agrárszektor.hu: Tavaly rekordmértékben járult hozzá a hazai gazdasági növekedéshez az agrárium, és az elmúlt években szembetűnő volt, hogy mekkora szerepe van az ágazatnak a GDP alakulásában. Folytatódhat-e idén is ez a trend?
Győrffy Balázs: A fejlett országokban a GDP maximum 3-4 százaléka köthető az agráriumhoz, de ha az egész agrobizniszt tekintjük, akkor országonként változó képet kapunk, Magyarországon 13-15 százalékról beszélhetünk. A 3-4 százalék nem tűnik túl soknak, de Magyarországon az elmúlt néhány évben az az érdekes helyzet alakult ki, hogy a mezőgazdaság teljesítményének hatalmas szerepe van abban, hogy van-e GDP-növekedés, vagy nincs. Azokban az években tudtunk mérhető GDP-növekedést produkálni, amelyekben igazán jól teljesített a mezőgazdaság, viszont ha az agráriumnak rossz éve volt, az a GDP-növekedésre is negatív hatást fejtett ki. Óriási kérdés, hogy idén is lesz-e felhúzó szerepe az ágazatnak. Jó évünk van, jó a termés, az árak azonban alacsonyak. A mezőgazdaság teljesítménye biztosan nem fog romlani, de hogy javulás lesz-e, az még kérdéses.
agrárszektor.hu: Az uniós támogatások átcsoportosításával kapcsolatos szabályozás előkészítésében a kamarának komoly szerepe volt. Egyetértenek-e a döntéssel, amely végül megszületett?
Gy. B.: Szeretném hangsúlyozni, hogy erről a kérdésről a döntést a kormány hozta meg, és az alternatívákat is a kormány dolgozta ki. A kamara annyit tett, hogy elmondta a véleményét, amelyet a kormány ki is kért. Természetesen végeztünk háttérszámításokat, amelyekkel megkíséreltük előre jelezni, hogy az egyes változatoknak milyen hatásuk lehet, és próbáltuk olyan irányba terelni a döntéshozókat, hogy mind a kormányzat, mind a Kamara által vallott célok, így a vidéki munkahelyteremtés, és ebből fakadóan a munkaigényes ágazatok támogatása teljesüljön.
Egyetértünk azzal az elvvel, hogy a nagyon erősen támogatott, és egyébként is jövedelmező szántóföldi növénytermesztéstől némi forrást elvonva az állattenyésztésnek több támogatás jusson. Ennek egyik módja a termeléshez kötött támogatások bevezetése: 2015-től az összes támogatás 15 százalékát termeléshez kötötten fizetik ki, és ezt szinte teljes egészében az állattenyésztésre és a kertészetre fordítják.
Fontos változás, hogy az új KAP lehetőséget ad a területalapú támogatások degressziójára. Ennek bevezetésével a források egy részét elvonják a nagyüzemektől, ám egyúttal bejelentettek egy kompenzációs csomagot is, amely különböző állattenyésztési jogcímeken olyan támogatásokat vezet be, amelyek eddig nem voltak, vagy egyébként megszűntek volna. Így számításaink szerint azoknak az üzemeknek, amelyek valóban sok állatot tartanak, nem sérül a támogatásuk. Egy dolog elvitathatatlan: annak, aki 1200 hektárnál kisebb területen gazdálkodik, és állatot tart, biztosan növekszik a támogatása.
agrárszektor.hu: A földbizottságok hiányában a NAK nagy szerepet vállal az új földforgalmi törvény által előírt szabályozás végrehajtásában. Mik a tapasztalataik az új szabályozás működéséről? Milyen hatékonysággal tudják ellátni ezeket a feladatokat?
Gy. B.: Már május elseje közeledtével érzékelhető volt, hogy az eredeti jogalkotói szándék, a földbizottságok felállítása nem fog megvalósulni. A jogszabály eleve lehetőséget adott arra, hogy földbizottságok hiányában a kamara területi szerve, azaz a megyei elnökség lássa el ezeket a feladatokat. Mi felkészültünk erre, és egy teljesen transzparens eljárásrendet alkottunk meg. A döntéshozatalunk minden pontja nyilvános.
Azt tapasztaltuk, hogy eleinte mindenki tartott az új szabályozástól, júliusig alig voltak adásvételek. Azóta azonban minden hónapban egyre több ügyünk van, most már havi 4-5000, amelyeket fennakadás nélkül ellátunk. A törvény nagyon szűk határidőt ad meg, és mi büszkék vagyunk arra, hogy még egyszer sem csúsztunk ki ebből. Ugyanakkor látni kell, hogy ezek a feladatok nagyon komoly terhet rónak a megyei elnökségeinkre, hiszen a nagyobb megyékben hetente egy napot erre kell áldozni az elnökség tagjainak a saját idejükből. Magát az elvet tekintve viszont pozitívak a tapasztalataink, fontosnak tartjuk, hogy a helyi gazdák elmondhassák a véleményüket. Az állam szempontjából értékelve a rendszert pedig lényeges, hogy a kamara nagyságrendekkel olcsóbban tudja megoldani ezeket a feladatokat, mint az állami gépezet. Mindezek alapján most nem látok olyan erőt, amely változásokat tenne szükségessé. Kezdünk berendezkedni arra, hogy ez a feladat belátható ideig nálunk lesz.
agrárszektor.hu: 2014 eleje óta a NAK keretein belül működik a falugazdász-hálózat. Miben látja a falugazdászok szerepét? Tervezik-e a hálózat fejlesztését?
Gy. B.: 2015-től hatalmas szerepet szánunk a falugazdász- hálózatnak. Idén 180 ezer területalapú támogatási kérelmet nyújtottak be, ebből csaknem 135 ezret készítettek a falugazdászok. Jövőre viszont megváltozik a rendszer, sokkal komplexebb lesz, és számos új elemmel bővül: az ökológiai célterület, a zöldítés, a termeléshez kötött támogatások, a kisgazdaságok egyszerűsített támogatási rendszere - csak hogy néhányat említsünk. Úgy vélem, hogy még az a néhány 10 ezer gazdálkodó is, aki eddig maga készítette a kérelmet, igényt tart majd a segítségre. Mi felkészülünk erre.
A legfontosabb feladatunk egyrészről az, hogy valóban felkészültek legyünk, másrészről pedig, hogy a következő hónapokban maradéktalanul bemutassuk ezeket a változásokat a gazdálkodóknak. Emellett dolgozunk azon, hogy kitágítsuk a kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időt. Célunk, hogy már március közepétől be lehessen adni a kérelmet, legalább 12 héten át. Hatalmas a tét: 400 milliárd forintról beszélünk.
agrárszektor.hu: A NAK most egy komplex áfacsökkentési program előkészítésén dolgozik. Milyen elvek mentén dolgozzák ki a csomagot?
Gy. B.: Az élelmiszer-ágazatban a feketegazdaság elleni küzdelemnek nagyon fontos része az áfa. Magyarországon magas az áfakulcs, nagyon jelentős az áfacsalás vonzása. A kérdés komplex, rengeteg tényezőtől függ, éppen ezért számításaink során kiindulópontként meghatároztunk hat makrofeltételt. Amennyiben ezek teljesülnek, akkor jön el az ideje az áfacsökkentésnek. Fontos elvként kezeljük, hogy az élelmiszeráfa- csökkentés alapját annak kell képeznie, hogy mekkora az adott ágazat érintettsége a feketegazdaságban, és nem annak, hogy milyen hatása van a költségvetésre vagy a fogyasztói árra. Ahol a legmagasabb az érintettség, ott kell először csökkenteni az áfa mértékét. Erre korábban tettünk is egy javaslatot, amelyet most egy munkacsoport fog megvizsgálni.
