A Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) fordul az Európai Unió, amiért Oroszország megtiltotta az EU-ból származó elő sertés és sertéshús bevitelét az országba. Bár korábban a Vidékfejlesztési Minisztérium vezetői úgy nyilatkoztak, hogy Moszkva Magyarországgal szemben feloldja a korlátozást, ez nem történt meg, így a hazai sertésárak is estek.
Moszkva január végén rendelte el az uniós sertés behozatalának tilalmát, miután Fehéroroszország, Litvánia és Lengyelország határvidékén négy elszigetelt esetben sertéspestist mutattak ki vaddisznókban. A döntés Brüsszel szerint az Oroszországba irányuló teljes uniós agrárexport negyedét érinti, és súlyos veszteségeket okoz az uniós agráriumnak.
Moszkvát semmi nem érdekli
A Moszkvával folytatott kétoldalú egyeztetések nem vezettek eredményre, és miután a helyzet megoldódására nem lehet számítani, az EU úgy döntött, a WTO vitarendezési eljárásának keretében kezdeményez hivatalos egyeztetést Oroszországgal - közölte az Európai Bizottság.
A testület kereskedelmi kérdésekért felelős belga tagja, Karel De Gucht az közlemény szerint egyértelműen azon az állásponton van, hogy az orosz intézkedés aránytalan és ellentétes a WTO szabályaival. De Gucht szerint kis jelentőségű esetekről van szó, mindössze pár vaddisznó fertőződött meg, és az illetékes hatóságok azonnal megfékezték a betegség terjedését. "Európa megvédi sertéstenyésztőit, és immár nincs más választásunk, mint a WTO elé vinni az ügyet" - idézi a bizottság közleménye Karel De Guchtöt.
Pont az oroszoktól jöhetett a pestis
Tonio Borg egészségügyi biztos arra világított rá, hogy a sertéspestis minden valószínűség szerint pont Oroszországból került az unió területére, valamint elmondta azt is, hogy az EU a WTO előírásainak megfelelő ellenőrző mechanizmust állított fel, és azt javasolta, hogy az érintett területeken kívülről lehessen sertést és disznóhúst szállítani Oroszországba, de Moszkva ezt elutasította, és továbbra is az egész EU-ból tiltja az ilyen termékek és az élő állatok bevitelét. "Ez az aránytalan tilalom jelentős pénzügyi hatással van az európai sertésiparra. Ezt nem hagyhatjuk annyiban" - jelentette ki Borg.
Brüsszel azt is sérelmezi, hogy noha Oroszország, amikor csatlakozott a WTO-hoz, vállalta, hogy nem alkalmaz a szükségesnél szigorúbb egészségügyi és állategészségügyi kereskedelmi korlátozásokat, és azonos mércét alkalmaz kereskedelmi partnereivel és hazai termelőivel szemben, ennek ellenére Fehéroroszországból és egészen a közelmúltig Ukrajnából is engedélyezte a sertés és a disznóhús behozatalát, noha onnan is jelentettek sertéspestises megbetegedéseket. Sőt, a hazai sertéstermelőkkel szemben sem vezetett be ilyen korlátozást, pedig több sertéspestises eset is volt. "Azzal, hogy a betegség által nem érintett területekről is tiltja a sertésimportot, Oroszország úgy tűnik, kettős mércét alkalmaz" - írja közleményében a brüsszeli testület.
Hatvan nap a megállapodásra
A WTO vitarendezési eljárásának keretében Brüsszelnek és Moszkvának hatvan napja van, hogy megállapodásra jussanak. Ha ez nem sikerül, az EU kérheti egy olyan testület felállítását, amely eldönti, jogszerűek-e az orosz intézkedések. A bizottság közleménye azt is ismerteti, hogy 2013-ban az EU-ból Oroszországba irányuló sertésexport értéke elérte az 1,4 milliárd eurót, a tilalom miatt pedig túlkínálat alakul ki az uniós piacon, és esnek az árak.
A kommünikéből az is kiderül, hogy a sertéspestis a disznók halálos betegsége, más fajokra és az emberre nem veszélyes, a négy elhullott vaddisznóban talált vírustörzs pedig pont olyan, amilyen jellemzően Oroszországban fertőz, ahol 2007 óta vaddisznókban 600 esetben, hizlaldákban pedig 400-szor jelentettek sertéspestises megbetegedést.
Felszólít a bizottság
"Ennek tükrében kevés kétség férhet ahhoz, hogy a betegség Oroszországból terjedt át Fehéroroszországba, onnan pedig tovább az EU-ba" - írja a bizottság, amely ismételten felszólítja Moszkvát, hogy tegyen meg minden szükséges erőfeszítést a kór megfékezése érdekében, és oldja fel az indokolatlan kereskedelmi tilalmat az EU nem érintett térségeivel szemben.
