Marginális szerepet játszik az orosz piac a magyar agrár-külkereskedelemben, ezért agrár-, vagy nemzetgazdasági szinten nincs különösebb jelentősége annak, hogy valóra válnak-e azok az ígéretek, amelyeket Vlagyimir Putyin orosz elnök tett februárban Budapesten, amikor Orbán Viktor miniszterelnök korábbi moszkvai munkalátogatását viszonozta. Azóta több hivatalos orosz nyilatkozat is megerősítette, hogy Moszkva arra keres megoldásokat, miként juttathatná be a magyar (és a görög) élelmiszertermékeket az orosz piacra a tavaly elrendelt embargó ellenére is.

Alekszej Uljukajev orosz gazdaságfejlesztési miniszter szerint Magyarország és Görögország kérte, hogy Oroszországot szüntesse meg az embargót. Szerinte olyan megoldások jöhetnek szóba, amelyek nem mondanak ellent a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályainak, mivel egyes országok "kiemelése nem felel meg a WTO normáinak". Ezért merült fel, hogy "közvetett beszállításként" az orosz piacra bevitt külföldi alapanyagokat külföldi befektetéssel megépült oroszországi üzemek dolgoznák fel, vagyis a magyar és a görög cégek "kölcsönnyersanyag-feldolgozással" kerülhetnék meg az embargót.

Bármilyen megoldás születne is, az érintett magyar vállalati kör nem lenne nagy a teljes hazai agrárexporton belüli, elenyésző oroszországi részarány miatt. Miközben a magyar agrárkivitel az utóbbi időszakban - sorozatos csúcsdöntésekkel - átlépte az évi 8 milliárd eurós "álomhatárt", az Oroszországba irányuló szállítások csak szerény mértékben nőttek.

A KSH adatai szerint a magyar agrárvállalatok 2011-2013 között az orosz piacon évi 172-267 millió eurónyi terméket értékesítettek, tavaly január-november között pedig 201 milliót. Bár ez utóbbi adat mutat némi visszaesést a 267 millió eurós, 2013-ban rögzített exportértékhez képest, nagy csökkenés a tavaly augusztusban életbe léptetett orosz embargó ellenére sem látszik 2014-re.

Azon túl, hogy a tiltás hét hónapig nem volt érvényben, ennek legkézenfekvőbb magyarázata, hogy az embargó nem terjed ki az orosz piacon eladott, valamennyi magyar élelmiszerre. Erre utalt egyik tavalyi nyilatkozatában Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter is, aki szerint a 2013-ban elért, 267 millió eurós Oroszországba irányuló agrárkivitelből mintegy 78 millió eurónyit érinthet(ett) az embargó az elmúlt évben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) pedig úgy becsüli, hogy az intézkedés 105 millió dollár körüli kiesést jelenthetett tavaly.

Mindkét adat azt mutatja azonban, hogy a tiltás a 2,7-3 százalékos teljes orosz részaránynál is kisebb mértékben hat a magyar agrárexportra. Ráadásul a kitiltott termékek egy része valószínűleg az embargó ellenére is eljutott az orosz piacra, mivel hírek szerint egyes érintett hazai cégek kerülőutakon - például Szerbián keresztül - bizonyos trükkökkel továbbra is exportálnak Oroszországba.

A meghirdetett embargó leginkább a húsipari, illetve a zöldség- és gyümölcságazati termékekre terjedt ki, és ez az árukör képviseli a legnagyobb részarányt az orosz piacon eladott magyar élelmiszerek között is. Ha a 78-105 millió eurónyi értékből indulunk ki, az éves exportkiesés mintegy 25-30 milliárd forintra tehető. Ezt azonban nem lehet elkönyvelni teljes veszteségként, mivel feltételezhető, hogy a termékeket - legalább részben - más piacokon adták el, illetve értékesítik majd a piaci szereplők.

Cégszinten ugyanakkor az orosz tiltás komolyabb gondokat idézhet elő, főleg akkor, ha egyes vállalatok elsősorban az orosz piacra építették kivitelüket. Az agrártárca már tavaly leszögezte, hogy az embargó "valódi problémát csak olyan vállalkozásoknál okozhat, amelyek kizárólag, vagy túlnyomó részt Oroszországba exportáltak". A hazai élelmiszergazdaságban azonban egyelőre nem tudni arról, hogy az utóbbi időszakban valamely cég kifejezetten az orosz tiltás miatt lehetetlenült volna el.