Túlságosan bonyolult az Európai Bizottság (EB) véleménye szerint az az új agrár-vidékfejlesztési program, amelyet Magyarország tavaly nyújtott be a brüsszeli testülethez - tudta meg az agrárszektor.hu. Az EB december végén jutatta el a Miniszterelnökséghez azt a levelet, amelyben megfogalmazta álláspontját a magyar elképzelésekkel kapcsolatban.

Mint ismert, a Lázár János vezetette Miniszterelnökség tavaly vette át a vidékfejlesztés irányító hatósági feladatait a korábbi Vidékfejlesztési Minisztériumtól, amely időközben Földművelésügyi Minisztériummá alakult és az úgynevezett uniós közvetlen kifizetések felügyeleti jogkörét tartotta meg. Magyarország a 2015-2020 közötti új uniós költségvetési ciklusban összesen mintegy1200 milliárd forintnak megfelelő agrár-vidékfejlesztési támogatást használhat fel, amely az átlagosan 15 százalékra tervezett nemzeti kiegészítő forrást is tartalmazza. (Vidékfejlesztésre eredetileg 3,45 milliárd eurónyi uniós támogatást kaptunk, amelyből azonban a kormány előbb 15 százalékot átcsoportosított a területalapú támogatásokat (SAPS) is tartalmazó közvetlen kifizetésekhez, később viszont arról is döntött, hogy 1037 hektáros birtokméret felett elvonja a nagygazdaságok SAPS-támogatásait, és az így kapott, évi 20 milliárd forint körüli összeget a vidékfejlesztési kasszába helyezi át. Így a 3,45 milliárdos eredeti összeg módosult ugyan, de érdemben nem változott).

Az Európai Bizottság szerint azt új magyar agrár-vidékfejlesztési program bonyolultságát az okozza, hogy túlságosan sok tervezett intézkedést tartalmaz, ez pedig a későbbi végrehajtást (kifizetéseket) veszélyeztetheti. Ezért ágazati szakértők úgy vélik, hogy Magyarországnak a program elfogadásához csökkentenie kell majd a programban szereplő intézkedések számát. Egyes vélemények szerint valóban eltúlzott, hogy a választható "menürendszert" rögzítő, uniós agrár-vidékfejlesztési alaprendeletből a magyar programban szinte minden lehetséges támogatási elem szerepel. Ez a későbbi jogcímenkénti kifizetések elaprózódásához vezethetne, miközben a végrehajtást a számtalan megkövetelt eljárásrend, kockázatelemzés és ellenőrzés nehézkessé tenné.

A konkrét intézkedési elképzelések közül Brüsszel kifogásolja, hogy Magyarország a tervek szerint túlságosan keveset fordítana a vidékfejlesztéshez sorolt, de közvetlenül nem agrárgazdasághoz kötődő Leader-kifizetésekre. Bár az új uniós előírások "legalább 5 százalékos" Leader-részarányt határoznak meg, a bizottság nem csak nálunk, hanem más tagállamoknál is szóvá tette, hogy kevesli a betervezett 5 százalékos legkisebb mértéket. A Leader favorizálása - hívják fel a figyelmet szakértők - arra utal, hogy Brüsszel nem szívesen látja a hatékonyság- és versenyképesség növelő agrár-vidékfejlesztési projekteket Magyarországon (sem). A Lázár János vezette Miniszterelnökség ugyanakkor már a kormány tavalyi megalakulása után deklarálta, hogy éppen ezekre, illetve a munkahelyteremtő beruházásokra kívánja szánni a támogatásokat az eddigi "templomfelújítások és játszótérépítések" helyett.

Úgy tudjuk, Brüsszel komoly kifogásokat támaszt a magyar öntözésfejlesztési tervekkel kapcsolatban is, holott e lehetőség szintén szerepel az uniós agrár-vidékfejlesztési alapjogszabályban. A bizottság az öntözés növelésére irányuló magyar szándékok miatt környezetvédelmi aggodalmakat fogalmazott meg, miközben magyar vélemények szerint a klímaváltozás alapvetően indokolná a mintegy 100 ezer hektáros, jelenlegi hazai öntözött terület bővítését, és más fórumokon a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak kivédését maga Brüsszel is szorgalmazza.

A magyar agrár-vidékfejlesztési programra adott bizottsági véleményből több más pontos is kitűnik, hogy ellentmondásos megállapításokat tartalmaz - állítják ágazati szakértők. A dokumentumból az is kiderül, hogy Brüsszel kedvelné az uniós szinten is új agrár-vidékfejlesztési intézkedéseket, mint amilyen például az úgynevezett rövid ellátási láncok vagy az innovációs csoportok támogatása. Ezeket információink szerint a magyar program is fontosnak tartja, de részletes végrehajtásukkal kapcsolatban ma számtalan bizonytalansági tényező merül fel, mivel az Európai Bizottság maga is rendkívül sűrűn módosítja saját idevonatkozó részletes jogszabályait, amelyek pedig csak az elmúlt év végén jelentek meg.

A még szükséges egyeztetések miatt egyelőre kérdéses, hogy Brüsszel a magyar programot mikor fogadja el. Úgy tudjuk azonban, a Miniszterelnökség komolyan mérlegeli, hogy egyes új pályázatokat saját országkockázatra, a program uniós jóváhagyása előtt kiír. Előrehozott meghirdetésekre azonban csak olyan intézkedéseknél nyílhat mód, amelyeknél a tárgyalások során látszik, hogy alkalmazásuk miatt Brüsszel később sem emel majd kifogást.