Rejtélyesnek tartják gabonapiaci szakértők, honnan "került elő" egy év alatt 1,5-2 millió tonna takarmánykukorica a hazai piacon. Az elmúlt szezonbeli felhasználás ugyanis jóval nagyobb volt, mint amennyire a hivatalos termésadatok és a meglévő készletek lehetőséget nyújtottak. Ezért az árualapnak már régen el kellett volna fogynia, de a piac ma sem mutat semmilyen hiánytünetet. Sokan rossz termésfelmérésre gyanakodnak, de a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nem látja szükségesnek a tavalyi adatok módosítását.
Rendkívül kevés, mindössze 4,763 millió tonna volt a KSH hivatalos statisztikái szerint a tavalyi takarmánykukorica-termés, miközben a felhasználás az exporttal együtt elérhette a 6,3 millió tonnát is a június 30-val zárult elmúlt szezonban. Az idei őszi betakarításig - július-szeptemberben - további három hónap kukoricaszükségletét kell(ett) biztosítani, és ez a takarmányozási, az ipari és a folyamatos exportigényekkel együtt havi 300 ezer tonnát meghaladó mennyiséget tehet ki. Így feltételezhető, hogy július 1-én összesen még 0,9-1 millió tonna kukorica a hazai raktárakban lehetett, mivel hiányra utaló piaci feszültség sem az utóbbi hetekben, sem az egész elmúlt szezonban nem mutatkozott.
Az idei betakarításig valószínűsíthető, összesen 7 millió tonna feletti felhasználásra akkor sem igazán van magyarázat, ha azt feltételezzük, hogy jelentős úgynevezett átmenőkészletetek csúsztak át korábbról a 2012/2013-as gabonaszezonra, amely 2012. július elsejétől 2013. június 30-ig tartott. A hazai feldolgozókat és kereskedőket tömörítő Gabonaszövetség például - a megelőző, 2011/2012-es szezon adatai alapján - eredetileg 500 ezer tonnás ilyen átmenőkészlettel kalkulált, de később - a jelentős árutöbbletet mutató piaci események láttán - ezt drasztikusan, 1,5 millió tonnára növelte. Ez egyben azt is felveti, hogy már 2011/12-ben is egymillió tonnás eltérés lehetett az adatok és a valós árumennyiség között, amely szakértők szerint a termés- vagy az exportstatisztikák rovására írható.
Ugyanakkor az átmenő készletek növelése is csak 6,3 millió tonnás árualapot eredményez a 4,763 millió tonnás tavalyi terméssel együtt, miközben a 2012/2013-as szezonban takarmányozásra 2,2 millió tonna, bioetanol-gyártásra 1,5 millió tonna, vetőmag- és egyéb célokra 0,25-0,3 millió tonna kukoricára volt szükség, vagyis a belföldi felhasználás 3,9 millió tonnát tett ki. Ezen felül az export - a ma már hitelesnek tekintett statisztikák szerint - 2,4 millió tonnát érhetett el, így a teljes áruigény 6,4 millió tonna lehetett. (Korábban általános volt, hogy sokan bejelentették a kivitelt, de az árut végül nem szállították ki. A fordított áfaadózás tavalyi bevezetésével azonban a csalásokra is alkalmat adó helyzet megváltozott, és értelmetlenné vált a kivitel bejelentése, ha valaki nem kívánt ténylegesen exportálni). Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a kukoricamérleg június 30-án a megháromszorozott átmenőkészletekkel együtt is 100 ezer tonnás hiányt mutatott, vagyis a kukoricának már régen el kellet volna fogynia.
Mivel az import az elmúlt szezonban is átlagos mértékű, mindössze 150 ezer tonna lehetett, ma összességében akár 1,5-2 millió tonnányi árumennyiség eredetét is bizonytalanság övezheti. Ezért szakértők egy része azt feltételezi, hogy túlságosan alacsony volt a Központi Statisztikai Hivatal által rögzített, 4,763 millió tonnás tavalyi össztermés. A KSH szerint viszont az éves termelési eredmények az adat-előállítás során a takarmánykukoricánál is többszöri ellenőrzésen esnek át, ezért - közölte az agrarszektor.hu-val Major Tamás főosztályvezető - nincs szükség a 2012-es termelési eredmények módosítására.
A főosztályvezető tájékoztatása szerint az éves növénytermelési eredmények megállapítása két adatgyűjtésen alapul. A mezőgazdasági tevékenységet végző gazdasági szervezeteknél - kivéve a csak mezőgazdasági szolgáltatást végzőket - teljes körű megfigyelést végeznek az úgynevezett OSAP 2128. számú kérdőíven. Ennek beérkezési határideje a tárgyévet követő év január 31., és a gazdasági szervezetek az idéntől a jelentőlapokat kötelező elektronikus úton kitölteniük a KSH-ELEKTA rendszeren keresztül.
Az egyéni gazdaságok termelés eredményeit ugyanakkor reprezentatív mintával állapítják meg. A mintát a 2010-es általános mezőgazdasági összeírás alapján alakítják ki. Az ország összes - körülbelül 14 ezer - mezőgazdasági körzetéből 407-et jelölnek ki, amelyeket teljes körűen, házról házra járva figyelnek meg. A mintába az összes egyéni gazdaság 5,3 százaléka, mintegy 30 ezer egyéni gazdaság került. Az összeírás egy-egy tárgyévben november végén - december elején hajtják végre az OSAP 2219. számú kérdőíven.
Az adatok rögzítése, ellenőrzése után következő lépésként megyei szintű szakértői értekezleteket tartanak, amelyeken a beérkezett adatokat újra ellenőrzik. A megyei elfogadó értekezletek után véglegesítik az adatokat, és készítik el az úgynevezett mezőgazdasági számlarendszert, amelynek kapcsán a termelési adatokat újra ellenőrzik.
