Nincs magyar egyetem az első ötszázban, nincsenek megfelelő öntözési beruházások, és a hazai műtrágya-felhasználás sem kellő mértékű – fejtette ki előadásában Bige László, a Nitrogénművek Zrt. elnök-vezérigazgatója. Mint kifejtette: Magyarország az EU szántóföldi területének 4,16, a műtrágyapiacnak azonban csak 2,25 százalékát teszi ki. Amellett, hogy az Európai Unió 27 országában 26 százalékkal csökkent az NPK-műtrágya használata, ennek a visszaesésnek a mértéke Magyarországon még nagyobb volt.
Kétszáz kiló kellene hektáronként?
A műtrágya felhasználás a 2023-24-es szezonban 51 százalékkal csökkent az EU 27-hez viszonyítva, miután a korábbi években már jelentős mérséklődés következett be. Bige László kijelentette:
Nem kell csodálkozni azon, hogy a termésátlagok ilyen alacsonyak, és nem kell a csapadékra hivatkozni. A víz nagyban befolyásolja ezt, de nem ilyen mértékben.
Bige László hektáronként 200 kilogramm nitrogén-műtrágya felhasználását javasolta. Míg az 1980-as években hektáronként még 220 kilogramm műtrágyát használtak fel Magyarországon, addig az utóbbi szezonban már csak 60 kilogrammot. Mindez a főbb versenytársakhoz viszonyított egy hektárra jutó termésátlagokban is tükröződik, a legtöbb fontos termény esetében javítható lenne idehaza a hektáronkénti hozam.
Ez következik a műtrágya felhasználás mennyiségéből is.
A legolcsóbb lehet a legdrágább
A vezérigazgató több szót ejtett az általa kifogásoltnak tartott műtrágya-típusokról is, elsősorban a karbamid hátrányait emelve ki. Mint megjegyezte:
A karbamid nitrogénben a leggazdagabb, már a gyártásánál a legkörnyezetszennyezőbb műtrágya.
Egy tonna karbamid 267 ammóniából és 733 kilogramm szén-dioxidból áll, mindkettő gáz, nedvesség és hő hatására mindkettő kipárolog a talajból, a szén-dioxid különösen gyorsan.
Ez 20-40 százalék is lehet, a legolcsóbb molekulából így lesz a legdrágább.
Korábban az inhibitorok segítségével próbálták visszafogni a szivárgást, de ez nem vált be, hiszen az inhibitor szennyezi a talajt és gátolja a csírázást. Ennek ellenére az elmúlt évtizedekben sok karbamid-üzem épült, főleg a posztszovjet térségben, az arab országokban és Afrikában. Ennek oka, hogy az érintett térségek, ha nem tudtak LNG-üzemeket építeni, akkor a legegyszerűbben így lehetett feldolgozni a földgázt. A gyártása is egyszerű és aránylag olcsó technológiával lehetséges. Mint fogalmazott:
A karbamidüzem a műtrágyaipar Trabantja.
Az ammónium-nitrát Európa nagy részében már tiltott, tulajdonképpen „ipari robbanószer”, amely lassan, de biztosan elsavanyítja a talajokat. Mindezek miatt Bige László azt javasolta az agrárium szereplőinek, hogy a minőségi típusokra fókuszáljanak. Mint fogalmazott:
A műtrágya túl drága ahhoz, hogy rossz minőséget vásároljanak. Néha nem értem, hogy hogyan tehetnek ilyet.
