A magyar termék rendelet közelmúltbeli életbe lépése óta láthatóvá vált, mi a magyar termék, és mi nem az - jelentett ki Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. A tárca szerint egyre több hazai vásárló részesíti előnyben a magyar termékeket. A minisztérium a kézműves termékek pozícióinak erősítése érdekében korszerűsíti a Magyar Élelmiszerkönyvet.
A Magyar Élelmiszerkönyv korszerűsítését végzik a Vidékfejlesztési Minisztériumban (VM) annak érdekében, hogy tisztázzák és meghatározzák a kézműves termék fogalmát - közölte Fazekas Sándor. A tárca szerint egyre több vásárló tudatosan keresi a minőségi magyar termékeket. A vásárlók 80-85 százaléka magyar termékeket részesíti előnyben, mintegy 50 százalékuk még akkor is, ha azok valamivel drágábbak.
A miniszter hasznosnak ítélte a magyar termék rendelet megalkotását is. Az MTI kérdésére elmondta: a több hónapja érvényben lévő jogszabály hatására "elválik a tüdő a májtól", azaz láthatóvá válik, mi a magyar áru és mi nem az. Jelenleg mintegy 2000 termék tartozik az e területen védjegyezett körbe. A helyzet egyértelmű tisztázását segíti az is, hogy a vevőket tájékoztató feliratoknak jól láthatóaknak és olvashatóknak kell lenniük. Nem minden termék magyar termék, de amelyen ott szerepel a megkülönböztető felirat, az valóban az - fogalmazott a miniszter.
A magyar termék 100 százalékosan magyar alapanyagból készül, és a teljes feldolgozási folyamatot is belföldön végzik. Emellett vannak a hazai termékek, amelyeknél már nincs 100 százalékos magyar munka, és vannak a hazai feldolgozású termékek, amelyeknél már lehet, hogy az alapanyag is importból származik. A szaktárca a kézműves termékek piacra jutását többek között azzal is segíteni kívánja, hogy ösztönzi az elárusítóhelyek létesítését. Fazekas Sándor példaként említette: a tanyaprogram keretében 54 településen nyílik lehetőség arra, hogy a tanyán termelt áruk a szélesebb vásárlóközönség előtt is megjelenjenek.
A fővárosban például a Hold utcai piac a tanyasi termékek "áruháza" lesz, emellett a megyeszékhelyeken is programok indulnak annak érdekében, hogy minél több tanyasi termék jusson el a városi vásárlókhoz. Emellett pályázati pénzekkel kívánják támogatni a különböző feldolgozó kapacitások bővítését is, erre példaként említette a vágópontokat, tészta- és szörpüzemeket.