"Ki az, aki itt a teremben maga is érintett az osztatlan közös kérdésében? - kérdezte rögtön a beszélgetés elején Cseszlai István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara stratégiai igazgatója, aki a kerekasztal-beszélgetést moderálta. Minden harmadik kéz a magasba lendült, ami jól visszatükrözte az országos helyzetet.
- sorolt két extrém példát felvezetőjében Andréka Tamás, az Agrárminisztérium főosztályvezetője. Véleménye szerint az osztatlan közös földterületek felszámolása ezzel együtt gyerekjátéknak számít az öröklés rendjének megváltoztatásához képest. "A földnyilvántartásban ki tudjuk javítani azokat a hibákat, amelyek a például a holt lelkekhez kapcsolódnak. Ha nincs meg a tulajdonos, akkor az állam be tud lépni a tulajdonosi pozícióba, és ezzel visszavezetheti a területet a földpiacra. A lezáratlan részaránykiadási folyamatba is beléphet, kifizetve a tulajdonosokat. Ebben a 25 éve húzódó folyamatban is 200 ezer aranykora (AK) értékű föld érintett. Az állam megváltja ezeket a földeket a tulajdonosoknál, mégpedig egy országos átlagos AK-értéken, ami a tavalyi évben 50 ezer forintnak adódott."
Megtudtuk, hogy a kormányzat még idén benyújtja az ehhez szükséges törvényjavaslatot, és 2020 második felében vagy 2021-ben elindulhat az osztatlan közös felszámolása a gyakorlatban is. Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke ezt a folyamatot sürgetni akarta. Mint mondta: a tulajdonjog rendezése égető kérdés, különben kicsúszik a talpunk alól a föld. Fenyegetőnek érzete azt is, hogy a magyar földtörvény ügyében kötelezettségszegési eljárás van folyamatban, és az ügyünk az Európai Bíróság elé kerülhet. Ezen a téren azonban bizakodóbbnak mutatkozott: "Úgy néz ki, hogy mostanra a németek, dánok is megértették, miért védjük mi a földet."
Andréka Tamás megerősítette: Nyugaton, ahol eddig a családok tulajdonában volt a föld, és eszük ágában sem volt eladni másnak a földet, most egy új jelenséggel szembesülnek. Megjelentek az ágazaton kívüli befektetők és a külföldiek is, akik a cégek felvásárlásán keresztül válnak a földbirtokossá. Ez Németország keleti felében, ahol a szövetkezeteket a cégek váltották fel, és a privatizáló generáció éppen nyugdíjba vonul, különösen erős folyamat.
Miért drágult ennyit a szántóföld?
Andréka Tamás úgy tudja, Németországban a kínai állam tulajdonában álló befektetési alap vásárol 10 ezer hektár számra földet a cégeken keresztül, de a svédek és a belgák is érzik már a nyomást. Ezért egyre több állam készül saját földtörvényének szigorítására. Az idő tehát ezen a téren valóban nekünk dolgozik.
A családjogi személlyé válásával ez a kérdés különösen kényessé válik - mutatott rá Cseszlai István. Jogi személy ugyanis nem birtokolhat földet - ha csak nem teszünk kivételt a családi mezőgazdasági vállalkozás esetében.
Jakab István arról is beszélt, hogy hiába lesz rendezve előbb-utóbb az osztatlan közös földtulajdon, ha az öröklési renden nem változtatunk, akkor a földrendezésbe ölt százmilliárdok veszendőbe mennek: újra aprózódni fog a föld. "Személyes véleményem: az a családtag, aki hivatásszerűen akar gazdálkodni, az örökölje a földet, kapjon kedvezményes hitelt az induláshoz, és amíg az le nem jár, elidegenítési tilalom legyen a földön."
A felvetés jogos, de az öröklés érzékeny társadalompolitikai elem, mivel alkotmányos alapjog - mutatott rá Andréka Tamás, aki tekintettel a több millió földtulajdonosra egy speciális agráröröklési törvény kidolgozásának idejét sokkal hosszabbra tette, mint ami az osztatlan közöshöz kellett. Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese emiatt úgy vélte, a legegyszerűbb az lenne, ha a magyar gazdák egyrészt végrendelkeznének arról, hogy haláluk után kié legyen a föld, másrészt nem várnák ezt meg, hanem már életükben átadnák a gazdaságot.
Andréka megerősítette: a kormányzat minimális célja az öröklés szabályozásakor a föld egyben tartása, a maximális pedig az összes vagyonelem egyben tartása lenne svájci mintára. Ő is elismerte, hogy még ennél is jobb, ha a gazdaságátadás az örökhagyó életében, fokozatosan valósul meg, ilyenkor ugyanis a tudás is átörökíthető. A generációváltás ösztönzése lenne a legfontosabb.
Rákóczi András, a Tedej Zrt. vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogyan éli meg ma egy nagy gazdaság az osztatlan közös területek problémáját. Szerinte a tulajdonosok egy része mindig nehezen érhető el, ezért a szabályozásnak meg kell engednie, hogy a tulajdonosok háromnegyede dönthessen a kimérés elindításáról. Úgy látja, hogy ma a föld átadása a legtöbbször örökléssel történik, de vannak pozitív példák a tudatos gazdaságátadásra is. Jellemzően azokban a családokban, ahol az első generáció nagy értéket hozott létre, nagyobb a hajlandóság a tudatos megegyezésre a fiatalokkal.
