Magyar vonatkozású, agrárgazdasági áfaperben hozott ítéletet az Európai Bíróság. Az úgynevezett Almos ügy arról szült, hogy egy agrárkereskedelemmel foglalkozó vállalkozás repcét adott el egy biodízelgyártó cégnek, amely azonban a vételárat nem fizette ki, ezért a felek közötti adásvételi szerződést is felbontották. Kinek kell ilyenkor áfát fizetni?
Mostani ítéletében a bíróság pontosította a meghiúsult kereskedelmi ügyletek esetén az eladót terhelő áfa-fizetési kötelezettség tartalmát. Az úgynevezett Almos ügyben kimondta: a hozzáadottérték-adóról szóló uniós irányelv értelmében elállás, a teljesítés meghiúsulása, teljes vagy részleges nemfizetés, illetve az értékesítés bekövetkezte utáni árengedmény esetén az eladó által fizetendő adó alapját megfelelő mértékben csökkenteni kell. Az irányelv ugyanakkor megengedi, hogy a tagállamok teljes vagy részleges nemfizetés esetén eltérjenek ettől a szabálytól.
Az ügyben a jogvita háttere az volt, hogy egy mezőgazdasági termékek kereskedelmével foglalkozó vállalkozás egy biodízelt előállító cégnek repcét adott el, amelyet a vevőnek le is szállított, a vevő azonban nem fizette ki a repce vételárát, ami miatt a felek között létrejött adásvételi szerződést felbontották, így a repce tulajdonosa az agárkereskedelmi vállalkozás maradt.
Az eladónak a termékértékesítéssel áfa-fizetési kötelezettsége keletkezett, azonban a tranzakció meghiúsulása miatt adó-visszaigényléssel élt, mivel az áfát a nemfizetés miatt nem tudta áthárítani a vevőre. Az adóhatóság szerint azonban az áfa-fizetési kötelezettség fennáll, mivel a termékértékesítés megvalósult, és az adásvételi szerződés felbontása az eredeti tranzakciótól független, új ügyletnek minősül.
Az Európai Bíróság megállapította: nemfizetés esetén az uniós irányelv lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy eltekintsenek az adóalap csökkentésétől, ugyanis a vevő továbbra is kötelezhető lehet a tartozás megfizetésére, vagyis az adóalany hozzájuthat a vételárhoz. Ugyanakkor az egyéb eseteket - az elállást, a teljesítés meghiúsulását, illetve az értékesítés bekövetkezte utáni árengedményt - illetően a magyar szabályozásnak figyelembe kell vennie azt, ha az adóalany az ellenértéket részben vagy egészben nem kapja meg. Ennek vizsgálata az ügyben eljáró nemzeti bíróság feladata.
