Több tízezer földtulajdonost fenyeget minden évben a földbírságolás veszélye, mert nem tudja hasznosítani saját tulajdonú földjeit. A húsz éve (vissza)szerzett területek eddig csak ráfizetést hoztak, miközben az állam semmit sem tesz a helyzet felszámolása érdekében. Olyan elaprózott földekről van szó, amelyekről a tulajdonosok sokszor azt sem tudják, pontosan hol vannak. A hatóságok azonban bírságolnak, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pedig a kifizetetlen büntetéseket a sokszor már idős tulajdonosok nyugdíjából is behajtja.
Rengeteg földtulajdonost fenyeget a bírságolás veszélye, sokan pedig rendszeresen kapnak is kisebb-nagyobb összegű büntetéseket, mert nem tudják hasznosítani a saját tulajdonukban lévő termőföldeket. A területeket a mostani tulajdonosok az 1990 utáni kárpótlási liciteken szerezték meg, illetve úgynevezett szövetkezeti részaránytulajdonként kapták vissza. E földek azonban sokuknak csak ráfizetést hoztak, mert azokból semmilyen jövedelmük nem származott, miközben az ismétlődő bírságokat be kell fizetniük.
Többnyire olyan területekről van szó, amelyek kárpótlási földekként rendkívül elaprózottak, illetve - megkapott részaránytulajdonként - úgynevezett osztatlan közös táblákban vannak. Ez utóbbiak fő jellegzetessége, hogy azokon belül sok - akár több száz - tulajdonos is lehet, de egyenkénti földtulajdonuk nincs pontosan meghatározva, kimérve. Ezért nem tudhatják, területük a táblákban pontosan hol helyezkedik el, hanem csak tulajdoni részarányuk van feltüntetve a földhivatali földnyilvántartásokban. (A kárpótlási területeket a tulajdonosok általában kimérve kapták meg, de több esetben előfordult, hogy csak a földkiadás történt meg, a kimérést viszont máig sem hajtották végre).
A hatályos szabályozás ugyanakkor előírja, hogy a tulajdonosoknak-használóknak a termőföldeket az eredeti művelési ágnak megfelelő termeléssel kell hasznosítaniuk. Ha a táblák gyomosak, elhanyagoltak, a különböző hatóságok - elsősorban a földhivatalok - bírságokat szabnak ki, amikor az ellenőrzéseken a hiányosságokat feltárják. A tulajdonosok azonban egyenként nem tudják művelni területeiket, hiszen az osztatlan táblákban kis túlzással azt sem tudják, hol keressék azokat. A kimért kárpótlási földeknél pedig sokszor a kis méret és a hátrányos elhelyezkedés nehezíti a gazdálkodást.
Bár sok földet a tulajdonosok helyett bérlők művelnek, szakértők szerint számos esetben a bérbeadás megvalósíthatatlan. Az osztatlan táblákban a döntés meghozatalához a nagyszámú tulajdonost sokszor lehetetlen elérni, így a haszonbérleti hasznosítást nem lehet megszervezni. Lehetőség nyílhat ugyan “használati megosztásra", amikor a döntésből a fellelhetetlen tulajdonosokat ki lehet hagyni, de e megoldás - állítják szakértők - a gyakorlatban kevés helyen működik.
Figyelembe kell venni azt is, hogy a mai tulajdonosok nagy része ma már időskorú, ezért az ügyekben nehezen tud eljárni. A földek ráadásul sokszor olyan elhelyezkedésűek vagy minőségűek, hogy azok iránt sem vásárlói, sem bérbevevői érdeklődés nincs. Több esetben pedig a területek annyira elaprózottak, hogy önálló ingatlanná alakításukat - kimérésüket - nem éri meg kezdeményezni, illetve a kárpótlással kimért területek önmagukban művelhetetlenek lehetnek.
Szakértők szerint országosan 25-30 ezer embernek kell rettegnie attól, hogy a földbírságokról - sárga csekkek kíséretében - időről-időre fizetési felszólításokat kap, miközben a földügyi csapdából nem tud kimászni. Nemesánszky Elemér, nyugdíjas orvos, egyetemi magántanár érintett földtulajdonosként az agrarszektor.hu-nak elmondta: évente öt-hat büntetést kell befizetnie földtulajdonai után, de eddig minden arra irányuló kísérlete kudarcba fulladt, hogy a bírságolásra okot adó helyzetet megszüntesse, vagy nyűggé vált területeitől megszabaduljon.
Nemesánszky Elemér két testvérével együtt azért volt jogosult kárpótlásra, mert szülei kispesti húsüzletét és gyáli tanyáját 1951-ben államosították. Elmondása szerint ő maga 62 helyen “tárcsázott ki" termőföldet Budapest környéki kárpótlási liciteken az 1990-es évek elején, testvéreivel együtt pedig összesen 150-160 helyen szereztek területeket. Az árveréseken laikusként vettek részt, így a jobb földeket helyiek vitték el előlük, ők pedig kivétel nélkül nagyon kicsi, egyenként 60-1800 négyzetméteres területekhez jutottak egy-egy nagyobb táblán belül.
Ami akkor örömteli esemény volt, mára egyértelműen hátránnyá vált - fogalmazott a földtulajdonos. A területeket a közelmúltban megpróbálták felajánlani az államnak, illetve egyes önkormányzatoknak is, de így sem sikerült megválniuk azoktól. Időközben kiderült az is, hogy egyes jogszabályokat a mai helyzetben nem is lehet betartani. A földtörvény egyik módosítása például kimondta, hogy a földhasználóknak (földtulajdonosoknak) szeptember 30-ig plusz adatokat kellett szolgáltatniuk a földhasználati nyilvántartást vezető földhivataloknak. Nemesánszky Elemér szerint viszont az adatlapok benyújtásakor nyilvánvalóvá vált, hogy a jogszabály betarthatatlan, mert a jogszerű adatközléshez osztatlan tulajdon helyett kimért földekre lett volna szükség.
A földhivatali földvédelmi bírságok általában 2-18 ezer forint között mozognak attól függően, hogy a büntetéseket mekkora területekre szabják ki - magyarázta saját eseteit a földtulajdonos. Hetvenhárom évesként kifejezetten megalázónak érzi, hogy a NAV a kirótt összegeket végrehajtás keretében a nyugdíjából is levonja, ha azokat valamilyen okból nem fizeti be. Szerinte az államnak lépnie kellene annak érdekében, hogy az önhibáján kívül patthelyzetbe jutott földtulajdonosok ügye rendeződjön. A sok ezer osztatlan terület ma parlagon hever, ezért művelésbe vonása országos érdek is lenne - tette hozzá.
