Sőt, könnyen elérhető lenne a nullás foszformérleg, illetve akár a horgászat általi foszforkivonás és a vízminőség javítás is, a foszfornak kulcsszerepe van az algásodásban. Bár a horgászat és halgazdálkodás csak kis mértékben járul hozzá a Balaton tápanyagterheléséhez, a BLK kutatói a horgászok szemléletformálását és a horgászat tápanyagmérlegét javító intézkedések mérlegelését javasolják - írja az Infostart.

Tengernyi hal pusztul el a Balatonban: nem is gondolnád, mi áll a háttérben

Sok-sok hal életével fizetünk a tisztább Balatonért.

A kutatók az alábbiakat javasolják:

• Tájékoztató kampányokat lehetne szervezni a horgászok számára a környezettudatos etetőanyag-használatról.
• A haltelepítések fogásokhoz mérten történő rugalmasabban szabályozása.
• A kifogott idegenhonos halfajok visszahelyezési tilalmának érvényesítése.
• Szelektív halászat révén foszfor kivonása az ökoszisztéma belső készletéből, ha azt a halállomány túlzott mérete vagy kedvezőtlen szerkezete is indokolja.
• Megfontolható lehet a naponta felhasználható etetőanyag mennyiségének és minőségének szabályozása.
• Hatékony eszköz lehet a horgászat foszformérlegének javítására a halliszt és más magas foszfor tartalmú komponensek arányának korlátozása.
• Célszerű lenne a gyártók számára előírni, hogy a termékeken tüntessék fel a foszfortartalmat, így a horgászok könnyebben választhatnának olyan terméket, ami kevésbé terheli a környezetet.

Gyógyszermaradványok a Balatonban? Súlyos felfedezést tettek a magyar kutatók

Komoly veszély leselkedik a vízi ökoszisztémára.

A horgászok által használt etetőanyagok természetes vizeinkre gyakorolt hatásával kapcsolatban fokozott érdeklődés tapasztalható napjainkban. A foszfornak kulcsszerepe van az algásodás mértéknek meghatározásában, így a vizsgálat elsősorban erre az elemre fókuszált. A kutatók összehasonlították a tóból halfogások révén eltávolított foszfor mennyiségét a horgászat érdekében a tóba telepített halakkal és etetőanyagokkal bejuttatott foszfor mennyiségével.

A horgászati/halgazdálkodási tevékenység révén bekerülő évi nettó 4,8 tonna foszfor a Balatont érő teljes külső foszforterhelésnek mintegy 2,9 százalékával, más terhelési becslésekhez mérten 5-6 százalékával egyenértékű - állapították meg az eredményekből. Megállapították azt is, hogy nem lehet besorolni a Balaton legnagyobb tápanyagterhelő forrásai közé a horgászatot, illetve nem lehetett okozója a 2019-es algavirágzásnak. Ugyanakkor, a Balaton jó vízminőségének megőrzése érdekében a kutatók a horgászat tápanyagmérlegét javító intézkedések mérlegelését javasolják.