A japán Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium bejelentette, hogy Magyarország teljes területéről ismét megindulhat a sertéshús exportja, miután a japán hatóságok lezárták az eddig tilalom alatt álló négy megye (Pest, Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék) vaddisznóban előfordult klasszikus sertéspestis-mentességével kapcsolatos, mindenre kiterjedő vizsgálatait. Ennek bizonyára nem csak mi, hanem a japánok is örvendeznek, hiszen a mangalica különösen kedvelt a szigetországban. A magyar sertés húsa Japánban luxuscikknek számít, ma már közel 500 étteremben - köztük az összes Michelin-csillagos helyen - lehet mangalicát kóstolni, ráadásul a mangalica anime is népszerűségnek örvend.
A kép a Fővárosi Állatkert parasztudvarán készült, amikor az egyik lakónak, Icának, a mangalica kocának öt kismalaca született. MTI Fotó: Honéczy Barnabás
A sertéspestis felbukkanását követő átfogó vizsgálat során a japán hatóságok megállapították, hogy a fent említett megyék megfelelnek a japán állategészségügyi követelményeknek, és nincs akadálya az export megindulásának. "A siker a Tokiói Magyar Nagykövetség elengedhetetlen közreműködése mellett annak is köszönhető, hogy Dr. Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár 2014 márciusában látogatást tett Japánban, illetve az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) 2014. májusi éves Közgyűlésén is kétoldalú tárgyalást folytatott" - fogalmaz közleményében a Földművelésügyi Minisztérium. Az őshonos magyar állatból készülő kiváló magyar hústermék így akadály nélkül kerülhet a japán polcokra és tányérokra.
Miért nem hungarikum a mangalica?
A mangalica egyébként meghökkentő módon nem hungarikum, legalábbis nincsen rajta a
Hungarikum Bizottság által összeállított listán. A Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének tájékoztatása szerint ez az őshonos magyar állat több mint 100 éven keresztül a világ legjelentősebb zsírsertése volt, és a mai napig az egyetlen magyar sertésfajta. Az ember első blikkre fogadni merne rá, hogy a mangalica már rég bekerült a "magyarság csúcsteljesítményei" közé, az egyre
dinamikusabban bővülő hungarikumok listájára. A tény többek között azért is meglepő, mert
Kósa Lajos is igazi hungarikumnak tartja a mangalicát, és maga Fazekas Sándor is előszeretettel tekint meg mangalicával kapcsolatos dolgokat. Azt viszont megnyugtató, hogy a magyar zsírsertés a hungarikumok előszobájába már bejutott, miután Magyar Országgyűlés 32/2004. (IV.19.) határozata a védett őshonos és régi magyar állatfajtákat, így a mangalicát is nemzeti kinccsé nyilvánította.
A japán agárminisztérium kiemelte, hogy a különleges, rendkívül jó minőségű, magyar mangalicából származó sertéshúsra komoly piaci igény mutatkozik a szigetországban. Következő lépésként megkezdődhet a kiszállításhoz szükséges jelenlegi dokumentáció és állat-egészségügyi bizonyítvány módosítása. A mangalica Japánban luxuscikknek számít, ma már közel 500 étteremben, köztük az összes Michelin-csillagos helyen lehet mangalicát kóstolni.
Mangalica manga
A japánokról pedig annyit, hogy ők a maguk bizarr módján valóban komolyan rajonganak a mangalicáért. Olyannyira, hogy egy japán anime művész megalkotta a világ első mangalica képregényét. Torimo Matsumoto, a japán manga rajzoló lány egy veszélyeztetett fajokat bemutató dokumentumfilmben találkozott először a mangalica sertéssel. Ebben egy magyar úr interjút adott a mangalica állomány megmentésének történetéről, mely a '90-es években zajlott. A szőke és vörös mangalicákat látva szerelem volt ez első látásra. Amikor a szegedi szalámigyár japán képviseleti irodájának vezetője rátalált a képregényekre a történet új fordulatot vett. Ms. Matsumoto külön felkérés alapján elkészítette a kiadvány speciális kiadását, mely a mangalicahúsból készült export termékek Japánban való megjelenésének ötödik évfordulójára született meg. A lelkes Matsumotot a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének köszönhetően magyarországi látogatásra invitálták. A manga művészt Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke fogadta.
Kósa Lajos a debreceni mangalicafesztivál beharangozó sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy a mangalicaágazat része a nemzeti sertésstratégiának. Jelenleg évente 60 ezer hízót vágnak le, ami a teljes sertésállomány 2 százaléka. Szeretnék elérni 2020-ra a 120-150 ezres vágásszámot, ami a sertésstratégiai célkitűzések megvalósításával az akkori állomány ugyancsak 2 százaléka lesz.
