Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának elnöke a testület szerdai ülését követően beszélt arról, hogy a bizottság tagjai tájékoztatót hallgattak meg a jégkár-elhárítási módszerekről, és azok alkalmazásáról. A jégverés okozta károk ellen a legolcsóbban a talajgenerátoros jégeső-elhárítással lehet védekezni, a repülőgépes, illetve a rakétás megoldás drágább.
Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára és Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztését felelős államtitkára egyetértett abban, hogy van lehetőség a jégverés elleni védekezés kiszélesítésére. Erre a célra lehet beruházási forrásokat biztosítani, a finanszírozás és a rendszer működtetéseinek kérdéseit azonban tisztázni kell.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
Magyarországon a rendszerváltás előtt már működött jégeső-kárelhárító rendszer, de a rendszerváltást követően ezt nem használták tovább. Most három megyére - Tolna,Somogy, Baranya - kiterjedő, a jégverés okozta károk megelőzését szolgáló rendszer működik. A rendszer a talajgenerátoros jégeső-elhárítás - égetéssel juttat vegyi anyagot (ezüstjodidot) juttatnak a légkörbe, csökkentve a jégszemcsék méretét -, amit ebben az évben mintegy 150 millió forintból működtettek. A rendszer működtetésével, a becslések szerint több mint 4 milliárd forintnyi kár előztek meg a mezőgazdaságban, és szinte ugyanennyire tehető a be nem következett kár értéke a lakosság körében - tájékoztatta a képviselőket Huszár István, a NEFELA Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés igazgatója. Hozzáfűzte: az általuk alkalmazott technológiával az országos rendszer 1,2 milliárd forintból kiépíthető lenne.
A rakétás jégeső-elhárítás lehetőségéről beszélt a honatyáknak Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat elnöke. Ezt a projektet az elképzelések szerint határon átnyúló uniós együttműködés keretében hoznák létre vajdasági közreműködéssel. Ezért a bizottsági ülésen jelen volt Nagy Júlia, a Szerb Jégeső-elhárító Rendszer vezetője, Pásztor István, a Vajdasági Parlament elnöke, aki szorgalmazta az együttműködést, mivel jó lehetőséget lát a sikeres közös munkára ezen a területen.
A bizottság tájékoztatót hallgatott meg az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány tevékenységéről. Herczegh András ügyvezető igazgató elmondta: az elmúlt öt évben a mezőgazdasági hitelállomány az egyetlen, amely emelkedett az összes ágazatközül Magyarországon. A növekedés mintegy 16 százalékos volt, amit a szakember jelentős eredményként értékelt. Hozzátette: a mezőgazdasági hitelállomány összege ez év szeptember 30-án mintegy 392 milliárd forintra rúgott. Az összes többi magyar gazdasági ág hitelezésében visszaesés következett be az elmúlt években 2009-hez képest. Így amezőgazdasági hitelállomány a teljes vállalati hitelállományon belül 4-ről 6,5 százalékra emelkedett, ami jelentős fejlődés.
