Súlyos helyzetet idézhet elő a takarmányimport-függő hazai állattenyésztésben, ha felére esik vissza a világ szójatermelése - jelentette ki Szépe Ferenc, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) főosztályvezetője egy szakmai konferencián. A drasztikus csökkenésre komoly az esély, mert a monokultúrás tengerentúli szójatermelés hosszabb távon nem tartható fenn, elsősorban az úgynevezett szupergyomok elszaporodása miatt. Ezért a hazai szójaterület bővítésével növelni kellene Magyarország önellátottsági szintjét, bár ennek megvannak a korlátai.
A hazai állattenyésztés ki van szolgáltatva a nemzetközi szójapiacnak, hiszen az elmúlt évi szójadaraimport is meghaladta a 650 ezer tonnát, a szójabab-behozatal pedig további 22 ezer tonnát tett ki. A szójadara fontos fehérjeforrásként szolgák a takarmányozásban, ezért a felhasználó állattenyésztésben nálunk is súlyos helyzetet teremthet, ha a világ szójatermelés rövid időn belül a felére csökken.
A gyors visszaesésre komoly az esély, mivel a mai tengerentúli monokultúrás szójatermelés nem tartható fenn - állította Szépe Ferenc egy budapesti szakmai konferencián. Ennek legfőbb oka az ellenálló szupergyomok elszaporodása, amely miatt egyre több növényvédő szerre van szükség, de a kijuttatott mennyiségeket egy határon túl már nem lehet növelni.
A várható változások is azt indokolják, hogy Magyarország szója-önellátottsági szintje növekedjen. A vetésterület ugyanakkor egyelőre stagnál, hiszen tavaly 41 ezer hektárt ért el, az idén pedig 42 ezer hektár körül alakult. Mivel a termésátlagok is gyengék, az éves össztermés 67-70 ezer tonna közöttire tehető, holott a vetésterület megkétszerezésével és jobb hozamokkal rövidtávon is 110-120 ezer tonnás éves szójatermést lehetne elérni. Ezzel már például a szójabab-importot ki lehetne váltani, a szójadara-probléma kezeléséhez viszont a főosztályvezető szerint "más megoldásokra" is szükség lenne.
Az importtal kapcsolatban az is kockázati tényezőt jelent, hogy a legnagyobbrészt Dél-Amerikából származó szója 80 százaléka genetikailag módosított (GMO) növényekből származik. A magyar szója ugyanakkor garantáltan GM-mentes, így értékesebb a piacon. Tavaly például a tonnánkénti világpiaci szójaárak 140 ezer forint körül alakultak, amelyeket a GM-mentes növények esetében felár egészített ki. Ezért a magyar szója akár jó exporttermék is lehetne, ha megfelelő mennyiséget lehetne belőle termelni.
Szépe Ferenc (MTI-fotó: Soós Lajos
Szépe Ferenc szerint a 2014-2020 közötti uniós Közös Agrárpolitikában (KAP) - így például az egyes pilléres közvetlen kifizetések zöldítési komponensénél - meglesz a lehetőség a szójatermelés speciális támogatására, és e kérdést a kormány is kiemelten kezeli. Az eredményességhez azonban hatékonyságjavulásra lenne szükség, mivel a mai 1,7-2,0 tonna körüli hektáronkénti termésátlagokkal Magyarország "hátul kullog" az uniós tagállamok szójatermelési rangsorában.
A termelés növelésének azonban megvannak a hazai korlátai, mivel a szója meleg- és csapadékigényes növény, ezért az ország nem minden részén termeszthető sikeresen. Különösen a kevés csapadék okozhat gondokat, ezért sok helyen az eredményes szójatermeléshez előbb az öntözési feltételeket kellene fejleszteni.