Az utóbbi időszakban valamelyest csökkentek az árak a 70-80 milliárd forintos éves forgalmú hazai vetőmagpiacon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint például őszi búzánál tavaly egy tonna vetőmagért átlagosan 91,4 ezer forintot kellett fizetni, míg 2012-ben 115,3 ezret.

A tapasztalatok szerint e tendencia az idén is folytatódott, egyes növényeknél a terményárak csökkenése, másoknál a neonikotinoid típusú csávázószerek uniós betiltása miatt. Utóbbi esetben ugyanis a vetőmagköltségeket csávázási kiadások nem növelték, mivel a közelmúltig alkalmazott neonikotinoidokat nem lehetett felhasználni. Ugyanakkor a bejelentett vetőmag- szaporító terület a tavalyi 122 ezer hektárról 137 ezerre nőtt az idén, és ez azt mutatja, hogy a hazai vetőmagfelhasználás, illetve az export növekedhet 2014-ben.

Mint ismeretes, az Európai Bizottság tavaly májusban fogadta el, majd tette közzé azt a végrehajtási rendeletet, amely 2013. december 1-jétől megtiltotta a klotianidin, tiametoxan és imidakloprid hatóanyagú neonikotionidokkal csávázott vetőmagok forgalmazását és felhasználását. Ezzel a bizottság az egyik leginnovatívabb, legkisebb környezeti terheléssel járó precíziós növényvédelmi technológiát tiltotta be az Európai Unióban.

A döntés hátterében elsődlegesen az állt, hogy e hatóanyagok csávázószeres felhasználása hozzájárul egyes méhbetegségek kialakulásához, illetve a méhpopulációk csökkenéséhez. Ezt a megállapítást azonban a tagországokban végzett szántóföldi vizsgálatok egyáltalán nem támasztják alá. Több tanulmány egybehangzóan azt állítja, hogy a neonikotinoid hatóanyagok hatása elhanyagolható a méhek egészségét jelentős mértékben károsító egyéb faktorokhoz képest.

A jövővel kapcsolatban számos tanulság vonható le, amelyek közül az egyik legfontosabb, hogy a gazdálkodóknak, illetve a vetőmag- és növényvédőszeripar szereplőinek tovább kell fokozniuk az együttműködést a csávázási technológia kockázatainak csökkentése érdekében - állapította meg Ruthner Szabolcs, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) ügyvezető igazgatója. Idén ezzel kapcsolatban két konkrét program indult el az EU több tagállamában, így Magyarországon is.

Az egyik ilyen az Európai Vetőmag-csávázási Minőségbiztosítási Rendszer (ESTA), amelyet a vetőmagágazat saját maga hívott létre és működtet. Ennek célja a csávázás minőségének és a csávázott vetőmagok megfelelő kezelésének biztosítása. A minősítési folyamaton átesett vetőmagüzemek megkapják a jogot arra, hogy belépjenek az ESTA-ba, és használhassák az erre kialakított logót a csávázott vetőmagok csomagolásán.

A logó nem csupán azt jelenti, hogy a csávázott vetőmag megfelel az adott minőségi követelményeknek, hanem a biztonsági előírásokat tartalmazó címkézési ajánlással együtt elősegítheti a vetőmagok szabad kereskedelmét az Európai Unió tagállamai között is. Magyarországon eddig két hibridüzem - a mezőtúri Syngenta és a nagyigmándi Monsanto - kapta meg az ESTA minősítést. Ez első látásra esetleg kevésnek tűnhet, de ez a két üzem a Magyarországon előállított hibridkukorica mennyiségének közel felét dolgozza fel.

A másik új kezdeményezés a Deflektor Program, amely a vetőgépek felszereltségének javítására irányul. A vetőmagipar a csávázás során gondossággal jár el, de egyes vetőgéptípusokban a csávázott vetőmagok egymáshoz dörzsölődése így is porleválást okozhat, amely a vetés során a szabadba juthat. Ezért fontos, hogy a vetési munkálatokra vonatkozó kockázatcsökkentő intézkedéseket bevezessék a termelők.

A felhasznált csávázószerek hatóanyagától függetlenül ma már minden növénytermesztő számára jogszabályi kötelezettség, hogy a pneumatikus szívólevegős vetőgépeknél megfelelő csővezetékkel a barázdákba vezesse a magokról ledörzsölődő port. Az iparági felmérések azonban azt mutatják, hogy a hazai szívólevegős elven működő vetőgépállomány mintegy 70 százaléka nincs felszerelve deflektorral. A helyzet javítása érdekében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a vetőmag terméktanács - a Bayer és a Syngenta anyagi támogatásával - közös programot indított, amellyel segíteni kívánják a gazdákat abban, hogy vetőgépeiket deflektorral láthassák el.

Magyarországon továbbra is érvényben van az a "zéró tolerancia", amely megtiltja, hogy a forgalmazott vetőmagok genetikailag módosított szervezeteket (GMO) tartalmazzanak. Az agrártárca 2011-től szigorította a vetőmagok GMO-ellenőrzését, és Ruthner Szabolcs szerint az elmúlt három év tapasztalatai azt mutatják, hogy ma már a legális kereskedelemben kapható vetőmagokkal nem lehet probléma. A fajtatulajdonos cégek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) számára bejelentik a Magyarországon forgalmazni kívánt vetőmagtételeket, amelyek közül a Nébih szúrópróbaszerűen évente több mint ezret vizsgál meg, és még a vetési időszak előtt közli az eredményeket.

A Nébih a fokozott piaci ellenőrzések során igyekszik kiszűrni azokat az ismeretlen tételeket, amelyek a bejelentések során nem kerültek a hivatal látókörébe. Mivel több szomszédos környező országban - például Romániában és Szlovákiában, a Cseh Köztársaságban - is termesztenek GMO növényeket, az ilyen származású tételekben fokozottabb a kockázata a nem kívánt GMO-jelenlétnek.

E bizonytalanság a jövőben fokozódhat, mivel az EU a jelenleginél nagyobb autonómiát kíván biztosítani a tagállamok számára a GMO növények termesztésének engedélyezésében - mondta Ruthner Szabolcs. Ez könnyen odáig vezethet, hogy míg egy-egy tagállamban a GMO növények termelése legális lesz, addig egy másik, akár szomszédos tagországban zéró tolerancia lesz érvényben.

Mivel az uniós vetőmagpiac egységes, az előállítás és a forgalmazás feltételei közösségi szinten szabályozottak. Ezért az ügyvezető igazgató szerint a GMO-problémát is célszerű lenne uniós szinten megoldani. Az európai és a hazai vetőmagágazat számára a teljes jogbiztonságot elsősorban az garantálná, ha a gyakorlatban alkalmazható határértékeket állapítanának meg, illetve egységes vizsgálati protokollt alakítanának ki.

A vetőmagágazatban az idén fontos eseménynek számított, hogy az agrártárca áprilisban szakmaközi szervezetként ismerte el az ágazati szereplőket tömörítő terméktanácsot, amely most már Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) néven működik. Ruthner Szabolcs szerint az elismerés egyik legfontosabb előnye, hogy a szakmaközi szervezet piacszervezési tevékenysége mentesül a versenykorlátozó megállapodásokat tiltó törvényi rendelkezések alól, ha az intézkedések összhangban állnak az uniós szabályozással. Emellett a VSZT kezdeményezheti, hogy intézkedéseit az agrárminiszter terjessze ki olyan piaci szereplőkre is, akik a szervezetnek nem tagjai.

Az idén tovább erősödött az ágazat kutatási innovációs tevékenysége is, amelyre szükség van a cégek versenyképességének növeléséhez. A vállalkozásokra jellemző, hogy a K+F területen sok munkavállalót foglalkoztatnak. A hazai vetőmagipar árbevételének átlagosan 15 százalékát fordítja K+F tevékenységre, és a magyar cégek mellett egyre több külföldi is nálunk működteti kelet-közép-európai nemesítési központját, ennek bizonyítéka, hogy az idén két új nemesítő központot adtak át.

A Dow Seed Szegeden létesített új kutatóállomást, ahol a kukorica és a napraforgó számít a fő növénynek, a legfontosabb célok közé pedig a szárazságtűrés növelése és a nagyobb hozam elérése tartozik. A 3300 négyzetméteres növénynemesítő állomáson 21-en dolgoznak, illetve csaknem 300 helyszínen tesztelik az új kukorica-, és 61-en a napraforgófajtákat Magyarországon.

A KWS szeptemberben adta át új napraforgó-nemesítő állomását Kozármislenyben, ahol a termésmennyiség növelését, illetve a herbicidrezisztenciát és a parazitákkal, gombás fertőzésekkel szembeni ellenállóság javítását tekintik a fő feladatnak. Fontos szempont a gépi betakaríthatóság és a szélsőséges időjárás okozta veszélyek mérséklése is. Az új telephelyen 6 ezer négyzetméteren alakították ki a napraforgó- kutatás feltételeit.