Az elmúlt évtizedben a mezőgazdaság erős konjunktúrájának lehetünk tanúi világszerte, ami a mezőgazdasági inputgyártó szektor erősödését is magával hozta. A növénytermesztésben az elmúlt évtizedben tapasztalt megnövekedett igény miatt a műtrágyaipar profitabilitása rendkívül kedvezően alakult, ez többek között a nyugat-európai nitrogén műtrágyapiac átalakulását, akvizíciókat, új piaci belépőket eredményezett. Nem hiába a kiélezett verseny, sokmilliárdos piacról van szó.

Az átalakuló műtrágyapiac a március 4-én megrendezésre kerülő Portfolio.hu Agrárium 2014 konferencia egyik kiemelt témája lesz. Az aktuális piaci folyamatokról és az iparági trendekről a szektor legnagyobb vállalatainak vezető képviselői beszélgetnek. Jelentkezzen most!

Eközben a hazai műtrágya-forgalmazási fronton is átrendeződést tapasztalhatunk: a cseh Andrej Babis az IKR Zrt. inputüzletágainak megvásárlásával még aktívabbá vált Duslo-műtrágyáival , a piacvezető hazai gyártó Nitrogénművek Zrt. pedig - miután elesett a nádudvari KITE Zrt. felvásárlásától - saját integrátori tevékenységbe kezd. A legnagyobb hazai agrárintegrátornak számító KITE új tulajdonosi háttere pedig akár a cég inputanyag-forgalmazási stratégiájában is változásokat hozhat.

A műtrágya iparág hazai és globális trendjeiről a magyar piacon viszonylag kis részesedéssel rendelkező, globális szinten viszont az egyik legnagyobb gyártónak számító Yara hazai ügyvezető igazgatójával Olaf Günther-Borstellel beszélgettünk.

Agrárszektor: Az elmúlt évtizedben a terményárak hazai és globális szinten is jelentős mértékben emelkedtek, és alapvetően a mezőgazdaság erős konjunktúrájának lehetünk tanúi világszerte. Hogy érinti ez az iparágat?

Olaf Günther-Borstel: Magas terményárak mellett a gazdálkodók növelik a nitrogén kijuttatási arányt, mivel az növeli bevételeiket. Ennek eredményeképpen a nitrogén-felhasználás nő, a műtrágyagyártók pedig megpróbálják növelni a gyártási kapacitásukat az igényeknek való megfeleléshez. Az elmúlt évtizedben tapasztalt megnövekedett igény miatt a műtrágyaipar profitabilitása elég jó volt. Az iparág ezt arra használta, hogy modernizálja a gyártólétesítményeket, növelje a gyártást a meglévő telephelyeken, és - ahol lehetséges volt - felvásárlásokon keresztül növekedjen. Például a nyugat-európai nitrogén műtrágya piac jelentősen megváltozott az új piaci szereplők megjelenésével, és azok akvizícióival. Néhány példa: az egyiptomi OCI, amely a holland DSM-től vette át a műtrágya üzletágat és az értékesítést, vagy az orosz EuroChem, amely a BASF antwerpeni gyártókapacitását vette át, valamint a K+S értékesítő csapatát.

A.: Az elmúlt időszakban átrendeződést tapasztalhatunk a hazai műtrágya-forgalmazási piacon. A cseh Andrej Babis még aktívabbá vált Duslo-műtrágyáival az IKR Zrt. inputüzletágainak megvásárlásával, a piacvezető hazai gyártó Nitrogénművek Zrt. pedig - miután végül elesett a nádudvari KITE Zrt. felvásárlásától - saját integrátori tevékenységbe kezdene. A legnagyobb hazai agrárintegrátornak számító KITE új tulajdonosi háttere pedig akár a cég inputanyag-forgalmazási stratégiájában is változásokat hozhat. Önök hogy érzékelik, mekkora a küzdelem ma a magyar termelőkért ezen a fronton?

Olaf Günther-Borstel: Sok versenytársunk van, amelyek közül néhány komoly múlttal rendelkezik ebben a régióban. És sokan közülük nem csak hogy megpróbálják megtartani pozíciójukat, de további növekedést is terveznek. Először is, ott van a Nitrogénművek Zrt., mint magyar gyártó. De az osztrák Borealis / Linzer Agrotrade is megpróbál terjeszkedni a régióban, mivel jó lehetőségekkel rendelkeznek a linzi üzemükből való szállításra a Dunán keresztül, és ezáltal ki tudják használni logisztikai helyzetelőnyüket. A szlovák Duslo gyár szintén erős versenytárs. Emellett ott vannak még természetesen a román és bolgár beszállítók, valamint a horvát Ina Petrokemijat, és a cseh Lovochemiet is meg kell említenünk. Ezen kívül jön még műtrágya Oroszországból, Ukrajnából és Lengyelországból is. Mindent együttvéve, igen nagy a verseny a magyar nitrogén műtrágyapiacon.

Ha az egész műtrágya iparágat nézzük Kelet-Európában, akkor pedig látnunk kell, hogy az elkövetkező években még több átszervezésnek kell jönnie azon okból kifolyólag, hogy nem minden műtrágyaüzem működik hatékonyan. Az iparág is más úton fog fejlődni, ami azt jelenti, hogy még közelebb kerül majd a gazdálkodóhoz annak érdekében, hogy még több pénzt lehessen megtakarítani az értékláncban - Duslo jó példa erre. A pénzügyi szektor mezőgazdasági érdekeltségei pedig még átláthatóbbá válnak, nem szabad elfelejtenünk, hogy egyre több befektetés érkezik az agrárszektoron kívüli szereplőktől.

A.: A mezőgazdaság világszinten hatalmas kihívásokkal néz szembe, elég csak a föld növekvő népességére, a fogyatkozó édesvízkészletekre, vagy az erodálódó termőtalaj problémáira gondolnunk. A műtrágya iparágban ez milyen tendenciákban képeződik le?

Olaf Günther-Borstel: Általában véve a nitrogénhez, a foszforhoz és a káliumhoz hasonló tápanyagok felhasználása nő, mivel egyre több élelemre van szükség a bolygó bővülő lakosságának számára. Ez különösen Ázsiára és Dél-Amerikára igaz. De még az olyan országokban is, mint Kína, most már felismerték, hogy szükség van a nitrogén műtrágyák hatékonyságának növelésére, és az elkövetkező években javítani is fognak rajta. Ez fontos a talajvíz-szennyezés és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez.

Egy másik fontos szempont a mezőgazdaságban a vízfelhasználás hatékonyságának növelése. Globális szinten a mezőgazdaság felel az összes édesvíz-felhasználás 70 százalékáért, de a növények optimális tápanyagellátása háromszoros hozamot eredményezhet ugyanannyi vízfelhasználás mellett. Emiatt a Yara olyan megoldások fejlesztésén dolgozik, amelyekkel csökkenteni lehet a növénytermesztés "vízlábnyomát", annak érdekében, hogy nagyobb terméshozam jusson minden egyes cseppre!

Egy másik példa az afrikai élelmiszer-termelés erőteljes növelésére vonatkozó igény. Afrikában az ásványi-alapú műtrágyák felhasználása igen alacsony. A gazdálkodókat támogatni kell abban, hogy műtrágyát vegyenek és használjanak, fejlesztve ezzel a növénytermesztést. Ráadásul sok esetben a teljes értékláncot is fejleszteni kell, kezdve az infrastruktúrától és a többletélelmiszer piacra szállításától, a tároláson át egészen a városokban való értékesítésig.

A.: Melyek az iparág technológiai innovációinak fő irányai? Hogyan reagálják le a gyártók pl. a globális éghajlatváltozással járó új mezőgazdasági igényeket?

Olaf Günther-Borstel: A nitrogénalapú műtrágyák gyártásához sok energiára van szükség. Ennek eredményeképpen üvegházhatású gázok keletkeznek. Ahhoz, hogy ezt a minimumra csökkentsük, a legalacsonyabb energiaigényű, lehető legjobb technológiákat kell kifejleszteni és használni. Továbbá, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez a gyártóüzemeket katalizátorral kell felszerelni. A Yara nemcsak a műtrágya előállításban a legnagyobb a világon, de a gyártás során a világon a legkorszerűbb környezetvédelmi technológiákat használja, melyet saját maga fejleszt.

Az üvegházhatású gázok másik jelentős forrása az alkalmazott nitrogénből származó szántóföldi dinitrogén-oxid (N2O) kibocsátás. A kibocsátás minimálisra csökkentése érdekében hatékony nitrogén műtrágyát, különösen a kalcium-ammónium-nitráthoz (CAN) hasonló nitráttartalmú műtrágyát kell használniuk a gazdálkodóknak. A növények nitrogénfelvételét és a nitrogén hatékonyságát tovább lehet javítani az nitrogén alkalmazási arányának optimalizálása révén, ez megoldható pl. a nitrogén osztott kijuttatásával. Ez fontos szempont, mivel a növények által felvett nitrogént nem lehet dinitrogén-oxiddá (N2O) alakítani.

A.: A Yara a világ egyik legnagyobb műtrágyagyártója, de a magyar piacon viszonylag alacsony részesedéssel bír. Mi a cég stratégiája a hazai illetve a régiós piacokon?

Olaf Günther-Borstel: Mindenképpen a műtrágya üzletág továbbfejlesztését tervezzük a régióban. Ez azt jelenti, hogy egyrészről igyekszünk megőrzi pozíciónkat az érett - pl. nyugat-európai - piacokon, másrészről növekedést tervezünk a fejlődő piacokon, köztük Magyarországon is. Bővülő műtrágya piacokat nem csak Ázsiában és Dél-Amerikában találunk, hanem Kelet és Közép Európában is. Nyugat-Európától eltérően ezekben az országokban jó lehetőségek vannak a mezőgazdasági termelékenység növelésére az ásványi-alapú műtrágyák fokozottabb használata révén. Emellett nem csak műtrágyát szállítunk, hanem átfogó programmal rendelkezünk a nitrogénműtrágya alkalmazásának optimalizálásával kapcsolatosan, amely kedvező mind a gazdálkodók bevételeire, mind pedig a környezet védelmére nézve (pl. a nitrát kimosódásának minimalizálása révén). A célunk, hogy tovább fogja javítsuk pozícióinkat Magyarországon és a szomszédos országokban is.