Még javában tart a cukorrépa hazai betakarítási kampánya, ám az elmúlt évek viszontagságai után idén kedvező változás, hogy a termelők jobb pénzügyi feltételek mellett dolgozhatnak. A felvásárlási árak az Európa-szerte tapasztalható alacsonyabb termésmennyiség miatt a tonnánkénti 30 eurós tavalyi szintről 48-50 euróra emelkedtek, de minőségtől és feláraktól-prémiumoktól függően elérhetik a 60 eurót is, ami az elmúlt évihez képest akár kétszeres árnövekedést is jelenthet - olvasható a Növekedés.hu oldalán.
Az idei nyáron tapasztalt rendkívüli aszály után ugyancsak pozitív fejlemény, hogy a szeptemberi csapadékosabb időjárás előnyösen hatott a cukorrépaterületekre, ezért a betakarítható hektáronkénti átlagtermés az előzetesen várt 50 tonnáról 52 tonnára nőhet, vagyis az előállítható cukor mennyisége is nagyobb lehet. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a magyar gazdák az utóbbi évek jövedelmezőségi gondjai miatt az idén már csak mindössze 9,6 ezer hektáron vetettek cukorrépát, és ebből is csak 8,7 ezer hektárnyi termés feldolgozására van lehetőség Magyarországon.
Meglesz még az árstop böjtje: bármikor beüthet a cukor-krízis Magyarországon?
Nem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt egy-két évtized gyárbezárásai előtt a gazdálkodók még 100 ezer hektárt meghaladó területen termeltek cukorrépát, így az ágazat jelenlegi mérete különösen nagy visszaesést mutat. Ma már Magyarországon csak egyetlen gyár, a kaposvári Magyar Cukor Zrt. dolgoz fel cukorrépát, amely az osztrák Agrana konszern tulajdonában van. A vállalat évente egymillió tonna cukorrépa fogadására lenne képes, az idén átvehető mennyiség viszont a durva területszűkülés miatt várhatóan csak mintegy 433 ezer tonna lesz. Jó hír lehet azonban, hogy a Magyar Cukor Zrt. október elején a gyár korszerűsítését célzó beruházást jelentett be.
Magyarországon ugyanakkor a kormány év elején hozott rendelkezésével a kristálycukor bolti fogyasztói árát is maximálta. A hatósági árstop hatására a kiskereskedelmi cukorár most is a tavaly október közepi szinten stagnál, ami az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai alapján az üzletekben áfával együtt nagyjából 255-260 forintos kilónkénti árakat jelent. Az európai cukoripar, illetve Magyarországon az Magyar Cukor Zrt. viszont az alapanyagárak és az egyéb termelési költségek emelkedése miatt ennél már jóval drágábban értékesíti az előállított cukrot.
A hazai ipari eladási nettó ár tonnánként 1000 euró körül mozog, amely kilónként mintegy 400 forintos átadási árnak felel meg. Ez tehát jóval meghaladja a 255-260 forintos mai bolti árakat, amelyek áfa nélkül kilónként 200 forint körüli nettó cukorárat jelentenek. Mivel a kormány a korábbi készletszint kötelező megtartását írta elő, a kiskereskedők kénytelenek megfizetni a magasabb beszerzési árakat, amelyeket az ármaximálás következtében a vásárlókra nem tudnak továbbhárítani.
Ezért jelenleg a kiskereskedők a cukorértékesítésen kilónként nagyjából 200 forintot buknak, vagyis az árstopos intézkedés végrehajtását ők finanszírozzák, illetve nyelik le az ennek kapcsán keletkező veszteségeket, már amit nem tudnak a helyettesítő termékek árainak emelésével kompenzálni, ahogy arra Raskó György agrárközgazdász többször is felhívta a figyelmet.
Brutális drágulás jöhet januártól: ennyibe kerülhetnek az árstopos élelmiszerek
Azonban ez az árstop az oka annak, hogy az üzletek cukoreladásaikat igyekeznek minimalizálni, és korlátozzák a vásárlónként megvehető mennyiségeket is. Alapvetően ennek tudható be, hogy időszakonként és helyenként az üzletekből kifogynak a kristálycukor-készletek, és hiánytünetek jelentkeznek a piacon,
holott a belföldi igények mennyiségi értelemben hazai termelésből és importból továbbra is kielégíthetők.
Az egyre fokozódó árfeszültség feloldásához arra lenne szükség, hogy a kormány eltörölje az árstopot, vagyis az üzletekben piaci árak alakuljanak ki. Ez a mostani helyzetben azt jelentené, hogy a cukorár rövid időn belül kétszeresére növekedne. A drágulás pedig a fogyasztók szempontjából ahhoz vezetne, hogy a kristálycukor kilójáért a jelenlegi 250 helyett 500 forint körüli árat kellene fizetniük. Az ár felszabadítása kétségkívül népszerűtlen lépés lenne, de ágazati szakértők szerint erre a piaci anomáliák kezelése érdekében előbb-utóbb szükség lesz. Az agrárközgazdász értékelése szerint a cukor árában nem várható ekkora áremelkedés. Raskó György úgy fogalmazott, hogy
a cukor ára annyit esett a világpiacon, hogy az árbefagyasztás után sem fog különösebben emelkedni, mivel túl kis tényező a háztartásokban. Ezen az se változtat, hogy olykor átmenetileg hiánycikké válik a boltokban, ahogy a tej is.
Az áremelkedés későbbi fékezéséhez eszköz lehetne az áfacsökkentés, ennek hatásáról azonban továbbra is megoszlanak a vélemények. Az ágazat szereplői úgy vélik, hogy a mai helyzetben érdemi intézkedés lenne, ha a 27%-os áfa a cukornál - és más alapvető élelmiszereknél is - 5%-ra mérséklődne. Mások viszont attól tartanak, hogy az áfacsökkentés kedvező hatásai a kereskedelemben eltűnnének, így abból a vásárlók végeredményben keveset érzékelnének, miközben a költségvetés kevesebb bevételhez jutna.
A piaci árváltozások pozitív hozadéka lehet viszont, hogy - a szintén tapasztalható költségnövekedések ellenére - nem csak az idén, hanem hosszabb távon is javulhat a hazai cukorszektor jövedelmezősége. Ennek nyomán ma az valószínűsíthető, hogy a cukorrépaterület jövőre újra növekszik, bár a termelők ennek érdekében további előre lépéseket remélnek a felvásárlási árakban és egyéb feltételekben is.
Emellett a nemzetközi cukorárak emelkedése ismét felerősítheti azokat az elképzeléseket, amelyek szerint a rendszerváltást követő időszak bezárási hulláma után új cukorgyára(ka)t kellene építeni az országban. Bár az ilyen jellegű beruházásokkal kapcsolatban konkrét tervek nincsenek, az újabb feldolgozók létesítése kétségkívül hozzájárulhatna ahhoz, hogy az ország önellátottsági foka javuljon, így a hazai cukorpiac világpiaci folyamatokkal szembeni kitettsége csökkenjen.
