Július 8-án vonulnak utakra a hazai tejtermelők, akik az árletörő hatású és dömpingárasnak tartott olcsó tej- és tejtermékimport ellen tiltakoznak - értesült az agrárszektor.hu. Öt településen lesznek demonstrációk üzletláncok és tejtermékimportőr vállalkozások telephelyei előtt. A jövő évi uniós kvótaeltörlés, a feketeértékesítés és a rejtélyes tejárkülönbség is zavarja a piacot.
Jövő kedden tartják tejtermékimport elleni, figyelmeztető demonstrációjukat a hazai tejtermelők - közölte az agrarszektor.hu-val Hegedűs Imre, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácson belül alakult demonstrációs bizottság vezetője. A gazdálkodók az ország öt településén - Budaörsön, Pécsen, Nyíregyházán, Ebesen és Nagytarcsán - vonulnak traktorokkal és egyéb munkagépekkel az utakra, ahol félpályás útlezárásokat, élőláncokat és más figyelemfelhívó akciókat szerveznek.
Hegedűs Imre tájékoztatása szerint a gazdálkodók már megkezdték a demonstrációs helyszínek rendőrségi bejelentését. A tiltakozásokat üzletláncok - így a Metro és a Coop-csoport - áruházai elé, illetve jelentős termékimportot lebonyolító társaságok telephelyeihez szervezik.
A hazai tejtermelők most elsősorban amiatt aggódnak, hogy dömpingárakon jelentős mennyiségű külföldi tej, illetve tejtermék érkezik az országba, és ez - piaci zavart okozva - letöri az itteni tejfelvásárlási árakat. Mindez akkor következhet be, amikor az év első felére jellemző, egyébként uniós szintű tejtúltermelés megszűnt, és nálunk is normalizálódni kezdett a tejpiac.
A kép a tejtermelők 2009-es demonstrációján készült az agrártárca budapesti épülete előtt (MTI-fotó)
A terméktanács a 2014. április 1. és 2015. március 31. közötti úgynevezett kvótaév második negyedévére kilogrammonként 101 forintos tejfelvásárlási alapárat határozott meg, de egyes félelmek szerint a tényleges hazai átvételi árak rövid időn belül akár 80 forintra is csökkenhetnek, ha a dömpingáras importtermékek tömegesen jelennek meg a magyar piacon. Ez pedig támogatásokkal együtt is veszteségekhez vezetne, és hosszabb távra is elbizonytalanítaná a hazai állattartókat.
Most elsősorban nem frissen készített termékekről, hanem az elmúlt hónapokban felhalmozott készletek kisöpréséről van szó, amelyeken a piac normalizálódását látva számos uniós gyártó vagy forgalmazó igyekszik túladni, akár veszteségek bevállalásával is. Elsősorban az ultra magas hőmérsékleten kezelt (UHT) tejek és a trappista sajtok olcsó importja okozhat drasztikus árcsökkenést a magyar piacon - állítják a termelők.
Egyes vélemények szerint a mostani anomáliák a jövő év április elseje utáni helyzetet is előrevetítik, amikor megszűnnek a tagországokra lebontott, uniós tejtermelési kvóták. Ez azt jelenti, hogy ezután az unión belüli verseny jóval kiélezettebbé válik, mivel a tejtermelést nem akadályozzák mennyiségi korlátok, míg most a kvótán felüli tejelőállításért a tagországoknak büntetést kell fizetniük.
Magyarországnak évi 1,967 millió tonna úgynevezett beszállítói és 165 ezer tonna közvetlen értékesítés tejkvótája van, amelyet körülbelül 70-75 százalékban, illetve 35-40 százalékban használt ki az elmúlt években. Más tagországok azonban saját kvótájukat az elmúlt években is túllépték, és például Ausztria, Németország és Lengyelország Brüsszelben a jövő évi kvótaeltörlésre hivatkozva máris azt sürgeti, hogy már a 2014-ben, illetve 2015 áprilisáig termelt többletet se sújtsák büntetésekkel, vagyis e mennyiséget is akadálytalanul értékesíthessék az uniós piacon.
A termelők szerint a magyar tejpiac kitettsége a kvótaeltörlés miatt jelentősen növekszik, így az importveszély is folyamatosan élesedhet, ha más tagországok növelik tejtermelésüket a következő években. A feldolgozóiparban e tendenciát látszik alátámasztani a Danone közelmúltbeli döntése is, amely szerint a multinacionális vállalat bezárja budapesti tejüzemét, és ezután a magyar piacot máshol megtermelt tejből készült importtermékekkel kívánja ellátni.
A hazai gazdálkodók úgy látják, hogy egyre inkább az import felé fordulnak más multik is. Így például a termelők tapasztalatai szerint a Debrecenben és Mátészalkán érdekelt FrieslandCampina itthon forgalmazott egyes termékeit már most is Lengyelországban gyártja, míg a répcelaki, a zalaegerszegi és a veszprémi tejüzemeket működtető Pannontej - amely a francia Bongrain tulajdonában van - Csehországban készít egyes Medve-sajtokat.
Folyamatos importnyomást jelentenek az élelmiszerláncok is, amelyek előszeretettel forgalmaztak árletörő hatású, akciós import tejtermékeket az elmúlt években is. A hazai termelők és feldolgozók azonban az üzletláncokat ma már nem azonos mértékben ítélik meg, mivel közülük időközben többen tagjaivá váltak a piaci szereplőket tömörítő terméktanácsnak, így elvileg közösséget vállaltak a hazai piacszabályozásban. Más kereskedők viszont továbbra is távol maradnak a terméktanácsi tagságtól, és a mostani piaci zavarok nyomán az állattartók célkeresztjébe kerültek.
Hatalmas ellentmondást tükröződik azonban abban is, miként kerülhetnek olcsó importtermékek a magyar boltok pultjaira. Magyarország ugyanis a tejfelvásárlási árakkal a 24. helyen szerepel az uniós tagállamok rangsorában, vagyis a hazai állattartók kifejezetten olcsón termelnek (lásd az alábbi grafikont). Elvileg tehát a magyar gazdálkodók hatékonyságával nincsenek komoly gondok, így a külföldi tejtermékek - ráadásul ideszállítva - nem lehetnének jóval olcsóbbak.
Az import versenyképességére azonban - a sokszor veszteséget is bevállaló készletkisöprések mellett - magyarázatot adhat, hogy a termékek egy része feketecsatornákon, áfacsalással juthat a boltokba. A hazai hatóságok - bár számos más agrárgazdasági termékpályán sikeresen léptek fel az utóbbi időszakban - a tejágazati ellenőrzésekre a gazdák szerint nem fordítottak elegendő figyelmet.
Emellett egyes statisztikákból kiderül, hogy például a magyar tejek árában a "kereskedelmi fázis" csaknem 50 százalékkal részesedik, míg például Németországban ez az arány csak 20 százalékos. A feldolgozói részarányt vizsgálva pedig a szlovák vagy a cseh tejek is versenyképesek lehetnek a magyar piacon (lásd a következő grafikont).
Bár a demonstrációk nem a kormány, illetve a Földművelésügyi Minisztérium (FM) ellen irányulnak, a termelők szerint az agrártárca sem tett meg mindent az importveszély csökkentéséért. Így például a múlt heti válságegyeztetéseken "nesze semmi, fogd meg jól" álláspontot képviselt a hatékony intézkedések felvállalása helyett - állítják a demonstráció szervezői.