2024. november 4. hétfő Károly

Ezek sokaknak életmentő támogatások lesznek

agrarszektor.hu
"Életmentőként" értékelik ágazati szakértők, hogy Magyarország összesen 15 százalékot fordíthat úgynevezett termeléshez kötött uniós támogatásokra a 2015-2020 közötti új Közös Agrárpolitika (KAP) közvetlen kifizetésein belül. A pénzelosztás elsősorban a szarvasmarha- és a juhtartóknak, illetve a zöldség-gyümölcs termelőknek kedvezhet, új támogatási elemként pedig belép a fehérjenövények célzott támogatása is.

Magyarország a 2015-2020 között uniós költségvetési ciklusban mintegy 1,34 milliárd euró közvetlen kifizetést használhat fel évente, amelyből a termeléshez kötött támogatások összesen 15 százalékot tehetnek ki. Ez jelentős növekedés az előző uniós költségvetési időszakhoz képest, amikor termeléshez kötött módon a közvetlen kifizetések 3,5 százalékát lehetett csak fordítani.

Így oszlik meg a keret

A 15 százalékos keretből 2 százalék a fehérjenövények célzott támogatására szolgál, míg 13 százalékot a szarvasmarha-, a juh-, a cukorrépa, a rizs-, illetve a zöldség-gyümölcs ágazat használhat fel. A 13 százalékos részarány évi 175 millió eurónak (300 forintos euró árfolyam mellett 52,5 milliárd forintnak), míg a 2 százalékos fehérjeblokk 27 millió eurónak (8,1 milliárd forintnak) felel meg.

Termeléshez kötött támogatási jogcímek
A 13 százalékos részarányon belül:
- húshasznú anyatehén
- hízott bika
- tejhasznú tehén
- anyajuh
- cukorrépa
- rizs
- gyümölcsültetvények és bogyósok
- zöldségnövények
- ipari zöldségek

A 2 százalékos részarányon belül:
- szemes fehérjenövények
- szálas fehérjenövények

 

Az állattenyésztők kifejezett sikerként értékelik a termeléshez kötött uniós támogatások megőrzését, mivel néhány évvel ezelőtt még megszüntetésük - így az ilyen jellegű uniós állattenyésztési pénzek teljes leépítése - tűnt valószínűbbnek - hangzott el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) konferenciáján, amelyet a budapesti AGROmashEXPO-n rendeztek meg. A gazdálkodók szerint a termeléshez kötött kifizetések legnagyobb előnye, hogy az e célra szánt uniós támogatások semmiképpen sem landolhatnak a feldolgozói vagy a kereskedői szférában.

Rosszabbul járnak a sokat termelő tehenek

A szarvasmarha-ágazatban termeléshez kötött támogatásként nagyrészt az eddigi nemzeti kiegészítő (top-up), illetve átmeneti nemzeti támogatások (ÁNT) feltételei szerint fizetnek majd, de most már uniós forrásokból. Ugyanakkor megszűnik az úgynevezett bázisév és a támogatásokat nem kvótákhoz kötötten, hanem állategyedenként utalják ki. Ez viszont - például a tejelő tehenek esetében - egyes termelőknél hátrányt is okozhat, mert egy-egy nagy produktivitású állatra az idéntől kevesebb támogatás juthat, mint az eddig alkalmazott, tejkvótához (megtermelt tejmennyiséghez) kötött rendszerben. A várakozások szerint azonban a szarvasmarhatartók összességében jól járnak majd, és több pénz jut majd az anyajuh-tartó gazdálkodóknak is.

Az idéntől igazi sláger lehet a szemes és a szálas fehérjenövények termelése, mivel előbbiekre a mai kalkulációk szerint hektáronként 60 ezer, utóbbiakra mintegy 20 ezer forintot kaphatnak a gazdálkodók a 70 ezer forintra tehető hektáronkénti területalapú alaptámogatásokon és a zöldítési pénzeken felül. A többletforrások - hangzott el a konferencián - olyannyira vonzók lehetnek, hogy akár vetőmaghiány is kialakulhat, sőt számítani lehet arra is, hogy egyesek pusztán a támogatások megszerzése miatt vállalkoznának majd "színlelt" fehérjenövény-termelésre.

Pénzek jönnek a nemzeti büdzséből és a vidékfejlesztési kasszából is
A közvetlen kifizetések termeléshez kötött támogatásain felül több további jogcímen is forrásokhoz juthatnak az állattenyésztők. A tejre fizetett állatjóléti támogatásokat például a Miniszterelnökséghez került agrár-vidékfejlesztési kasszából folyósítják majd, emellett pedig számos nemzeti büdzséből finanszírozott jogcím is fennmarad. Így a szarvasmarha-, a juh- és a kecsketartók hazai forrásokból is támogatásokat kaphatnak, és a magyar költségvetésből fizetik a hízósertések és a baromfitermelők állatjóléti támogatásait is. Sőt, az agrártárca az idéntől állatjóléti támogatást folyósítana az anyakocákra is, de ezt az új jogcímet Brüsszel egyelőre nem hagyta jóvá.

A zöldség-gyümölcs termelésben a mintegy 4,3 milliárd forintos eddigi éves támogatási összeg 2,5-szeresére, 10,5 milliárdra nő, így e szektor 2015-2020 között összesen 63 milliárd forintnak megfelelő uniós forrást használhat fel a 13 százalékos közvetlen kifizetési részarányon belül. Az új pénzelosztás egyértelműen kedvezhet az iparizöldség-termelőknek, a többi zöldségnövénynél azonban már összetettebb a kép, a gyümölcságazatban pedig ma is éles pénzfelhasználási viták folynak az intenzívebb nagyüzemi, illetve a kevésbé hatékony, de "jó beltartalmi értéket" produkáló gazdálkodást preferáló termelők között.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?