Az árképzés módszertanról is csak később adnak részletes információt. Raskó György agrárközgazdász a Népszavának arra kérdésére, hogy az osztatlan közös tulajdonban lévő földeknek lehet-e valamiféle köze a múlt év végén módosított és májustól hatályos földforgalmi törvénynek, arra azt válaszolta, hogy igen. Az emberek többsége a hektáronkénti 80-90 ezer forintos földalapú támogatásért vesz földet. Amennyiben ez az uniós támogatás megszűnne, a föld ára is mérséklődne. Ám, amíg a gyenge forint fűti a földvásárlási kedvet, elsősorban amiatt, hogy egyre nagyobb a kifizetett támogatási összeg, addig földet szerezni a befektetőknek is csábító üzlet. Mindenki érzi, hogy hosszú távon jól jár.
Hihetetlen, mennyiért árulják most ezeket a gyümölcsöket a magyar boltokban
A földárakkal együtt a bérleti díjak is elszálltak, ám a jó termelőnek a magas haszonbérleti díj mellett is érdemes földet művelni, mivel így is jövedelmezővé teheti tevékenységét. Jelenleg 50-60 ezer magyar gazdálkodó végzi olyan jól a dolgát, hogy a földalapú támogatáson felül hektáronként 150-200 ezer forint a nyeresége. Az elmúlt év kivétel volt az Alföldön, ahol az aszály hatalmas károkat okozott, a Dunántúlon azonban továbbra is megvolt a remélt haszon
- vélekedett Raskó György.
A magas bérleti díj költsége egyébként az élelmiszerárakban is visszaköszön, de teljesen nem lehet átterhelni, mivel ebben az esetben a fogyasztók az olcsóbb importot választanák. A szakember hozzátette, hogy az elégedetlenkedők hangját már lehet is hallani. Azokét meg különösképpen, akik tavaly rosszul spekuláltak, amikor a 150-160 ezer forintos árat is kevésnek tartották a kukoricáért, arra számítva, hogy idén tavasszal lesz az még több is, most meg beletörődhetnek, hogy tonnánként 100 ezer forintot sem kapnak érte. A törvény módosításai közé az ársapka beemelése nagy meglepetést okozott a gazdálkodók körében, hiszen, mint mondják, ha valamikor, akkor mostanában valóban nem időszerű az árszabályozás.
Ezt sokan nem tudják: így lehet még egészségesebbé tenni a termőföldeket
Gőgös Zoltán, az agrártárca volt államtitkára úgy véli, hogy a földértékesítés megállt az extrém magas bérleti díj és az infláció miatt, mondhatni, hogy minimális a mozgás a piacon. Ha valakinek nem muszáj, akkor az nem adja el most a földjét. Meg kell említeni azt is, hogy a vevők korábban csekély kamatért jutottak kölcsönhöz, mára azonban kiugróan magas díjat fizet a pénz használatáért, és ilyen feltételek mellet már nem érdemes hitelt igénybe venni, amit jól tükröz a szerény érdeklődés. A volt államtitkár megemlítette, hogy a kormány az elaprózottság mielőbbi felszámolására törekszik, ez azonban nem egyszerű, egyelőre nincs is eredménye.
Hogy ha ársapkát nem is érdemelnek, a haszonbérleti díjakat is érdemes lenne áttekinteni. Korábban, külföldi példák alapján javasolta, hogy régiós árakat alakítsanak ki a föld bérbeadására, ám ez a kezdeményezés nem járt sikerrel. Így hiába kapják meg a gazdálkodók az uniós földalapú támogatást, azt rögtön tovább is adják, sőt mostanában ennek az összegnek megdöbbentő módon, majdnem a dupláját fizetik ki bérleti díjra olyan tulajdonosoknak, akiknek nincs semmi közük a mezőgazdasághoz, de így vagy úgy földhöz jutottak, amiből most pénzt csinálnak. Ezzel szemben a versenytársak, a csehek, a franciák, a lengyelek, továbbá az osztrákok és a szlovákok is más úton járnak. Náluk a tulajdonosi kör, nem pedig a bérlők művelik a földet. Mivel mi ezt nem így csináljuk, ez is közrejátszik abban, hogy az élelmiszer jóval drágább a hazai boltokban
- írja a lap.
