Végeredményben az árletörő durva cukorpiaci áfacsalásokra vezethető vissza, hogy az idén újra drasztikus vetésterület-csökkenés fenyegeti a hazai cukorrépa-termelést. A gazdák vonakodnak szerződni az egyetlen megmaradt, Kaposváron működő cukorgyárral, mert az osztrák tulajdonos a piaci helyzetre hivatkozva nem fizet eleget. Egyesek azt is előrevetítik, hogy az őszi kampányban a kaposvári feldolgozót nem is lesz érdemes beindítani, de az agrarszektor.hu információi szerint a tulajdonosok egyáltalán nem számolnak ezzel. Az ágazat túlélési esélyét növelheti, hogy a hamarosan kezdődő vetések előtt válságoldó támogatási konstrukcióval rukkolt elő az állam.
Hatalmas az idén a bizonytalanság a még megmaradt hazai cukorrépa-termelők körében, kössenek-e szerződést az osztrák Agrana tulajdonában lévő, kaposvári cukorgyárat működtető Magyar Cukor (MC) Zrt.-vel, vagy sem. Az MC a gazdálkodóknak a közelmúltban küldte ki idei feltételeket tartalmazó szerződéstervezetét, amelyben a termelők szerint irreálisan alacsony, 30,09 eurós tonnánkénti garantált felvásárlási alapár szerepel. Ez - vélik a gazdák - a költségeket sem fedezi, a minimális nyereség eléréséhez pedig 40 eurós tonnánkénti répaárra lenne szükség.
Az álláspontok közötti nagy különbség miatt egyes termelők azt sem tartják kizártnak, hogy a kaposvári cukorgyárat az őszi kampányban - fennállása óta először - nem is lesz érdemes beindítani, mert olyan kevés cukorrépa teremhet. Az agrarszektor.hu információi szerint az üzembe helyezéséhez legalább 500 ezer tonna alapanyagra lenne szükség, amelyhez 10 ezer hektáros vetésterület kellene akkor is, ha a gazdálkodók az átlagosnál jobb, 50 tonnás hozamokat érnének el. Tavaly az MC még 15,5-15,6 ezer hektárra tudott szerződéseket kötni és összesen 830 ezer tonna répát vett át.
Értesüléseink szerint a Magyar Cukornál is az idei vetésterület csökkenésével számolnak, de a társaságnál fel sem vetődik, hogy az őszi kaposvári kampány nem indulhat el. A vállalat egyelőre 9 ezer hektáros várható vetésterülettel kalkulál, de arra épít, hogy a cukorrépa mellett "a jobb termelők" tartanak majd ki. Ezzel a valószínűsíthető hektáronkénti termésátlag is 60 tonna feletti lehet, így az alapanyag-mennyiség a vetésterület-szűkülés ellenére is elérheti a 600 ezer tonnát. Emellett a cég importálhat is cukorrépát, és ennek lehetőségéről - a nagy szállítási költségek ellenére - nem is kíván letenni.
A 9 ezer hektáros vetésterület is 40 százalékos csökkenést jelentene azonban az MC tavalyi területéhez képest, és közel kerülne a 2008-ban regisztrált, 6,5 ezer hektáros eddigi negatív rekordhoz. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 1990-ben Magyarországon még 131 ezer hektáron termeltek cukorrépát, amely - a gyárak számának csökkenésével párhuzamosan - a 2004-es uniós csatlakozás idejére 60 ezer hektárra szűkült. A visszaesés azután is folytatódott, és az elmúlt évek közül - 10 ezer hektárral - 2008-ban érte el mélypontját. A KSH azért mutat ki nagyobb 2008-as területet a 6,5 ezer hektáros MC-területnél, mert egyes gazdálkodók - több mint 3 ezer hektáron - nem a hazai feldolgozónak, hanem horvát cukorgyáraknak termeltek, így nőhetett a teljes akkori magyar répaterület 10 ezer hektárra.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a gazdák várhatóan az idén is termelnek cukorrépát horvát cégeknek, bár egyelőre nem született meg az ehhez szükséges összes megállapodás. Tavaly mindenesetre horvát cukorgyárak 3500 hektárról 170 ezer tonna magyar répát vásároltak fel, és a termelők szerint az idén is legalább 3 ezer hektár valószínűsíthető, mivel az eszéki gyár tonnánként 41 eurót, a verőcei 39-et ígér, vagyis mindkettő jóval többet fizet a Magyar Cukor 30,09-es ajánlatánál. A horvát termeléssel a teljes hazai répaterület az idén elérheti a 12-13 ezer hektárt, ha az MC 9 ezer hektáros várakozásai beigazolódnak. Így is jelentős lehet azonban a visszaesés a 18-19 ezer hektáros teljes tavalyi területhez képest, egyes vélemények szerint pedig továbbra is fennáll a veszélye annak, hogy az ágazat teljesítménye újra megközelítheti, vagy esetleg alul is múlhatja a 10 ezer hektáros 2008-as mélypontot.
Szakértők szerint a horvát feldolgozók azért kínálhatnak jobb árat, mert az ottani termelésből eleve egymillió tonna répához juthatnak, és e mennyiséget akarják kiegészíteni további 15-20 százalékkal. Ha Magyarországon is csak ennyi répáért kellene többet fizetni, azt az MC is bevállalná, de a várható termés nagyobb részéért nem tud magasabb árat adni. Egyes termelők azonban azzal is vádolják az osztrák Agranát, hogy az ausztriai gazdáknak kedvez, és nekik a magyar ajánlatnál tonnánként 10 euróval többet fizet. Ezt viszont az MC-nél cáfolják azzal, hogy az ausztriai répaár is tonnánként 26-29 euró között mozog. Az Agrana az osztrák gazdáknak arra tett ígéretet, hogy ezt a későbbi tényleges piaci cukorár alapján majd kiegészíti, de ugyanezt vállalja a magyar termelőkkel szemben is.
A magyar piacon ugyanakkor éppen az okoz komoly gondokat, hogy az elérhető ár jóval alacsonyabb a nyugat-európai szintnél. Ez pedig lényegében arra vezethető vissza, hogy az áfacsalások lenyomják a bolti árakat. Korábban éppen az MC egyik vezetője nyilatkozta, hogy a kiskereskedelemben kapható cukor 80-90 százaléka áfacsalások nyomán jut az üzletekbe. A kormány a feketézés visszaszorítása érdekében tavaly év végén kérte is Brüsszeltől, hogy a gabonaágazatban sikeres fordított áfaadózást a cukorpiacon is bevezethesse, de az ügyben még nincs végleges döntés.
A hazai üzletláncokban mostanában 210-220 forintos kilónkénti áron is lehetett cukrot kapni, amely a 27 százalékos áfát leszámítva 165-173 forintos nettó árnak felel meg. Ez a 310 forint körüli, jelenlegi euró árfolyam mellett 520-530 eurós tonnánkénti cukorárat jelent, miközben az uniós ár 650-700 euró között mozog. Mivel a hazai piaci ár több mint 100 euróval kisebb, a termelők is kevesebb "prémiumot" kaphatnak.
Más kérdés, hogy az MC 30,09 eurós megajánlott árában is lehetnek tartalékok. Brüsszel ugyanis a cukorra 404 eurós úgynevezett referenciaárat határozott meg, amelyhez 26,3 eurós tonnánkénti répa minimumár tartozik. Ebből következően a 30,09-es ajánlat 460 eurós cukorárnak felel meg, és ez alacsonyabb a hazai piac árnál, bár a feldolgozás során a kaposvári feldolgozónak is megvannak a saját költségei. A termelők szerint viszont az MC a 105 ezer tonnás, éves megtermelhető cukorkvótájából több tízezer tonnát külföldön értékesít, vagyis a hazainál magasabb árakon ad el. (Eközben természetesen más csatornákon rengeteg cukor érkezik az országba, mivel az éves cukorigény több mint 300 ezer tonnára tehető).
A mai helyzetben a piaci szereplők arra várnak, mit lép az állam. Fokozza ugyanis a gondokat, hogy két éve nincs támogatás a cukorrépára, miközben a piaci körülmények romlanak. A pénzek azért apadtak el, mert 2012-ben befejeződött az a direkt termelési támogatásokat közvetítő uniós program, amelynek keretében Brüsszel 2008-2012 között tonnánként évi 7,1 eurót adott a cukorrépa-termelőknek, és ezt a magyar költségvetés további 4 euróval megtoldhatta.
A gazdálkodók többnyire nem kapták meg az évi 11,1 eurós tonnánkénti maximumot, mert a hazai agrárbüdzsében nem volt elég pénz. A magyar kiegészítés általában 1,5-2,5 euró között mozgott, de a termelők az EU-s összeggel együtt tonnánként így is 8,5-9,5 euróhoz juthattak. Ennek kiesése is hozzájárult ahhoz, hogy a gazdálkodók a répáért tavaly már csak tonnánként 37 eurót kaptak, az idén pedig a 30,09 eurós ajánlattal kellett szembesülniük.
Az idő most azért is sürgető, mert a meleg időjárás miatt a cukorrépa-vetések akár már március végén megkezdődhetnek, de április elején-közepén mindenképpen vetni kellene. Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) helyettes államtitkára az agrarszektor.hu március elejei konferencián azt jelentette be, hogy a tárca az idén a gazdálkodóknak 1,57 milliárd forint jövedelempótló támogatást szán a szerződött terület és mennyiség függvényében.
MTI-fotó: Varga György
Valójában itt nem új pénzekről, hanem a már említett, 2008-2012-es uniós direkt termelői támogatások maradványainak elosztásáról van szó. Információink szerint összesen 5,5 millió euró ragadt benn, amelyet a 2012-es termeléshez kötötten lehetne kifizetni 2014-ben. Így a termelők tonnánként mintegy 6 eurót kapnának, bár szerintük némi gondot okozhat, hogy nem pontosan azok és nem ugyanolyan területen termelnének az idén, mint 2012-ben.
A VM mai közleménye szerint életbe lépne azonban egy másik, 600 millió forintos csomag is, amellyel a tárca úgynevezett de minimis támogatást nyújtana termeléshez kötött módon a gazdáknak. Ennek mértéke termelőnként 3 euró/répatonna, de legfeljebb 15 000 euró lenne. Így a gazdálkodók a maradványpénzek felosztásából származó 6 euróval együtt már akár 9 eurós támogatást is kaphatnának tonnánként, és a 30,09 eurós garantált felvásárlási árral a 40 eurós, elvárt minimális tonnánkénti árbevételi szint közelébe juthatnának a tényleges piaci ártól függő, egyelőre bizonytalan későbbi prémiumok nélkül is. (Ilyen kiegészítést ugyanis a 37 eurós tavalyi ár mellé is ígért, de végül a piaci árakra hivatkozva nem fizetett az Agrana).
Ha ezt az évet valahogy sikerülne kibekkelni, egyes vélemények szerint jövőre már javulna a helyzet, mert hatályba lépnének az új uniós Közös Agrárpolitika (KAP) 2015-2020 közötti rendelkezései, amelyek lehetővé teszik, hogy az 1,27 milliárd eurós éves magyar közvetlen kifizetéseken belül 13 százalékot újra termeléshez kötött támogatásként lehessen kifizetni. Ez utóbbi összegből pedig a répatermelők is kaphatnának, és a hírek szerint a VM tervezi is, hogy e keretből a számukra pénzeket különít el a 2015-2020-as teljes időszakra. Egyelőre azonban nem tudni, hogy ez az összeg pontosan mekkora lehet, mivel a 13 százalékos csomag felosztására, illetve uniós jóváhagyására még várni kell. Egyes információk szerint a tárca vezetése 2015-től évi 10 eurós, répatonnánkénti támogatásban gondolkodik.
