Mezei Dávid, az MKB Nyrt. és Takarékbank Zrt. agrár és uniós kapcsolatok vezetője, a Portfolio Agrárszektor 2022 Konferencián, mint mondta, ahhoz, hogy valamiből valódi innováció legyen, nemcsak gyors ötletelésre, pénzre van szükség, hanem kitartásra és egyfajta jövőbe látásra. Szükség van olyan emberekre, akik elrepítenek minket a jövőbe. Sok innovációs szakember mondja, hogy az ötletnek az elterjedéséig évek telhetnek el. Ha nem látnak előre, amire innováció lesz belőle, el is avulhat.
Hogyan juthatnak agrártámogatásokhoz 2023-tól a gazdák? Íme, a részletek
Czina György, a Czinagro Kft. ügyvezető tulajdonosa ismertette, hogy a fenntarthatósághoz kapcsolódik a gazdaságuknál a fotovoltaikus napenergia előállítása is, ami jól működik, emellett a szemléletváltást tartja a legfontosabbnak.
Az én szemléletemben a talaj az egy élő anyag. Az minden élet forrása. Nem 3 fázisú rendszer, minimum 5 fázisról beszélhetünk, ahol minden mindennel összefügg.
Már 2003-ban látta, hogy az aszályhoz alkalmazkodni kell. A szakember rájött, hogy a talaj humusztartalmát növelni kell, a talajdegradációt meg kell állítani és a természetes tápanyagszolgáltató képességet indikálni kell. Nem egy olyan területtel találkozott, melyeket teljesen tönkretett az ember, ez ellen próbált meg tenni. Mára eljutott oda, hogy 3-4 évenként teljesen minimalizálni tudta a talajművelést. Az eke és forgatás nélkül működő talajművelő megoldás a fenntartható gazdálkodás alapja lehet. Csökkentett menetszámú, mulcshagyó, klímakárcsökkentő, szervesanyagkímélő, lazításra alapozott, nedvességmegőrző baktériumtrágyázást és takarónövényeket alkalmazó művelési rendszert hozott létre, ezzel a forgatás nélküli talajművelés reneszánszát hozta el a szakember a mezőgazdaságba. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy további innovációkra van szükség.
A városi háztáji
Belváros és háztáji termelés. Összeférhetetlennek tűnik ez a két dolog, ugyanakkor Szűcs Endre, a bedrock.farm Kft. ügyvezetője előadásában elmondta, hogy leegyszerűsítve a növénytermesztéshez fényre, tartóközegre, levegőre, tápanyagra és genetikára van szükség. Kérdés, hogy a „betondzsungelben” mindezt hogyan lehet biztosítani számukra? Fontos, hogy nem a természetet kell másolni, hanem meg kell teremteni a növények számára a feltételeket. A növény nem fogja tudni, hogy a foton a Napból érkezett-e vagy egy megvilágításos lámpából. A talajt pedig hidropóniás rendszerrel lehet helyettesíteni. Beltéren a természeti adottságokat felváltják a technológiai adottságok, melynek segítségével a lehető legjobb környezetet, időjárást lehet biztosítani a növényeknek. Ebből pedig egy állandóság alakulhat ki. Mit lehet így, vertikálisan termeszteni? Röviden, bármit, az már más kérdés, hogy mennyiért.
Például barackot is tudok termeszteni, de lehet, hogy egy autó áráért kellene adnom egy darabot. Így hát nem biztos, hogy megéri, ezért talán túlzó azt mondani, hogy bármit lehet termeszteni. A kertészeti cikkekre kell fókuszálni
- mondta Szűcs Endre.
A beltéri kontrollált környezetű kertészeti technológiával a karakteres ízű leveles zöldek, fűszernövények, ehető virágok és mikrozöldek is termeszthetők, és ezekkel is éri meg foglalkozni. A szakember kitért arra is, hogy megtermelt tonnák helyett rendelésre aratott grammokkal dolgozik. 2022-től franchise üzleti modellük révén minden gasztrokulturálisan szignifikáns régió lakója saját beltéri kertet indíthat. Boltoknak pedig minőséget, mennyiséget és árstabilitást tudnak kínálni az év minden napján, szezontól és időjárástól függetlenül.
Fóliavezérlés: precíziós magyar innováció a növénytermelésben
Vitéz Sándor, a Smart Greenhouse Control Kft. értékesítési igazgatója, mint mondta, saját bőrükön tapasztalták meg, hogy a fóliás, üvegházas gazdák számára mennyi időt jelent az, hogy a fóliájukat felkészítsék a legjobb hőmérsékletre, a páratartalomra. Azt tapasztalták, hogy ez nem egyéni probléma, ezért elkezdtek fejleszteni egy olyan technológiát, melynek segítségével könnyedén, egyszerűen lehetett szellőztetni a fóliákat. Létrehoztak egy szellőztető rendszert, mely a páratartalom és hőmérséklet alapján végzi a vezérlést, amellyel a növények számára ideális és állandó környezet biztosítható. A vezérlést egy felhasználóbarát felületen lehet kezelni, így a gazdálkodók gyorsan reagálhatnak a hirtelen jött zivatarokra, hőmérséklet-csökkenésre vagy -növekedésre, akár az otthonukból is.
Reménység a tejérzékenyeknek?
Lendvai Csaba, a SERVET 2000 KFT. tulajdonosa előadásában ismertette, a tejfogyasztók 15-20-25%-a rendelkezik érzékenységgel a tej és a tejtermékek iránt. Sokan a laktózérzékenységgel azonosítják, de ez sokszor nincs így. A tej egy bioaktív anyag, sok jótékony hatással, így érdemes lenne rendszeresen fogyasztani, csakhogy, azok, akik érzékenyek, allergiásak a tejre, tejtermékekre, ezt nem feltétlenül tehetik meg. Az A2 a tejben található béta-kazein típusát jelöli. Az általános A1-es típustól eltérő A2-es kazein a hagyományos fajták ősi genetikájában található, és egészséges, könnyen emészthető bárki számára, így megoldást nyújthat a tejérzékenységre is. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy sokan nem laktózintoleránsok, hanem A1 béta-kazein intoleránsok.
Bízunk benne, hogy azt a 15-20-25%-ot vissza tudjuk szerezni a tejfogyasztók körében, és be tudjuk bizonyítani azt, hogy a tej nem káros, hanem hasznos és nélkülözhetetlen élelmiszer. Egyre többen kezdenek el ezzel foglalkozni, ami szintén bizalomra ad okot a jövőre nézve.
Precíziós sertéstenyésztés napjainkban
Ma senki sincsen könnyű helyzetben a mezőgazdaságban, ez viszont különösen igaz a sertéstartókra. Rendkívüli időket élnek az ágazat szereplői, ám még ilyenkor is lehet kisebb-nagyobb sikereket elérni. Dr. Szabó Viktor, a Bold Agro Kft. tulajdonosa épp azt mutatta be, hogy hogyan lehet jó számokat produkálni: először is, kell egy betegségmentes állomány, képzett motivált embereket - minél magasabb szinten termelnek, annál fontosabb, hogy hogyan bánnak a sertésekkel. A megfelelő technológia is elengedhetetlen és a folyamatos kontroll is szükséges, hiszen visszajelzéseket kaphatnak az esetleges hibákról, problémákról. A szakember megjegyezte, hogy a paramétereket összehasonlítva határozható meg, mit kell másként beállítani a következő ciklusban. A takarmányadagokat naponta 16-szor korrigálják az állatok pillanatnyi igényei szerint. A takarmányozás vágási kihozatalra gyakorolt hatását szinte egyedszinten ismerik. Dr. Szabó Viktor kitért a megújuló energiával való fűtésre, zárt tartástechnológiára és arra is, hogy értékesítési szempontból arra kell törekedni, hogy megfelelő minőséget megfelelő piacra tudjanak juttatni.
Digitalizáció és a biológia fontossága a mezőgazdaságban
Stündl László, a Debreceni Egyetem MÉK dékánja elmondta, hogy a legtöbb laikus (és szakember is) egyfajta technokrata szemlélettel, valamilyen futurisztikus folyamatként tekint a mezőgazdaság digitalizációjára, pedig az valójában jóval több a robot művelő eszközöknél, a drónoknál és a talajszkennerek alkalmazásánál. A biológia és a technológia harmonikus, egymást segítő együttműködéséről van szó, amelyben a rendelkezésre álló, egyre bővülő genetikai, genomikai, molekuláris és mikrobiológiai, növény- és állatélettani ismereteinket kell a műszaki és informatikai elemekkel ötvözni, hogy valóban többet tudjanak termelni kevesebből. Ráadásul fenntartható módon biztosítva az élelmiszer önrendelkezést.
Nagy mennyiségű adatunk van, de egy dolog nagyon hiányzik a mai napig: a biológiával még senki nem foglalkozott. A növény és az állat fontos részei a mezőgazdaságnak, és fontos az is, hogy mi zajlik le bennük. A digitális mezőgazdaság kulcselemeit előtérbe helyezve elmondható, hogy a műszaki háttérrel rendben vagyunk, a kémia is működik. Megvan az ember is mindehhez, a biológia az, ami nincs velünk. Mondhatni, hogy ez a fekete doboz mind a gyakorló mezőgazdaság, mind a tudomány számára. Ha tudjuk, mi van a talajban és milyen folyamatok zajlanak benne, akkor nagyon sok mindent meg fogunk tudni érteni. A talajnak élnie kell, és mindez a mikrobiomtól függ, a mikrobiológia pedig a növényektől.
Chatbottal traktoron - Hazai fejlesztés az irányításban és a munkaerőmegtartásban
Deliága Ákos, a Talk-A-Bot alapító-ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy még nem tartunk ott, hogy az emberek döntést hozzanak midnenben. Sok mindent csinálnak az agrárszektorban és a feldolgozóiparban, de lemaradtak a digitalizációban.
Azt gondoljuk, hogy a digitális, kétirányú, belső kommunikációs rendszer nem egy dolgozói juttatás, nem egy jóléti szolgáltatás a munkavállalóknak, hanem sok esetben egy üzleti kritikus eszköz.
A Talk-A-Bot egyébként chatrobotokkal és vállalati belső kommunikációs eszközökkel foglalkozó vállalat, a CHEQ nevű belső kommunikációs rendszere pedig a vállalatok HR, irányítási és kapcsolattartási kihívásaira ad megoldást. A dolgozói telefonokon GDPR kompatibilis, titkosított módon futó megoldás kétirányú adatkommunikációt hoz létre eltérő helyen dolgozó végpontok, például cégvezető és terepen dolgozó gépjárművezető között. Ennek az innovációnak az is az egyik legfontosabb eleme, hogy még azok is tudják kezelni, akik nem igazán jártasak a digitalizációban, ami ugyancsak nem elhanyagolható.
Képek forrása: Agrárszektor
