A haszonbérleti szerződések felmondásával fenyegetik egyes földtulajdonosok a társas agrárvállalkozásokat, ha azok nem hajlandók tovább növelni a földbérleti díjakat. A ma hatályos földtörvény januártól, illetve áprilistól több esetben is lehetővé teszi az érvényes haszonbérleti megállapodások egyoldalú megszüntetését. A társas agrárcégek most különösen sarokba szoríthatók, mert a jövő évtől életbe lépő, nyáron elfogadott földforgalmi törvény további drasztikus földbérleti szigorításokat tartogat a számukra.
Ma már valósággal sarokba szorítja a földtulajdonosok egy része az agrárgazdasági társas vállalkozásokat - nyilatkozta az agrarszektor.hu-nak Raskó György agrárközgazdász, a Lajoskomáromi Győzelem Kft. ügyvezető igazgatója. Jogászokkal felvértezett, élelmes földtulajdonosok kilátásba helyezik, hogy egyoldalúan felmondják a hatályos földhaszonbérleti szerződéseket, ha a vállalatok nem fizetnek több földbérleti díjat.
A földhaszonbérleti megállapodások egyoldalú megszüntetésére a ma hatályos földtörvény két közelmúltbeli módosítása nyújt lehetőséget. (A jelenlegi földtörvény nem azonos a nyáron elfogadott földforgalmi törvénnyel, amely négy lépcsőben később lép életbe ez év december 15-e és jövő év május eseje között). A mostani ügy érdekessége, hogy mindkét földtörvényi korrekciót egy-egy “agrársaláta-törvényben", más mezőgazdasági jogszabályok megváltoztatásával együtt szavazta meg a parlament.
Az egyik, januártól hatályos módosítás szerint a földhaszonbérleti megállapodások egyoldalúan felmondhatók, ha a bérelt területek úgynevezett osztatlan közös tulajdonú táblákban vannak és a tulajdonosok területeiket önálló ingatlanként megkapják. (Az osztatlan tulajdon lényege, hogy a területek nincsenek tulajdonosonként pontosan meghatározva, vagyis kimérve. Az önálló ingatlanok kialakítása éppen azt jelenti, hogy a területeket a tulajdonosok számára ténylegesen kimérik). Ilyen esetekben a tulajdonosoknak csak arról kell nyilatkozniuk, hogy a kimért földeket a továbbiakban saját maguk kívánják használni.
A másik, április elejétől életbe lépett módosítás arról szól, hogy a haszonbérleti megállapodások akkor is jogszerűen felmondhatók, ha a haszonbérbe adó személye megváltozik. Ekkor a jogutód a haszonbérletet hatvan napos felmondással a gazdasági év végére megszüntetheti, ha egyidejűleg kötelezettséget vállal arra, hogy a tulajdonába került termőföldet öt éven belül nem idegeníti el, és azt saját maga használja. Ilyen helyzet előállhat a földek adásvételével, de több más módon - például ajándékozással - is.
Raskó György szerint egyre több agrárcégnél fordul elő, hogy a tulajdonosok az új jogszabályokra - különösen a tulajdonosváltáson alapuló módosításra - hivatkozva a szerződések felmondását helyezik kilátásba. Előfordul, hogy egyes földtulajdonosok 50 százalékos bérletidíj-emelést kérnek, hogy cserében elálljanak a megállapodások megszüntetésétől.
A helyzet pikantériája, hogy számos társas agrárvállalkozás - éppen a további szigorításokat tartalmazó, új földforgalmi törvény elől menekülve - maga vállalt be díjemelést az elmúlt egy évben, ha a tulajdonosok beleegyeztek abba, hogy a korábban kötött, hatályos bérleti szerződéseket meghosszabbítják, még ha azok belátható időn belül nem is jártak volna le. (A maximális bérleti idő húsz év lehet). A cégek így a közelmúltban maguk is felhajtották a földbérleti díjakat, amelyek helyenként már most is elérik a hektáronkénti 60-70 ezer forint.
Ehhez képest egy ötvenszázalékos emelés már 100 ezer forint körüli díjnak felelne meg, és ez jóval meghaladná a mértékadó összegnek tekintett, hektáronkénti uniós területalapú támogatást, amely az idén egy hektárra vetítve 69 ezer forint körül alakul. Ráadásul hiába sikerült elérnie sok agrártársaságnak a szerződések meghosszabbítását az utóbbi időszakban, ha a tulajdonosok - élve az új lehetőségekkel - most egyoldalúan mégis felmondhatják a megújított megállapodásokat is.
Az agrártársaságok azért vannak nehéz helyzetben és kényszerültek rá a szerződéshosszabbításokra, mert jogi személyként termőföldet nem vehetnek, az új földforgalmi törvény pedig tovább nyirbálja majd földbérleti jogosítványaikat. Cégekként a későbbiekben legfeljebb 1200 hektárt, illetve - állattenyésztőként és vetőmagtermelőként - 1800 hektárt művelhetnek, szemben a mostani 2500 hektáros (50 ezer aranykoronás) területmaximummal. Így 1200-1800 hektár feletti földjeiket azonnal elvesztik, ahogy hatályos földbérleti szerződéseik lejárnak. Emellett azonban úgynevezett előhaszonbérleti jogosítványaik is csorbulnak, így 1200-1800 hektár alatti területeik megtartása is nehezebbé válik majd. A jelenlegi földtörvény két módosítása pedig további veszélyt jelent arra nézve, hogy földjeiket ténylegesen és rövid idő alatt bármikor elveszthetik.
Mind az egyoldalú szerződésfelmondások lehetősége, mind az új földforgalmi törvény komoly bizonytalanságot okoz az agrártársaságoknál - állapította meg Raskó György. Szerinte a cégek már rövidtávon is 600 ezer hektártól eshetnek el, amely az általuk művelt, kétmillió hektáros mai terület harmadának felelne meg. Ennek következménye - tette hozzá az ügyvezető igazgató - a foglalkoztatás, az állattenyésztés és a vidéki szociális szerepvállalás drasztikus leépülése lehet, és e feladatokat más piaci szereplők nem tudják majd átvenni. Emellett az agrárcégeknek jelentős vagyonvesztésre is számítaniuk kell, amely például Lajoskomáromban félmilliárd forintos nagyságrendű lehet - közölte Raskó György.
