Védjeggyel védenék az áfacsalásos import és az átpecsételés ellen a tojástermelők a belpiacot. A garantált minőségű és származású hazai étkezési tojásokat "magyar korona szimbólummal" különböztetnék meg a silánynak tartott külföldi termékektől. Ezzel nem "magyarkodni vagy nyerészkedni" akarnának, hanem meg szeretnék állítani a hazai tojástermelés leépülését. A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint a védjegyhasználat csak konszenzus mellett lehet eredményes, most viszont még feszültség van a tojástermelők között.
Hisztérikus piaci helyzet alakult ki tavaly a tojáspiacon annak nyomán, hogy az uniós előírások értelmében az addigi "panellakások helyett luxuslakásokban" kellett elhelyezni a tojótyúkokat - utalt az állatjóléti okokból elrendelt ketreccserékre Végh László, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnöke. A kötelező ketrecváltást a tojástermelők jelentős része nem tudta végrehajtani, ezért tojáshiány alakult ki, amely a termelői és a fogyasztói árak robbanásszerű emelkedéséhez vezetett.
Időközben az állam Magyarországon is támogatásokat nyújtott a technológiacserés beruházásokhoz, illetve több más baromfitartó is tojástermelésre tért át, így az elnök szerint a piaci helyzet az elmúlt év harmadik negyedévére stabilizálódott. Hasonló események zajlottak le azonban az unió többi tagországában is, ezért az idei húsvétra már uniós szinten is túltermelés alakult ki. Ennek következtében a hazai termelői árak darabonként 12-14 forintra estek, szemben a 20 forint körüli önköltséggel. Így az állattartók a tojástermelésen az utóbbi időszakban darabonként átlagosan 6 forintot buktak, emiatt a nyáron többen újra "erőltetett állománykivágásokba" kezdtek.
Hová lett a rengeteg tyúk?
Tíz évvel ezelőtt még hatmillió tyúkférőhely volt az országban és az előállított tojásmennyiség fedezte a hazai szükségleteket. Az idén viszont már csak 3,6 millió tojótyúk valószínűsíthető, miközben nagy mennyiségű import érkezik az országba. Egyes becslések szerint a behozatal aránya a 2,1-2,2 milliárd darabos belföldi fogyasztás 25-30 százalékát teheti ki, és ez évi 500-700 millió darabnak felel meg. A többnyire silány minőségű import jelentős része áfacsalással vagy átpecsételéssel jut a hazai fogyasztókhoz, ezért is lehet olyan olcsó, hogy letörje az itteni termelői és fogyasztói árakat.
A Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége most egy úgynevezett Koronás Védjeggyet vezet be, hogy nagyobb piacvédelmet teremtsen a legális termelők számára. A hat évvel ezelőtt létrehozott védjegyet négy cég eddig is használta, de mára már 26 vállalkozás írt alá szándéknyilatkozatot, amelyek együttesen az intenzíven tartott tojótyúk-állomány 53-54 százalékát teszik ki.
Garantálnák a minőséget és a származást
A védjegy garantált származást és minőséget igazolna, így a fogyasztóknak élelmiszerbiztonsági szempontból is többletet nyújtana. Az ilyen tojásokat a "csalva-lopva" behozott importtól úgy különböztetnék meg, hogy a tojásokon és a csomagoláson "magyar korona szimbólumot" szerepeltetnének. A naposcsibékre, a takarmányozásra és a tojássárgája minőségére egyaránt kiterjedő védjegy használatát hatóságként a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrizné.
A védjegyes tojásokkal a tojástermelők nem "magyarkodni és nyerészkedni" akarnának, hanem stabilabb piaci pozíciókat igyekeznének elérni és hozzá szeretnének jutni termelési költségeikhez - közölte Káhn Norbert, a Gyermelyi Zrt. kereskedelmi igazgatója. Így a védjegy bevezetése nem járna a fogyasztói árak emelkedésével a hazai piacon.
Konszenzus kell az átütő sikerhez
Az önellátás megteremtése alapvető cél, mert ami itt termelődik meg, azt ellenőrizni tudjuk - fogalmazott Poprády Géza, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára. Ugyanakkor szerinte védjegyügyben ma még érzékelhető bizonyos feszültség a termelők között, márpedig a sikeres alkalmazáshoz konszenzusra lenne szükség. Ausztriában - ahol szintén használnak tojáspiaci védjegyet - a fogyasztók meggyőzéséhez és a termelői "közös nevező" kialakításához legalább tíz évre volt szükség - hívta fel a figyelmet az államtitkár.
