Kezdettől fogva változatlanok voltak azok a támogatási elvek, amelyek a 2014. augusztus 31-én zárult, ötéves agrár-környezetgazdálkodási program szántóföldi célprogramjaira vonatkoztak - állapította meg az agrárszektor.hu-nak a Miniszterelnökség. Ez volt a helyzet azokban az esetekben is, amikor a gazdák elháríthatatlan külső okra (vis maior) hivatkozva tettek bejelentéseket a program futamideje alatt.  Az elmúlt hetekben sok termelő mégis meglepve tapasztalta, hogy a korábbi évek vis maioros eseményei - időjárási kárai - miatt bankszámlájára a vártnál jóval kevesebb akg-támogatás érkezett. Az érintett gazdák értetlenségéhez hozzájárult, hogy állításuk szerint a levonások alapjául szolgáló szabályozásról nem is tudtak.

A természeti csapások miatti vis maior bejelentésekkel a termelők azt akarták elérni, hogy károsult területeikre mentesülhessenek az úgynevezett vetésszerkezeti előírások alól, amelyeket a 2009-ben kiadott eredeti akg-rendelet megkövetelt az uniós támogatások igénybevételéhez. (A jogszabály vetésszerkezet címén meghatározta,  milyen növényekből mennyit kell, illetve lehet vetni). Az időjárási károkkal érintett gazdák arra hivatkoztak, hogy a vetésszerkezeti követelményeket éppen a vis maior események miatt nem tudták teljesíteni.

Ma különösen nagy értelmezési zavarokat okoz, hogy a korábbi Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) 2013-ban az eredeti akg-rendeletet úgy módosította, hogy a kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal az ilyen vis maior bejelentéseket csak akkor fogadhatja el, ha azok az akg utolsó gazdasági évéből, vagyis a 2013. szeptember 1.- 2014. augusztus 31. közötti időszakból származtak. Számos gazdálkodó e változtatást most úgy fogja fel, hogy a VM visszamenőleges hatállyal, utólagosan módosította a szabályozást, és kötelezte az MVH-t arra, hogy a korábbi években - 2009-2013-ban - szabályosan bejelentett vis maior eseményeket ne vegye figyelembe.

Sok termelő számára csak akkor derült ki, hogy az MVH a 2009-2013 közötti vis maior bejelentéseket nem fogadja el, amikor a hivatal - tavaly decembertől - megkezdte az utolsó (ötödik) éves akg-kifizetéseket, amelyeknél jelentős - akár 3-60 százalékos - összegeket is levont, ha a jogosultak vis maior miatt a vetésszerkezeti előírásoknak nem tettek eleget. A probléma azért csak most bukott ki, mert az MVH a futamidő végén az akg ötéves ciklusára számította ki a vetésszerkezeti követelmények teljesítését, így sok esetben most hajtotta végre a levonásokat, ha a vetésszerkezeti arányok a program teljes idejére nem stimmeltek.

MTI-fotó: Varga György

Már a 2009-es akg-s jogcímrendelet is azt tartalmazta, hogy - az utolsó év kivételével - a vis maior esemény bejelentése és MVH-s elfogadása nem mentesíthette a gazdálkodókat az ötéves vetésszerkezeti kötelezettségvállalások alól, ha csak érintett területeiket "a támogatásból nem vonták vissza" - jelentette ki az agrárszektor.hu-nak a Miniszterelnökség. Ha ugyanis a vis maior nem az utolsó gazdálkodási évben következett be, a tárca szerint a gazdálkodóknak még lehetőségük lett volna arra, hogy úgy alakítsák ki ötéves vetésszerkezetüket, hogy a vis maiorral nem érintett években korrigálják a vis maiorral érintetteket. Ha azonban a vis maior az utolsó évben lépett fel, a termelőktől értelemszerűen már nem volt elvárható, hogy a vis maioros területeket a vetésszerkezetben később korrigálják - húzta alá a Miniszterelnökség.

Az eredeti elven, illetve annak végrehajtásán a 2013-as VM-es rendeletmódosítás sem változatott, csupán annyi történt, hogy a jogalkotó az addigi is meglévő értelmezésbeli bizonytalanságok miatt az akg-rendeletben külön bekezdést illesztett a vis maioros eljárásrend egyértelműsítésére - nyomatékosította a minisztérium. A vetésszerkezet adminisztratív ellenőrzése pedig az ötödik év lezárása után történt meg, de az ügyfelek már a 2009-es jogszabály hatálybalépése óta tudhattak arról, hogy ez így lesz.

A Miniszterelnökség szerint ugyanakkor így is adott volt a lehetőség arra, hogy a gazdálkodók mentesüljenek a vis maior miatti levonásoktól. A 44/2007. (VI. 8.) FVM rendelet (vis maior rendelet) ugyanis éppen arra szolgál, hogy az ügyfeleket se jog-, se gazdasági hátrány ne érje, ha öt évre vállalt kötelezettségeiket vis maioros esetek miatt nem tudták betartani, és ezt megfelelő eljárásban igazolni tudják.

Ráadásul a vetésszerkezeti előírásokkal kapcsolatban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) és a VM korábban "vetésszerkezet tervező kalkulátort" hozott létre, amely a használatához szükséges útmutatóval együtt 2013 eleje óta elérhető volt az akg.agrarkamara.hu weboldalon. A kalkulátorról az akkori Vidékfejlesztési Minisztérium 2013. január 23-án irányító hatósági közleményben tájékoztatta az érintetteket. A kalkulátor használata díjmentes és a Miniszterelnökség szerint világosan felhívja a figyelmet arra, hogy vis maior esetén az érintett terület "egyéb növény" kategóriába kerül, vagyis a vetésszerkezet szempontjából más elbírálás alá esik.