raktározási költségeken felül jelentős kockázatot is magukra vállalnak a piaci árbizonytalanság miatt. Így sok gazdálkodónál egyértelműen az uniós területalapú támogatások "menthetik meg" az idei évet, hiszen ősztől hektáronként 233 eurós "elméleti" összegre számíthatnak.


Sok gabona a régióban is

A hazai gabonatermelőknek nem kedvez a régiós helyzet sem, mert az ukrán, az orosz és a kazah búzaexportőrök komoly konkurensek lesznek a dél-európai piacon. Előreláthatóan Románia sem vesz jelentős mennyiségű gabonát az ottani jó termés miatt, a nyugat-és észak-európai - elsősorban a német és a lengyel - vevők pedig várhatóan csak addig vásárolnak, amíg saját termésük be nem érik.


Természetesen a hazai árutöbbletet el lehet helyezni a külpiacokon, a kérdés csak az, mennyit kell ehhez engedni az árakból. A keresletet mindenesetre az aratás időszakában gyengíti, hogy a hazai kereskedők a 2011-ben elfogadott vis maior törvény óta visszafogták határidős ügyleteiket. A szabályozás ugyanis a termelők számára lehetővé teszi, hogy a leszerződött árumennyiséget elháríthatatlan külső okra hivatkozva utólag ne szállítsák le és emiatt például fedezeti vásárlásokra sem kényszeríthetők. Ezért szakértői becslések szerint a kereskedők eddig csak mintegy 100 ezer tonna búzára kötöttek határidős ügyleteket, holott korábban e mennyiség a betakarítási szezonban elérte az 1,0-1,5 millió tonnát is.


Csak egy-másfél havi készleteket vesznek

Szintén óvatosak a takarmánykeverők és a malmok is, részben pénzügyi helyzetük, részben az árbizonytalanság miatt. Több vállalat azért sem akar nagyobb búzatételeket venni, mert nem zárja ki a további árcsökkenés lehetőségét. Ezért a takarmányipari és a malomipari cégek nagy része egy-egy alkalommal 1-1,5 havi alapanyagigényének megfelelő készletet vásárol csak a búzapiacon.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?