Nem elég, hogy évről-évre drágulnak az engedélyek, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) drasztikusan szigorítaná a horgászok fogási lehetőségeit. A példátlan tiltásözön csaknem minden horgászható őshonos halfajra kiterjedne a természetes vizekben. A tárca a korlátozásokat és az ellenőrzések növelését azzal indokolja, hogy a a halállományt védeni és növelni kell, de szakértők szerint a "zöldszempontokat" és a halvédelmi törekvéseket egyoldalúan és eltúlzottan helyezi előtérbe, így a horgászok többségének érdekei kifejezetten sérülnének. Felháborodási hullámot válthat ki, ha a ma még többnyire alulinformált horgászok a változtatásokkal a gyakorlatban is szembesülnek és indokolatlanul vegzálják majd őket a betarthatatlannak tartott változtatások miatt. A több mint 300 ezer tagot képviselő Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) nem ért egyet a szigorítási tervekkel.

Hatalmas felháborodást válthatnak ki horgászberkekben azok a szigorító elképzelések, amelyeket a Vidékfejlesztési Minisztérium szerepeltet a nyáron elfogadott új halgazdálkodási törvény kiegészítéseként készülő végrehajtási rendelet (vr) tervezetében. A vr a tárca szerint társadalmi egyeztetés alatt áll, és elvileg már november 15-től hatályba léphet. A részletekről azonban az “egyszerű" horgászok nagy része alig tud valamit, így valószínűleg csak a jövő évi horgászjegyek - területi engedélyek és fogási naplók - kiváltásakor szembesül majd azzal, hogy horgászati és fogási lehetőségei drasztikusan szűkülnek.

A VM azt tervezi, hogy szinte valamennyi őshonos horgászható halfajnál időszakos fogási tilalmi időszakot vezet be, számos fajnál az eddigi tilalmi időt és a legkisebb kifogható mérethatárt növeli, sokuknál pedig felső méretkorlátot is bevezet. Egyes őshonos fajoknál a napi kifogható mennyiséget darabszámban maximálnák az eddigi napi súlyhatár helyett, míg másoknál a súlyban kifejezett napi fogási limitet csökkentenék. Őshonos halakból - akár darabszámkorlátozás alá esnek, akár nem - naponta összesen legfeljebb tíz kilogrammot lehetne kifogni, miközben a jelenlegi szabályozás ilyenfajta “összeszámolós" korlátozást egyáltalán nem tartalmaz.

A tárca indoklása szerint a természetes vizek halállományát védeni és növelni kell, amelyhez a legfontosabb eszköz a természetes szaporodás elősegítése. Ezért a mostaninál is fokozottabban kell óvni az ívási időszakban sérülékeny halakat. A természetes szaporulat bővítéséhez elengedhetetlen az is, hogy - például a kifogható felső méretkorlát bevezetésével - minél több olyan egyed maradjon az élőhelyeken, amelyek nagy mennyiségű utódot hoznak létre. A nagyobb halak már kinőttek a komoly ellenséget jelentő károkatonák szájából, így állandó szaporodási tartalékot (törzsállonányt) képezhetnének. A javasolt korlátozásokkal rövidtávon a napi fogási lehetőségek szűkülnének, de hosszab távon több horgász, gyakrabban és sok őshonos halat vihetne haza - érvel a minisztérium.

Szakértők szerint ugyanakkor a tervezett szigorítások mögött egyoldalú “zöldszempontok" húzódnak meg, amelyek kifejezetten sértik a horgászok többségének érdekeit. A korlátozásokat nem támasztják alá megalapozott hatástanulmányok, így az elképzelések ellentetések lennének a horgászat és a horgászturizmus fejlesztésére irányuló törekvésekkel, amelyeket a nyáron elfogadott halgazdálkodási törvény határozott célként jelöl meg. Mintha a VM arra törekedne, hogy lehetőleg minél távolabb tartsa a horgászokat a természetes vizektől a halfogási körülmények érdemi javítása helyett - fogalmaznak halgazdálkodási szakértők.

A fogási lehetőségek úgy szűkülnének drasztikusan, hogy a horgászoknak már eddig is évről-évre többet kellett fizetniük az engedélyekért, és a drágulás várhatóan ezután sem áll meg. Ezzel szemben tavasszal például másfél hónapig szinte semmilyen őshonos halat nem lehetne fogni a szigorítások miatt. Ráadásul a tervezett változtatások a szabályozást annyira elbonyolítanák, hogy az előírások betartása a gyakorlatban kérdésessé válna. Az új rendelkezések - figyelembe véve az ellenőrök számának várható jelentős növelését is - indokolatlan viták forrásául szolgálnának és a horgászok vegzálásához vezetnének. Szakértők szerint drasztikus korlátozások helyett állami haltelepítési programokra és az ívóhelyekre - például a sok helyütt elhanyagolt holtágak rehabilitálására - lenne szükség, ha a VM a természetes vízi halállományt kevésnek találja.

A mai tervek “összeugrasztják" a horgásztársadalmat is, mert az úgynevezett sporthorgászoknak - akik a kifogott halakat visszaengedik - az az érdekük, hogy a vizekben minél több egyed maradjon, vagyis mások egyre kevesebbet vihessenek haza. A horgászok nagy része - egyes becslések szerint 80-85 százaléka - viszont a fogásra olyan valódi zsákmányként tekint, amelyet különböző halételek elkészítéséhez használ fel. A szigorítások - vélik szakértők - a többség hozzáállását nem tudják megváltoztatni, és erre nincs is szükség, mivel éppen a halfogyasztás növelésére kellene törekedni, amely Magyarországon ma is rendkívül alacsony. Ugyanakkor a tisztességes és engedélyt kiváltó horgászok is kényszerű “rapsicokká" válhatnak, ha az életszerűtlen jogszabályokat a gyakorlatban nem tartanák be.

A horgászat és a horgászturizmus fejlesztésének gátja lehet, ha a tervezett szabályozás a jelenlegi formájában lép életbe - mondta az agrarszektor.hu-nak Fűrész György, a több mint 300 ezer tagot tömörítő Magyar Országos Horgász Szövetség ügyvezető elnöke. Hozzátette: a tárgyalások még nem fejeződtek be, ezért a szervezet lát esélyt a rendelettervezet befolyásolására.

A MOHOSZ szerint jól működött a kisebb korrekciókkal 1997-től alkalmazott, ma is érvényben lévő tilalmi, méretkorlátozási és fogási rend, ezért a szervezet ennek megtartását szorgalmazza a generális VM-módosítás helyett, amely túlzottan előnyben részesítené a halvédelmi szempontokat minden más érdekkel szemben. Az érdekképviselet különösen kifogásolja a felső fogási méretkorlátok tervezett bevezetését, mert a nagyobb egyedek tömeges vízben tartása felboríthatná a halállományokok természetes egyensúlyát, miközben nem vezetne látványos többletszaporulathoz, mert a nagyobb halak szaporodási képessége szinte minden fajnál jelentősen csökken. Ha valaki megfogja “élete halát", továbbra is rá kellene bízni, megtartja vagy visszaengedi-e azt, ahelyett, hogy akár egy centiméteres mérettúllépésnél is százezer forintos halvédelmi bírság kiszabását kellene megkockáztatnia - fogalmazott Fűrész György.

A tervezet változtatások részeként az őshonos halfajok közül úgynevezett fajlagos fogási tilalmi időszakot vezetnének be a domolykóra, a karikakeszegre, a dévérkeszegre, a bagolykeszegre, a laposkeszegre, a gardára, a compóra és a sügérre. Ezt azt jelentené, hogy ezeket a halfajokat az év egy bizonyos szakában nem lehetne kifogni, holott eddig bármikor szabadon horgászhatók voltak.

Mivel a csukára, a balinra, a fogassüllőre, a kősüllőre, a pontyra, a márnára, a harcsára, a jászkeszegre, a paducra, a szilvaorrú keszegre és a pisztrángra eddig is érvényben voltak ilyen tilalmi időszakok, a korlátozások nélkül fogható őshonos fajok csoportjában csak a rendkívül kis jelentőségű angolna, a snecinek becézett szélhajtó küsz, a vörösszárnyú keszeg, a bodorka, illetve néhány olyan keszegfaj maradna, amelyeket a horgászok zöme fel sem ismer a nagymértékű hasonlóság vagy az “összeívás" miatt, és egyébként sem tartozik a legkedveltebb fogási célpontok közé.

További szigorításként a tradicionális hazai halfajnak számító kecsegét kivennék a fogható halfajok közül, vagyis ezentúl nem lehetne rá horgászni, bár nem nyilvánítanák védettnek. Hasonló tiltás vonatkozna a széles- vagy más néven aranykárászra is. Ugyanakkor - a ponty kivételével - minden olyan őshonos fajnál is szigorítások lépnének életbe, amelyek horgászhatók maradnának. (A horgászberkekben kétségkívül legnépszerűbb pontynál maradna a 30 centiméteres legkisebb kifogható méret és nem vezetnének be felső méretkorlátot sem, viszont a fajlagos fogási tilalmi időszakot május 2.-június 15.-ről április 15.-május 31.-re módosítanák).

A fajlagos tilalmi időszakok közül a fogassüllőé és a baliné (március 1.-április 30.), illetve a harcsáé (május 2.-június 15.) nem módosulna, de e fajoknál más korlátozásokat alkalmaznának. A fogasnál 30-ról 35 centiméterre növelnék a legkisebb kifogható méretet és 80 centiméteres legnagyobb méretkorlátot léptetnének hatályba. A balinnál maradna a 40 centiméteres eddigi minimumméret, de 70 centiméteres felső határ épülne a szabályozásba. A lesőharcsánál pedig a mostani 50-ről 70 centiméterre nőne a legkisebb kifogható méret, a tilalmi időszakban pedig csak az egyméternél nagyobb példányokat lehetne kifogni a maximum 80 centiméteres eddigi méretlimit helyett.

A csukánál a tilalmi időszakot két héttel megnövelnék (február 15.-március 31.-ről február 1.-március 31.-re), a legkisebb méretet pedig a mai 40 centiméterről 50-re emelnék felső korlát bevezetése nélkül. Kősüllőt március 1.-június 30. között, vagyis a jelenleginél egy hónappal hosszabb ideig nem lehetne fogni, a három kilogrammos eddigi napi maximális elvihető mennyiséget pedig három darabra csökkentenék legalább 25 és maximum 40 centiméteres méretkorlát mellett.

Azok közül az őshonos fajok közül, amelyek horgászatát most először korlátoznák, a domolykóra, a karikakeszegre, a dévérkeszegre, a laposkeszegre, a bagolykeszegre és a gardára április 15.-május 31. közötti fajlagos tilalmi időszak lépne életbe. Ez vonatkozna a már korábban időszakos tiltólistára vett márnára, paducra, szilvaorrú keszegre és jászkeszegre is a május 2.-június 15.- közötti eddigi tilalmi idő helyett. A márnánál megtartanák a 40 centiméteres legkisebb kifogható méretet, de 70 centiméteres legnagyobb korlátot vezetnének be. A keszegféléknél pedig - a karikakeszeg, a laposkeszeg és a bagolykeszeg kivételével - 15-50 centiméter közötti korlátozásokat, vagyis legkisebb és legnagyobb méreteket léptetnének hatályba, de az előírások - tovább bonylítva a szabályozást - e tartományon belül nem lennének minden fajnál egységesek.

A sügérre március 1.-április 30. közötti tilalmi időszak és legalább 15 centiméteres minimumméret vonatkozna. A compónál május 2.-június 15. között vezetnének be tilalmat és egyúttal 25 centiméteres alsó és 45 centiméteres felső méretkorlátozást alkalmaznának. Sebespisztrángot továbbra is 22 centiméter felett lehetne kifogni, de a tilalmi időszak október 1.-december 31.-ről október 1.-március 31-re módosulna. A menyhalnál pedig a legkisebb mérethatár 20 centiméterről 30 centiméterre nőne fajlagos fogási tilalmi időszak bevezetése nélkül.

Darabszám korlátozás alá továbbra is a márna, a balin, a harcsa, a csuka, a sebespisztráng és a fogassüllő, illetve “újításként" a kősüllő, a menyhal és a compó tartozna. E fajokból naponta elvileg hármat, összesen pedig öt darabot lehetne megtartani a fenti szabályok figyelembe vétele mellett. (Kősüllőből eddig elvileg napi 3, menyhalból tíz kilogrammot lehetett fogni). A többi faljagos tilalmi időszakkal érintett őshonos halfajból naponta összesen 5 kilogramm lenne a kifogható maximális limit, vagyis az engedélyezett mennyiség a felére csökkenne az eddigi napi 10 kilogrammról.

További komoly szigorítást jelentene, hogy a darabkorlátozással érintett és nem érintett, kifogott őshonos halakat “egybe kellene számítani", és ezek együttes napi tömege nem lehetne nagyobb tíz kilogrammnál. Ha a horgászok olyan őshonos halat fognának, amellyel a tíz kilogrammos napi összemennyiséget meghaladnák, azt még megtarthatnák, de aznap további őshonos halat már nem zsákmányolhatnának. E szabály sok esetben lehetetlenné tenné, hogy a horgászok naponta öt darabszámkorlátozás alá eső (“nemes") halat fogjanak, amelyet a rendelettervezet más paragrafusa még megengedne. Emellett a tízkilós összmennyiségnél például a keszegféléket is figyelembe kellene venni, míg eddig - méretkorlátozással nem védett fajokként - nem kellett a “nemeshalak" közé számítani azokat. (E halfajokat a horgásztársadalom eddig úgynevezett “szeméthalakként" tartotta nyilván tömeges előfordulásuk miatt).

A MOHOSZ nem ért egyet azzal, hogy a kecsegére és a széles kárászra ezután ne lehessen horgászni, mivel az utóbbi időszakban több cég is elkezdte mesterséges szaporításukat, így ezek a természetes vizekbe visszatelepíthetők - közölte Fűrész György. Az érdekképviselet szerint indokolatlanok a tervezett szigorítások a karikaszegnél, a dévérkeszegnél, a bagolykeszegnél, a laposkeszegnél, sügérnél és a menyhalnál is, de a szervezet több más kilátásba helyezett módosítást is vitat. A MOHOSZ úgy ítéli meg, érvényben kellene tartani azt a szabályozást, amely szerint a darabszámkorlátozással nem érintett fajokból összesen napi tíz kilogrammot lehessen fogni, míg a “nemeshalaknál" meg kellene őrizni a maximum öt darabos, súlykorlát nélküli naponkénti limitet.