Rendkívül népszerűvé vált mára az uniós területalapú támogatások (SAPS) előfinanszírozása a bankok körében. Pénzintézeti szempontból a legnagyobb előnyt az jelenti, hogy - legalábbis a 2015-2020. közötti, jelenlegi uniós költségvetési ciklusban - jól kiszámítható, hogy a termelők megművelt földjeikre mennyi támogatást kaphatnak, így az EU-források a hitelek stabil fedezetéül szolgálhatnak.

Az uniós SAPS lényege, hogy a termelők hektárra vetített, fix összegű éves támogatást vehetnek igénybe. Brüsszel az idén, illetve várhatóan a további években is 226 eurót fizet egy hektárra, bár a támogatás szerkezete mostantól megváltozik. Az eddigi egyösszegű SAPS-ot alap- és zöldítési támogatás váltja fel, amely az idén hektáronként várhatóan 144,7 euró, illetve 81,3 euró lesz.

MTI-fotó: Czeglédi Zsolt

A 226 eurós összeg - a forint/euró árfolyamtól függően - hektáronként 68-70 ezer forintnak felelhet meg, a bankok pedig ennek előfinanszírozására dolgoztak ki különböző konstrukciókat. Az adott évi területalapú támogatásokat ugyanis a tagországok leghamarabb október közepétől fizethetik ki, a kiutalások pedig akár a következő év június 30-ig is eltarthatnak. Ezért sok termelőnek jól jöhet, ha a bankokkal meghiteleztetheti a támogatásokat, így jóval korábban hozzájuthat azokhoz.

Az agrárszektor.hu összehasonlításából kiderül, hogy a Budapest Bank, az Erste, az FHB, a K&H, az OTP, a Raiffeisen és a Takarékbank dolgozott ki, illetve hirdetett meg olyan konstrukciókat, amelyek részletes kondíciókat tartalmaznak. (Az előfinanszírozásra például a CIB is vállalkozik, de a bank saját honlapján ezzel kapcsolatban nem tüntet fel konkrét adatokat) . A banki ajánlatok összevetése nem egyszerű, mert sok olyan tényezőtől függnek, amelyek jelentősen eltérhetnek egymástól.

Az viszonylag könnyebben megállapítható, hogy a pénzintézetek nagy része az uniós területalapú támogatásokat egy évre finanszírozza meg, és csak az Erste és az OTP kínál maximum hároméves konstrukciókat is. Nagyobb különbség látszik ugyanakkor abban, hogy egy-egy bank a 68-70 ezer forintos hektáronkénti összeg hány százalékát hitelezi meg. A legnagyobb mértékben, akár 90-100 százalékos arányban a Takarékbank vállalkozik az előfinanszírozásra, az Erste pedig a hektáronkénti összeg 85-100 százalékát nyújthatja. A sorban - 86 százalékkal - az FHB foglalja el a harmadik helyet, míg a többi pénzintézet 80-85 százalékos részarányt vállal be.

A százalékos adatok azonban nem adhatnak teljes összehasonlítást, mert a pénzintézetek - főleg 90 százalék feletti hitelezésnél - a folyósítást további biztosítékokhoz vagy ügyfélminősítési eredményekhez köthetik. A százalékos értékek emellett azért is nehezen összevethetők, mert a bankok eltérő várható euró árfolyammal számolhatnak, így a százalékos adatok más-más hektáronkénti összegre vonatkozhatnak. Ezen kívül azt is figyelembe kell venni, hogy egyedi eljárásokban a pénzintézeteknél a meghirdetett "általános arányszámoknál" magasabb finanszírozásra is lehetőség nyílhat.

Összességében ugyanakkor látható, hogy a korábbi évekhez képest a bankok a területalapú támogatásokat ma már nagyobb százalékos arányban hajlandók megfinanszírozni. Emellett a gazdálkodók számára kedvező, hogy most jóval kisebb kamattal juthatnak területalapú támogatásokra épülő hitelekhez. Legkedvezőbbnek az NHP-s konstrukciók számítanak, amelyekben a piacinál kisebb, maximum 2,5 százalékos a hiteldíj. Érdemes tehát tájékozódni a további feltételekről is, mivel a pénzintézetek nyújtanak piaci hiteleket is, illetve felszámíthatnak egyéb - például kezelési, keretbeállítási vagy közjegyzői - díjakat is.